SzivarpálinkaSzivarpálinka

Szivarpálinka-bemutatóval és ultibajnoksággal ünnepelte 2007 október 15-én 5. születésnapját az Agárdi Pálinkafőzde. Az ünnepre megálmodott termékük, az Agárdi Szivar aszútörköly pálinka limitált mennyiségben készült, az 1 400 db-os tételből kevesebb mint 1 000 palack kerül kereskedelmi forgalomba.

 

  SzivarpálinkaSzivarpálinka

Szivarpálinka-bemutatóval és ultibajnoksággal ünnepelte 2007 október 15-én 5. születésnapját az Agárdi Pálinkafőzde. Az ünnepre megálmodott termékük, az Agárdi Szivar aszútörköly pálinka limitált mennyiségben készült, az 1 400 db-os tételből kevesebb mint 1 000 palack kerül kereskedelmi forgalomba.

 

Az ötéves főzde legújabb különlegességét Szabó Győző színész mutatta be a sajtónak, üzletembereknek és közismert személyeknek a cég Látogatócentrumában, Agárdon. Az Agárdi Pálinkafőzde – amely a jelenlegi 80 ezer palackos éves termelését két éven belül másfélszeresére kívánja növelni – célja továbbra is az, hogy a (szintén idén 5 éves) pálinkarendelet szigorításával megvédje és öregbítse a magyar pálinka hírét.

Öt éve, hogy az Agárd melletti búzamezőn, zöldmezős beruházásként megépült Pintér Zoltán, Szabó László és Vértes Tibor közös pálinkafőzdéje. Azért fogtak a vállalkozásba, mert – mint Vértes Tibor fogalmazott – tiszta italokat akartak készíteni, amelyekben csak gyümölcs van, semmi más. Öt év már komoly időnek tekinthető egy cég életében, ezért születésnapján egy különleges pálinkát mutat be az Agárdi Pálinkafőzde. Innovatív szellemiségüket jól jelzi új termékük is: elkészítették Agárdon az aszútörköly alapú szivarpálinkát, amelyet dominikai VegaFina szivarral kínálnak. „A csomagból már csak egy nagy süppedős bőr fülesfotel hiányzik, amiben az ember nyugodtan elmerenghet" – állítja Szabó Győző színész, az Agárdi pálinkák és a jó szivarok ínyence.

A kezdeti 100 millió forintos befektetést az évek során további beruházások követték, melyek révén a főzde elnyerte jelenlegi, de a tervek szerint még nem végleges állapotát. Az alapítók jelentős szakmai ismeretekkel rendelkeztek, ugyanakkor a borágazat olyan gasztronómiai hullámot indított el, amelyet meg lehetett, meg kellett lovagolni. Ideje volt, hogy a minőségi pálinkát készítők is megmutassák magukat ország-világnak.

Már folytak az előkészületek Agárdon, de még nem született meg a később sorsformálónak bizonyult pálinkarendelet. Akkoriban gyakorlatilag bármilyen égetett szeszt el lehetett adni pálinka néven. Ezért tűnhetett merész vállalkozásnak sokak számára, hogy az Agárdi Pálinkafőzde csak a legkiválóbb gyümölcsökből hajlandó dolgozni, valamint a főzésben a legigényesebb és költséges módszereket alkalmazza.

www.agardi.huwww.agardi.hu

A párlatok legrangosabb nemzetközi seregszemléjén, a bécsi Destillatán 2003-ban indultak először, ahol rögtön két aranyérmet nyertek cigánymeggy és erdei meggy pálinkájukkal. Azóta számtalan éremmel díjazta őket a nemzetközi zsűri, 2005-ben „Az év pálinkája" címet is elnyerték Villányi Cabernet Franc seprő pálinkájukkal, valamint a Destillata zsűrije immár három ízben ítélte oda a főzdének a Nemzetgyőztes díjat. A hazai piacon sok ember számára éppen az Agárdi termékei bizonyították be, hogy a pálinka más is lehet, mint méregerős kerítésszaggató.

2002 nyarán új fejezet nyílt a magyar pálinka történetében: megszületett a pálinkarendelet, amely szabályozza a pálinka-előállítás feltételeit. A rendelet értelmében pálinkának csak a Magyarországon termett, feldolgozott és párolt gyümölcsből, hazánkban palackozott italt lehet nevezni, amely a gyümölcsön és a tiszta vízen kívül egyéb anyagot nem tartalmaz. Magyarország kiharcolta, hogy az Európai Unión belül a pálinka nevet kizárólag a fenti feltételekkel készülő párlatok kaphassák meg. (Egyetlen engedményként Ausztria négy tartományában használható a pálinka elnevezés, de kizárólag a helyi barackpálinkára.) Ez 2004-ben, az EU-csatlakozás évében végre a nagyközönség figyelmét is a magyar pálinkára irányította. A rendelet hatására sorra jelentek meg az igényes versenytársak a piacon, Agárd elsősége azonban vitathatatlan.

Már az alapítás évében 5 000 palack pálinkát készítettek Agárdon. Az első teljes üzleti évükben (2003) 18 000 palack született, az első kollekció barackból, birsből, cigánymeggyből, kökényből és szilvából állt. Innentől kezdve meredek emelkedés kezdődött a termelésben: 2004-ben 40 000 palack pálinkát főztek, 2005-ben 57 000-et. Tavaly már 80 000 palack pálinka került ki az üstökből, és a cég a 2006-os évet 108 millió forint árbevétellel zárta. A cég vezetői azt tervezik, hogy két éven belül 120 ezer palackra emelik az éves termelést.

Az Agárdi pálinka mára megkerülhetetlen része lett a magyar gasztronómiának. A főzdének mostanra több mint húszféle termékből áll az italpalettája. Olyan különlegességek is vannak rajta, mint a Pannonhalmi Apátság több évszázados receptjei alapján készülő Bencés likőrök, vagy az egzotikus gyümölcs alapú Trópusi Párlatok.

Az újdonságokra mindig fogékony Agárdi az öt éves évforduló alkalmából meglepetést tartogatott a hazai fogyasztók számára. Nemcsak az alapítók tapasztalatai, de a fogyasztók visszajelzései és a nemzetközi trendek is igazolják, hogy a pálinkázás és a szivarozás kitűnően kiegészíti egymást. A nemes füst mind teljesebb élvezetét azonban a testesebb, aromás, érlelt pálinkák – amelyek magasabb alkoholkoncentrációjúak (legalább 43%) – szolgálják leginkább. Ezeket a szempontokat követve jutottak el Agárdon a legjobb megoldáshoz: szivarpálinkájukat a legbecsesebb alapanyagból, a kitűnő érlelési tulajdonságokkal bíró, egyedi aromákat magába záró aszútörkölyből készítették el. Idén ősztől Tokaj legjavát párolják és töltik palackba a Velencei-tó mellett. Az egyedi pálinkát egy éven keresztül olyan zempléni tölgyhordóban érlelik, amelyben előtte tokaji aszút tartottak.

Az Agárdi Szivar aszútörköly pálinka színe az aszú-hordós érleléstől aranybarna, illata erős, olajos, érezni benne a mazsolás szemeket, és a jellegzetes tokaji diós illatot, a tölgyfát, és egy kicsit az összezúzott szőlőmag fanyar olajait. Utóíze diós. A szivarfüsttel együtt kortyolgatva az édesebb ízek dominálnak, egyértelmű az aszúszemek jelenléte a párlatban.

A különleges pálinkához különleges szivar dukál. Az agárdi csapat a magyar piac legismertebb szivarkereskedője, a Cigar Tower szakértő segítségével választotta ki a megfelelő szivart a pálinkához. Több kóstoló és hosszas kísérletezés után a dominikai Tabacalera de Garcia gyár VegaFina szivarját választották, amely lágyabb ízű dohányból készül, borítóleveleit equadori ültetvényeken termelik.

Az elmúlt napok hamisítási botrányai is igazolják, hogy a pálinka hírnevére és tisztaságára vigyázni kell. Az Agárdi Pálinkafőzde kezdeményezésére a szakma legjobbjai ezért 2003-ban létrehozták a Pálinka Céhet, hogy védjék a magyar pálinkát. A Céhnek jelenleg 15 tagja van. A pálinkaágazat feltámadását sokan próbálják kihasználni arra, hogy olyan italokkal férkőzzenek be a piacra, amelyek a rendelet értelmében nem számítanak pálinkának. Sokan akarják például, hogy ne csak a Magyarországon termett-cefrézett gyümölcsből lehessen pálinkát főzni. Ehhez lazítani kellene a pálinkarendeleten. Az Agárdi Pálinkafőzde, céhbeli társaival együtt éppen ellenkezőleg, további szigorításért küzd: legyen egyértelmű, hogy mi nem számít pálinkának, tehát mi az, amit tilos csinálni. „Öt évvel ezelőtt a pálinka teljesen más jelentéssel bírt, mint ma. Mostanra sikerült elérni, hogy a pálinka név rangot kapott. Nem szabad hagyni, hogy a piac felhíguljon, ezért vagyunk mindenféle lazítás ellen" – mondja Vértes Tibor, az Agárdi egyik tulajdonosa és főzőmestere.

Az Agárdi Pálinkafőzde 2002-ben, teljes egészében zöldmezős beruházásként jött létre. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszottak a főzdét körülölelő gyümölcsösök, melyek szinte korlátlan forrást biztosítanak a pálinka előállításához. Az Agárdi gyümölcspálinkák a kizárólag a magyar gyümölcsre jellemző egyedi ízvilág jegyeit hordozzák. A Főzde megnyitása óta a kézzel palackozott, sorszámozott pálinkák számottevő népszerűségre tettek szert: „Az év pálinkája" címet, továbbá több arany- és ezüstérmet vitt már el az Agárdi Pálinkafőzde, a szakma legnagyobb közép-európai versenyén, a Destillatán. Az Agárdi Pálinkafőzde a díjak mellett 2006-ban, harmadik alkalommal is elnyerte a Nemzetgyőztes címet.

 

http://www.agardi.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük