Tisztelgés – az első világháború és a múzeumok
5 perc olvasás
Megjelent a MúzeumCafé 41. száma. Grafikai seregszemlék Miskolctól Győrig; az MNB Értéktár-program lehetőségei; a kisszebeni oltár megújulása; közmunkások a múzeumokban; Albert herceg világhírű bécsi gyűjteménye; Czóbel Béla modellje és kiállításainak rendezője; a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum új lehetőségei; a Nemzeti Galéria jelenkori állandó kiállításának kurátori koncepciója; az első világháború évfordulójához kapcsolódó hazai kiállítások tervei – mindezek és még sok más fontos és érdekes múzeumszakmai téma a MúzeumCafé most megjelent legújabb számában.
Megjelent a MúzeumCafé 41. száma. Grafikai seregszemlék Miskolctól Győrig; az MNB Értéktár-program lehetőségei; a kisszebeni oltár megújulása; közmunkások a múzeumokban; Albert herceg világhírű bécsi gyűjteménye; Czóbel Béla modellje és kiállításainak rendezője; a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum új lehetőségei; a Nemzeti Galéria jelenkori állandó kiállításának kurátori koncepciója; az első világháború évfordulójához kapcsolódó hazai kiállítások tervei – mindezek és még sok más fontos és érdekes múzeumszakmai téma a MúzeumCafé most megjelent legújabb számában.
És egy igazi különlegesség: tíz kivehető, önálló műtárgy-mellékletlap, rajtuk az Érdekes Újság egykori Háborús Mellékleteiből válogatott facsimile fotókkal.
A lapot szokás szerint bevezető színes rovatok – hazai és nemzetközi múzeumi hírek, kiállítás-, weboldal- és könyvajánlók – után a Múzeumguide ezúttal a hazai grafikai biennálék történetét, illetve a ma már részben csak triennáleként jelentkező seregszemlék mai helyzetét és lehetőségeit elemzi, illetve azt vizsgálja, hogy ezeknek a rendezvényeknek milyen szerepük volt, illetve lehet ma az azokat működtető múzeumok gyűjteményezésében. A Disputában Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Mravik László művészettörténész, Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának és Információs Központjának főigazgatója, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöksége mondja el, hogy szerintük mire és hogyan lenne érdemes költeni az MNB Értéktár programja által állami műtárgyvásárlásra betervezett harmincmilliárd forintot.
A Műhelyben megismerhetik az olvasók a kisszebeni gótikus főoltár restaurálásának sok éven át – és részben még ma is – tartó folyamatát; a megyei rendszer átalakítása miatt a vidéki múzeumok megváltozott feladatai nyomán felmerülő különböző szakmai problémákat; a múzeumokban foglalkoztatott közmunkások által végzett munkák szerepét és fontosságát az intézmények életében;új múzeumi narratívák megjelenését egyes hazai régészeti kiállításokban; és végül Zichy Mihály Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festményének történetét készülésétől egészen mostani új helyére, a gödöllői Királyi kastélyba kerüléséig.
A Posztamensben – némi nemzetközi kitekintés után – az első világháborúra emlékező itthoni tervezett kiállításokról közöl körképet a lap, a cikk illusztrációjaként pedig – a MúzeumCafé történetében most először – tíz, a magazinból önálló „műtárgyként" kiemelhető melléklet-lapot talál az olvasó, amelyek egyik oldalán az Érdekes Újság tíz Háborús Albumának egy-egy facsimile fotója, a hátlapon pedig mindegyik album további tizenegy felvételéből válogatás látható (a teljes digitalizált anyagot, azaz mind a százhúsz háborús fotográfiát és azok történetét pedig a lap weboldalán, a www.muzeumcafe.hu/erdekesujsag címen lehet megismerni).
A Múzeumnegyedben az első látogatás a bécsi Albertinába vezet, ahol most nagy kiállítással emlékeznek a gyűjteményalapító hercegre és főhercegnő feleségére, bemutatva a világhírű grafikai kollekció legjelentősebb munkáit, köztük a múzeum „emblémájává" vált Dürer-nyulat; innen Budapestre, a Rákosmentére kanyarodik vissza az út, ahol a Csekovszky Árpád keramikus egykori műterméből lett emlékházban ismerhetjük meg a művész életművét; végül pedig a megújuló pápai Esterházy-kastély és a benne működő múzeum múltját, jelenét és tervezett jövőjét mutatja be helyszíni riport.
A Múzeumőr rovat négy interjújából az elsőben Kratochwill Mimi művészettörténész mesél a Műcsarnokban eltöltött negyven évéről és a Czóbel Bélához fűződő szoros barátságáról; a következőben Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum igazgatója az új fenntartóhoz került intézmény megújulásának örömteli lehetőségeiről beszél; a harmadikban Petrányi Zsolt kurátor a Nemzeti Galéria új jelenkori állandó kiállításának koncepcióját és a rendezés során felmerült kérdéseket osztja meg az olvasókkal; végül az utolsóban Kárpáti Tamás újságíró mutatja be Hungarikonok elnevezésű egyedülálló képzőművészeti gyűjteményének történetét és egyes darabjait. A lapot szokás szerint minden egyes írásának angol nyelvű összefoglalója zárja.
A többszörös hazai és nemzetközi dizájn-díjas MúzeumCafé megvásárolható a Relay és az Inmedio nagyobb hírlapüzleteiben, az Alexandra könyvesbolt-hálózatban és a jelentősebb fővárosi és szentendrei múzeumok shopjaiban.
Lantai József
