A Progresszív Intézet megbízásából készített reprezentatív kutatásunk a kispártok megítélésével és egy lehetséges, részletesen szándékosan nem jellemzett új párt fogadtatásával is foglalkozik. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a többség (54%) szerint szükség van a Fideszen és az MSZP-én felüli pártokra. A kérdés megítélésében alig van különbség a magukat baloldalinak (60%) és jobboldalinak (56%) érzők között, azonban a bizonytalanok körében némileg kevesebben (40%) érzik szükségét a parlamenti változtatosságnak.

 

A Progresszív Intézet megbízásából készített reprezentatív kutatásunk a kispártok megítélésével és egy lehetséges, részletesen szándékosan nem jellemzett új párt fogadtatásával is foglalkozik. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a többség (54%) szerint szükség van a Fideszen és az MSZP-én felüli pártokra. A kérdés megítélésében alig van különbség a magukat baloldalinak (60%) és jobboldalinak (56%) érzők között, azonban a bizonytalanok körében némileg kevesebben (40%) érzik szükségét a parlamenti változtatosságnak.

A megkérdezettek többsége (58%) legalább hárompárti parlamentre számít a következő országgyűlési választásokat követően: 19 százalék három pártot vár a parlamentbe, 39 százalék pedig négy, vagy annál több párt országgyűlésbe jutására számít. Annak ellenére, hogy egy most vasárnapi szavazáson csak a két nagy párt lépné át az 5 százalékos küszöböt, a válaszadók mindössze egyhetede (14%) számít kétpárti törvényhozásra.

Az MSZP-szavazók átlagosan valamivel kevesebb párt bejutását tartják reálisnak, mint a Fidesz-szavazók és a pártválasztásukban bizonytalanok. Az alacsony elemszám miatt csak tájékoztató jelleggel, de látható, hogy az SZDSZ szavazói várják a legkevesebb pártot, mindössze átlagosan hármat a parlamentbe, a KDNP szavazói pedig a legtöbbet, átlagosan több mint négyet (4,1).

A válaszadókon belül ugyanakkora csoportot alkotnak azok, akik szerint a a kis pártok miatt lassabb a parlamenti döntéshozatal (38%), mint azok, akik nem értenek egyet ezzel az állítással (38%). Minden második megkérdezett szerint ugyanakkor minél több párt van, annál nagyobb a demokrácia (48%), és a kispártok színesebbé teszik a közéletet (51%). Látható, hogy a kispártok társadalmi megítélése összességében pozitív. Mivel azonban a válaszadók többsége (53%) egyetért azzal, hogy a mai parlamenti kispártok képtelen hosszú távon megmaradni, felmerül, hogy a kispártok iránti rokonszenvre egy újonnan alakuló kispárt is igényt tarthat.

A megkérdezettek egyharmada (33%) szerint a magyar politikai életnek jót tenne egy új párt jelenléte. Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszadás során minden kérdezett egy általa elképzelt új pártra gondolhatott, hiszen a kérdésekben vagy a felvezető szövegben semmilyen bővebb információ nem szerepelt az új formációról. Legnagyobb arányban a jelenlegi kispártok támogatói (52%) értékelik pozitívnak egy új párt hatását a politikai életre, legkisebb arányban pedig a pártválasztásukban bizonytalanok (28%). Minden negyedik (23%) megkérdezett gondolja, hogy egy új párt megjelenése nem lenne hatással a politikai életre, 14 százalék pedig egy új párt megjelenésének pozitív és negatív hatásaival is számol.

Az összes megkérdezett közel fele (44%) esélytelennek látja egy új párt parlamentbe kerülését a következő országgyűlési választáson. Legnagyobb arányban (57%) az MSZP szavazói érzik reménytelennek egy új parlamenti erő megjelenését, a Fidesz-szavazók körében valamivel kevesebben (42%) tartják ezt elképzelhetetlennek. A mai kispártok szavazói ítélik meg legoptimistábban annak a valószínűségét, hogy egy új párt a következő választáson a listás szavazatok legalább 5 százalékát megszerezze; körükben kiegyenlített azok aránya akik esélyesnek (45%) és esélytelennek (43%) érzik egy új párt parlamentbe kerülését.

A megkérdezettek azonos arányban tartják elképzelhetőnek (36%) és kizártnak (38%), hogy a következő választáson új pártot támogassanak. A válaszok alapján úgy tűnhet, hogy egy új párt potenciális támogatójaként tekinthet tízből négy Fidesz-szimpatizánsra (39%), minden harmadik bizonytalanra (33%) és szocialista szavazóra (30%), valamint a mai egyéb pártok híveinek felére (54%). Mindez természetesen fenntartással kezelendő, hiszen egy konkrét új párt aligha tudná a választók ilyen széles és színes tömegét maga mögé állítani. Megjelenése pillanatában nyilvánosságra kerül ideológiája, értékrendszere és a pártot ismeretlenül, önmagában újszerűsége miatt támogatók jó része bizonyára nem szavazna rá.

Az adatfelvételt 2008. október 1. és 9. között végeztük az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltuk. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük