Figyelő SZEMeiket most Miskolcra vessék, hiszen még egy nap, azaz most szombaton 2013. február 9-én utoljára nyitva a SZEM. Két előadás, workshop, prezentációk, filmvetítés, beszélgetés az alkotókkal, majd az este végén záróbuli és hazamennek a Színházi Egyetemek.

 

Figyelő SZEMeiket most Miskolcra vessék, hiszen még egy nap, azaz most szombaton 2013. február 9-én utoljára nyitva a SZEM. Két előadás, workshop, prezentációk, filmvetítés, beszélgetés az alkotókkal, majd az este végén záróbuli és hazamennek a Színházi Egyetemek.

 

5 nap, ami már nyomot hagyott és nyomot fog hagyni Miskolcon, de leginkább a résztvevő Színházi Egyetemek fiataljaiban, aztán de nem utolsó sorban a nézőkben. Elérkezett a szombat, vége. Még két színpadi program, íme:

 

2013. február 9,19.00 – Csarnok

Látogatás
(Heimsuchung/Nawiedzenie)
Bruno Schulz elbeszélései alapján

Ludwik Solski Állami Színművészeti Akadémia, Krakkó, Lengyelország
(Német, lengyel, angol és magyar vetített szöveggel)

A német-lengyel koprodukcióban készült előadás a tragikus sorsú lengyel író és képzőművész novelláskötetén alapszik. Az önéletrajzi ihletésű írások egy apa és egy fiú kapcsolatán keresztül a gyengülő test, az elkerülhetetlen elmúlás problémáját járják körül, de az előadás nem követ lineáris történetet, sokkal inkább megpróbálja visszaadni Schulz misztikus, sötét, látomásos prózájának hangulatát.

 

„Lengyel és német diákok vagyunk. München és Bytom között ingázunk. Táncosok, színészek, dramaturgok és díszlettervezők vagyunk, és előre meghatározott struktúra nélkül dolgozunk. Felderítjük a testi kifejezésben és nyelvben rejlő érzékek és érzelmek határát. Együtt merülünk el Bruno Schulz író és képzőművész világában. Felfejtjük gondolatai szálait, s megtaláljuk a szépséget és betegséget mágikus univerzumában.
Az első pillanattól kezdve lelkesített minket az, hogy együtt dolgozhatunk. Alig egy év alatt 15 idegenből közeli barátokká és egy erős társulattá váltunk."

Szereplők: Agnieszka Bednarz, Kim Bormann, Joanna Chulek, Kasia Gocal, Kasia Kania,
Daniela Komedera, Krystian Lyson, Marco Michel, Aneta Orlik, Karol Pruciak, Piotr Wach,
Joanna Wydra.
Koncepció és dramaturgia: Anna Schweiger, Jutta Kriegsmann
Díszlet és jelmez: Linda Sollacher

Zene: Anna Korsun

2013. február 9. 17:00 és 20:00 Nagyszínpad
Frank Wedekind: A tavasz ébredése

Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, Bábszínész osztály V. év
Osztályvezető tanár: Meczner János, Csizmadia Tibor

16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Magyar nyelvű előadás, angol felirattal

 

A serdülőkori ébredező, fojtott és fojtogató szexualitás problémadarabja.
„- Láttál te már lányt egyáltalában?
– Láttam.
– De mindenestül?
– Mindenestül."

És A tavasz ébredését pucér babákkal? Mindenestül? És negyedéves bábszínész hallgatókat a babák mögött? De mindenestül?

 

Szereplők: Andrusko Marcella, Bohoczki Sára, Czupi Dániel, Eke Angéla, Fehér Dániel, Fritz Attila, Hoffer Károly, Ivanics Tamás, Makra Viktória, Márkus Sándor, Mórocz Adrienn, Spiegl Anna, Szolár Tibor
Rendező: Alföldi Róbert

 

A SZEM kezdetén Kiss Csaba igazgató az alábbiakat fogalmazva ajánlotta figyelmünkbe és olvasóink figyelmébe a Fesztivált. Szavai, most a befejezés napján válnak számomra is igazán értelmezhetővé, hiszen beérett, mondhatnám beteljesedett a jóslata, már hiányzik a SZEM. Szép volt, őrzöm/őrizzük a találkozás élményét.

 

„A jó fesztivál találkozások sorozata. Új emberek és előadások, új szempontok és szokások.

Az együtt ünnepe.
A jó fesztiválhoz nyitott tekintet kell. Nyitott SZEM. Nyitott, mert kíváncsi. És mert befogadó. Bizalom van benne. Bizalom az érkező iránt.

A jó fesztivál vendége kíváncsi. Az új nézőkre, kollégákra, ismeretlenekre. Az előadáson találkoznak először. És utána a büfében, a szakmai és nem szakmai programokon a közös műhelymunkában. A jó fesztivál kocsmája duruzsol. Valaki zenét hallgat a babzsákon Pillanatnyi magány. A jó fesztivál szereti a magányos perceket is. És az éjszakai csapatos vonulást a főutcán a libanoni gyrososhoz, amikor már minden, minden bezárt.
És a nagy beszélgetéseket is. Ugyanis a jó fesztiválon megváltják a világot. Többször és mindörökre, mert a jó fesztiválon a világ is kezesebb, hagyja megváltani magát.
A jó fesztivál egy helyben zajló kirándulás. A jó fesztivál nézője, vendége sokáig őrzi magában az emléket, a találkozás élményét.
És várja a következőt…. „
(Kis Csaba)

 

http://szemnsz.hu/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük