Szonda-Figyelő Hogylét-mutató: Romló gazdasági várakozások
5 perc olvasás
A Szonda Ipsos és a Figyelő közös negyedéves felmérése szerint a lakosság gazdasági várakozásai rosszabbak, mint nyáron voltak. Tíz megkérdezettből hat gondolja úgy, hogy saját háztartásának pénzügyi helyzete kedvezőtlenebb lesz egy év múlva, mint most, és ugyanennyien számítanak az ország gazdasági helyzetének romlására is. Júniusban kevesebben voltak pesszimisták.
A Szonda Ipsos és a Figyelő közös negyedéves felmérése szerint a lakosság gazdasági várakozásai rosszabbak, mint nyáron voltak. Tíz megkérdezettből hat gondolja úgy, hogy saját háztartásának pénzügyi helyzete kedvezőtlenebb lesz egy év múlva, mint most, és ugyanennyien számítanak az ország gazdasági helyzetének romlására is. Júniusban kevesebben voltak pesszimisták.
A Szonda Ipsos és a Figyelő „Hogylét" mutatója a lakosság aktuális gazdasági helyzetértékelését és jövőre irányuló várakozásait sűríti egyetlen értékbe. 2007 szeptemberében harmadik alkalommal mértük meg a felnőtt lakosságot reprezentáló 1500 fős felmérés alapján a lakosság gazdasági „hangulatát". Tavasszal és nyáron, a százfokú skálán 37 pontos érték tükrözte a negatív közvélekedést, és bár ez rendkívül alacsony értéknek számít, azóta még egy ponttal csökkent a mutató értéke, jelenleg 36 ponton áll.
Az ország gazdasági helyzeteA lakosság jelenlegi helyzetét hasonlóan írja le, mint negyed évvel ezelőtt. A megkérdezettek 71%-a jellemezte azt úgy, hogy szűkösen, de megélnek jövedelmükből. Ennél jobb helyzetről a megkérdezettek 13%-a, rosszabbról 14%-a számolt be. Az átlagosnál jobb helyzetű 13% családjában nincsenek megélhetési gondok, ha akarnak, megtakarítani is tudnak. Ezzel szemben 14% esetében a befolyó jövedelmek már nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket, ezért 8% korábbi megtakarításait éli fel, 6% pedig már külső segítségre szorul.
A megkérdezettek nagyjából egytizede (9%-a) számít arra, hogy javul majd a helyzetük a következő év során, miközben 58% háztartása pénzügyi helyzetének visszaesésétől tart. A lakosság egyharmada nem számít változásra e téren. A jelenlegi adatok gyakorlatilag megfelelnek a fél évvel ezelőtt készült felmérés eredményeinek. Nyáron ugyan átmenetileg csökkent a pesszimisták aránya, de azóta, ismét növekedett.
A család pénzügyi kilátásaiAkik az átlagosnál jobbnak látják jelenlegi helyzetüket, azok a jövőt tekintve is optimistábbak, a rossz helyzetű háztartások többsége viszont további lecsúszástól tart. Akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, többnyire nem számítanak érdemi változásra háztartásuk pénzügyi helyzetében, de az átlagosnál magasabb, 26% körükben azok aránya, akik javulást prognosztizálnak. Más lakossági csoportokban ez az arány csak 3-7%. Ezzel szemben, akik megélhetésükhöz már külső segítségre szorulnak, vagy csak korábbi megtakarításaik felélésével tudják fedezni kiadásaikat, háromnegyed részt attól félnek, hogy helyzetük tovább romlik. Akik szűkösen, de megélnek jövedelmükből, többnyire, 62%-ban, szintén háztartásuk pénzügyi helyzetének romlása miatt aggódnak.
A pesszimista várakozásoknak megfelelően a túlnyomó többség (91%) nem tervezi a következő hat hónap során nagyobb értékű fogyasztási cikk vásárlását. Akárcsak júniusban, most is mindössze 7% nyilatkozott ezzel ellentétesen.
Az ország gazdasági helyzetének jellemzésekor is a negatív vélemények dominálnak. Minden második válaszadó úgy látja, az ország gazdasága komoly válságban van. A márciusban és júniusban készült felmérések során valamivel kevesebben vélekedtek így. További 36% kisebb válságot lát e téren. Dinamikusan fejlődőnek csak százból egy magyar látja a gazdaságot, míg 9% úgy véli, bár az összességében egészséges, de lehetőségei alatt teljesít.
Az ország gazdasági kilátásaiA legnagyobb változás a gazdasági közhangulatban a negyedévvel ezelőtti felméréshez képest a gazdasági helyzet várható alakulásával kapcsolatos. Jelenleg a válaszadók 59%-a tart attól, hogy a következő 12 hónap során romlik az ország gazdasági helyzete, míg a korábbi felmérésekben 8-9%-kel kevesebben vélekedtek így. Ezzel párhuzamosan a márciusi 19%-ról 12%-ra csökkent azok aránya, akik optimisták e tekintetben.
Az ország gazdasági helyzetének megítélésékor saját helyzetükből indulnak ki a megkérdezettek. Erre utal, hogy bár, minden vizsgált lakossági csoportban azok vannak többségben, akik kisebb-nagyobb gazdasági válságot látnak, a saját anyagi helyzet értékelésének romlásával párhuzamosan meredeken emelkedik azok aránya, akik úgy vélik, komoly válságban van a magyar gazdaság. Akiknek nincsenek anyagi gondjaik, csak 23%-ban vélekednek így, míg, akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak, azok körében 79% állította ezt.
Hasonlóan erős az összefüggés a jövőre irányuló várakozásokban is: akik saját helyzetük romlására számítanak, 82%-ban az ország gazdasági helyzetét tekintve is pesszimisták, míg, akik háztartásuk helyzetének javulásában bíznak, 58%-ban az ország gazdasági helyzetében is javulást várnak.
A negatív gazdasági közhangulatra jellemző, hogy a válaszadók szerint 100 magyar családból 60 szegény.
Akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, átlagosan 47 családról gondolják, hogy szegénynek tekinthető, míg, akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak, 75-ről.
