SZLOVÉNIA BEMUTATKOZOTT

A nagykövetasszony

A Sajtóházban a legilletékesebb, Szlovénia magyarországi nagykövete, őexcellenciája Darja Bavdaz Kuret asszony tartott tájékoztatót országa szépségeiről és turisztikai célpontjairól a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának meghívására. A nagykövetasszony tapasztalt a külügyekben, hiszen már teljesített diplomáciai szolgálatot Izraelben és Svédországban is.

A nagykövetasszony

Szlovénia számokban

A kétmillió lakosú, 20 ezer 273 négyzetkilométer területű Szlovénia Európa szívében fekszik, Szlovénia szívében pedig a fővárosa, Ljubljana, ahonnan az ország bármelyik szögletébe 1 óra alatt el lehet jutni: akár a síterepekre, akár Kelet-Szlovénia termálvizeihez igyekszünk. A Budapest-Ljubljana távolság 440 km. A határszakasz 1370 km hosszú: Olaszország, Ausztria, Magyarország, Horvátország és az Adriai-tenger határolja. Az ország leghosszabb átlója csupán 350 km-en nyúli el. Államformája 1991 óta köztársaság, parlamenti demokráciával. 2004 óta tagja az Európai Uniónak, az EBESZ-nek, az ENSZ-nek és a NATO-nak. Az Unió negyedik legkisebb állama. Az éves GDP 12.300 €/fő. Szlovéniában van az egy főre jutó legtöbb vár és vízfolyás. EDEN-helyszínek (European Destinations of Excellence): Posočje (Száva-mente), az Isonzó-folyó, Solčavsko, azaz a három völgy harmóniája, a Kolpa-folyó és Idrija városa. Kelet és Nyugat között a Római Birodalomban egykor a Borostyán út, ma jól kiépített autópályák sokasága vezet az országon keresztül. Összesen hat nyelvjárást beszélnek, a szlovén polgárok gyakran meg sem értik egymást. Leghíresebb írójuk, Miroslav Krleža például kai nemzetiségű volt. A magyar kisebbség száma a legalacsonyabb, de jogilag rendezett körülmények között élnek: használhatják a magyar zászlót, himnuszt, címert, iskoláikban magyarul tanulhatnak, továbbá képviselőik vannak a parlamentben.

Az 1960-as évektől a délszláv államok között a legfejlettebb volt a Gorenje-gyár, a lipicai ménes, a geotermikus fürdők, a cseppkőbarlangok sokasága, a hófödte magas hegyek és a szépséges tengerparti antik városok miatt.

Szlovénia igazán zöld ország, földjét 60% erdő borítja, csak Finnország és Svédország előzi meg erdőinek gazdagságával. 24 ezer életformával 36%-a a Natura 2000 hálózat része. Emiatt és a számtalan változatos program és üdülési lehetősége vonzó célpont. Ilyen a 9023 darab karsztbarlang, a tengerpart 20%-a védett terület, valamint a 27 ezer km folyóvíz. A kicsiny országban 10 ezer km rendezett turistaút van 170 menedékházzal és 40 szállodával. A Kamniki-Alpokban még hagyományos pásztorkodás folyik. Az Alpesi Egyezmény betartásával védelmezi hegyi környezetét. A fenntartható fejlődést szolgálja a Szlovén Szállodák Ökológiai Berendezésének és Korszerűsítésének Programja az új beruházásokkal.

Ljubljana, a főváros festői hegykoszorúban, a Ljubljanica és a Száva-folyó találkozásánál fekszik. Római kori falait Attila hun serege rombolta le. A 6. századtól telepedtek meg a városban a karantánok, a szlovénok ősei, és 1144 óta nevezik így. A 18. századtól az osztrák barokk stílus jellemzi, a monarchia idején Laibach névre hallgatott. Legjelentősebb építésze Josef Plečnik volt, aki hidakat, középületeket, templomokat emelt Prágában és Bécsben is. Fenséges középkori várát szinte teljes épségében láthatjuk.

Bled felé indulva utunkat állja a Júliai-Alpok legmagasabb csúcsa, a 2863 m magas Triglav, ahol a legkedveltebb síterepeket találjuk. Itt állították fel a síugrás világrekordját. A Júliai-Alpok térségét 1924-ben nyilvánították védetté. Számos őshonos növény- és állatfaj élőhelye. A Zöld Szlovénia program kiteljesedése versenyképes előnyt jelent az ország turizmusában. Mindenütt hozzá lehet jutni helyileg termelt élelmiszerekhez. Fejlett a falusi turizmus, és rendelkezik kerékpáros barát szálláshelyekkel.

Szlovénia télen

A Triglav Nemzeti Park sok fantasztikumot rejt. A Száva-folyó a sziklák közül ered, hogy táplálja a Bohinji-tavat. Igazi természeti tünemény! Híres volt a múlt századokban is, például járt ott Agatha Christie, aki szerint ez túl szép hely a gyilkosságokhoz. A tóparton nevezetes hely egy I. világháborús temető csupa doberdónál és isonzónál elesett magyar katona sírjával.

A tengerszint felett 400 m magasságban fekszik az egyedi szépségű Bledi-tó egy piciny gyöngyszemnyi szigettel. Fölötte 140 m magasan áll a középkori vár. Benne gótikus várkápolnát csodálhatunk meg, az apátság borait pedig megéri kóstolni. Ez a vidék gazdag turisztika kínálatával szintén kedvező a téli sportokhoz a körülötte lévő geotermikus gyógyfürdőkkel együtt.

Az Isonzó-folyó átlátszó, türkiz színével, magas sziklák alatt a világ filmeseit ihlette meg. Partján az I. világháború legvéresebb ütközeteinek emlékművével és a Soča Múzeummal. Ernest Hemingway, az első háborúban szolgált katona „Búcsú a fegyverektől" című regényének helyszíne volt. A magyar múzeumokkal együtt készül az intézmény a 2014-es világháborús centenáriumra. A Napóleon-híd íve egy évszázaddal korábbról maradt fenn.

Híres cseppkőbarlangok az ország déli részén. Az UNESCO világörökségi helyszíneként jegyzik a Škocjani-barlangot (Škocjanska Jama) és a Postojna Cseppkőbarlangot. Utóbbiban valaha az ősember és a barlangi medve is lakott. 1818-ban fedezték fel, azóta óriási látogatottságnak örvend. 16,5 km hosszú és mintegy hárommillió éves. Él benne egy védett halféle, az olm, mondják emberhalnak is. A teste átlátszó, vak állat és négy lába van – átmenet a gőte és a hal között, kopoltyúval lélegzik. A barlangban 5 km-t lehet gyalog és elektromos kisvasúttal bejárni. A Škocjani-barlang szintén egyedülálló látványosság. Egymillió éve alakítja a Reka-patak, amely harsányan zubog a látogatói hidak alatt, ez a világon a legnagyobb földalatti víz-lepte terület.

Lipica a méneséről híres. 1580-ban alapították a lótenyésztést. Különlegessége, hogy a csikók hároméves korukig feketék, később hófehérek lesznek. A híres spanyol lovas iskolában ezeket a fehér lovakat idomítják. Később tenyésztették Olaszországban és Ausztriában is, de az őshazája Lipica.

A szlovén tengerpart mindössze 46 km hosszan terjed ki. Ennek 20%-a védett terület. Utunkat só-lepárlók szegélyezik, amíg a bájos kis műemlék városokba érkezünk. A só kincs, hiszen a legjobb minőségű fajta, rendelik is a világ legjobb éttermei. Piran megőrizte a levantei olasz építészet emlékeit. 1354-ben épült a Szent György-templom a hegytetőn. Megmaradt a Punta, a világítótorony is. Giuseppe Tartini (1692-1770), a kor neves hegedűművésze és zeneszerzője itt élt, most a szobrát láthatjuk. Isola a világ legszebb halászfaluja a meredek utcácskákkal, Koper, egykor Justianapolis és 1797-ig Velence birtoka volt, aztán 1945-ben kebelezte be Jugoszlávia. Áll még 1254-ből a Praetor-palota és az 1445-ben épült dóm. Azután persze a divatos fürdőhely, Portorož a következő állomás. Egyik kisváros szebb, mint a másik! Mindegyikben élvezhetjük a mediterrán tengeri konyha remekeit.

Maribor a második legnagyobb szlovén város, sok érdekességgel a Dráva-parton, 2012-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Az EKF elmúlt, de a nyári fesztiválok idején Európa fiataljainak fővárosa maradt. Anton Martin Slomsek (1800-1862) építész szép alkotásai erősítik máig a nemzeti öntudatot. Híres a 400 éves szőlőtőkéjéről, amit nagy becsben tartanak.

A Pohorje-hegység 1050 m magasából élvezhetjük a kilátást Mariborra. Szomszédságában van Ptuj, az ország legrégebbi települése, ahol farsangkor busójárást tartanak. A Kr. e. 2. századtól kelták és illírek hatalmas várrendszert építettek a hegytetőn. A várterület ma múzeumként működik.

A Mura-vidék a Magyarországhoz legközelebbi tájegység Szlovénia keleti részén. Jórészt itt él a magyar kisebbség. A Mura-vidéki vendek szláv népcsoport, itthon az Őrségben találunk vend falvakat. A környéken a legsikeresebb a mezőgazdasági ágazat, de vannak termálvizek, folyók kínálnak lehetőséget raftingra, kenuzásra, túrázásra, gyorsgyaloglásra, kerékpározásra, családbarát síelésre.

Sonkák

Szlovénia híres terméke a sonka, a kolbász meg a bor. 14 borvidékén, három nagy egységében a magyarok otthon érzik magukat. Remek ízelítőt hozott a nagykövetasszony e termékekből. Ugyancsak megkóstolhattuk a szlovén gabonaipar remekét, a kalácsot. A kraški pršut, a szlovén sódar éppolyan híres, mint az olasz vagy a spanyol. A sonkát 4 Celsius fokon, két hétig sóban áztatják, majd lesöprik róla a sót, és kiakasztják a házak északi oldalára, hogy átjárja a sós tengeri szél. Áprilisig ott marad, amíg a nemes penész megtelepedik rajta. Végül megmossák, és fogyasztásig hűvös pincében tárolják. A jó sonka szárítása 16 hónapos műveletet igényel.

Borok

A szlovén borokat a világ 50 legjobbjai között jegyzik. Koleszterin-csökkentő hatásuk miatt Japánba, az Európai Unióba, királyi udvarokba és az Egyesült Államok elnöki konyhájára is szállítják. Érdekesség, hogy Szlovéniában is létezik egy Jerusalem nevű helység Lentitől 40 km-re, mely sok hasonlóságokat mutat az izraeli Jeruzsálemmel. A keresztes lovagok olyan jól érezték itt magukat, hogy egy részük megtelepedett a kellemes éghajlaton, azután nem ment tovább a Szentföldre. Az egykori római borvidéken máig termelnek Chardonnay-t, Furmintot és vörös borokat, mint Cabernet Sauvignont. 20 borút kanyarog az ősi borospincék között.

Kalács

Szlovén gasztronómia

24 jellegzetes gasztronómia tájegységet lehet megkülönböztetni az országban. Tájegységenként ugyan különböznek az ízek és az alapanyagok, de ami közös a szlovén konyhában: a sok foszlós házi kenyér vagy kalács és a rengeteg tésztaféle. A tésztákat sütik megtöltve hússal vagy túróval, esetleg gyümölccsel, pl. fügével – lehet batyu alakú vagy rétesféle, a leggyakrabban édes sütemény. A gombócokat vízben főzik ki, amit szintén megtöltenek. Tipikus helyi termék a hidegen sajtolt tökmagolaj és az olívaolaj. Készítenek finom házi sajtokat, sonkákat, felvágottakat, hurkákat valamint kézműves csokoládét.

Foszlós kenyér

Hallottuk, milyen egyéb nevezetességeket tudhat magáénak Szlovénia kultúrája. Több mint 3000 temploma van, s náluk található a szláv népek legkorábbi, 1000-ből származó írásos emléke. 1550-ben katekizmust, 1583-ban az első Bibliát (4 évvel az első angol kiadás előtt!) adták ki. Szlovéniában fedezték fel a világ legrégebbi hangszerét, a neandervölgyi korból származó csontfurulyát. Mintegy 50-60 ezer éves lehet. A mocsárvidéken 5100 éves kerékpárt találtak! Jövőre évfordulós ünnep lesz az első szlovén léggömbös repülés Budapest felett.

Kulturális érdekességet találhatunk Novo Mesto helységben, a Krka-folyó partján a húsvéti ünnepek táján, Škofja Lokatban pedig középkori szlovén drámákat mutatnak be. Idrijat városában régi higanybányát lehet látogatni.

Turizmus Szlovéniában. Egymillió vendégéjszakát jegyez, elsősorban horvátok, olaszok, osztrákok, németek, belgák érkeznek. Jó autópályáik, kempingjeik, környezetbarát szállodáik vannak. Koper kikötőjében fordul meg a legnagyobb tengeri forgalom, ahol magyar árukat is szállítanak. Mivel Szlovénia tagja az Európai Uniónak, vízum nélkül utazhatunk az országba, nincs schengeni szigorúságú határ. Erős a golfturizmus, szép környezetben 10 golfpálya várja a sportolókat. Télen 10 síközpont gondoskodik az aktív pihenésről. 15 nemzetközileg elismert wellness- és gyógyközpont áll rendelkezése különböző fokozatú szállodákkal és kempingekkel. A rengeteg folyó, tó és a tengerpart a vízi sportot űzők kedvenc helye.

Arra a kérdésre, hogy milyen Szlovénia viszonya az egykori Jugoszlávia tagállamaival, a nagykövetasszony válasza: a délszláv háború után a legnépesebb vendégcsoport ma Horvátországból érkezik. A szlovénok pedig szívesen utaznak a volt délszláv vidékekre, főleg Montenegróba. A nyugtalanító hírek nem komolyak, bár most pillanatnyilag kormányválság van.

DOBI ILDIKÓ