TÖBB MINT 20.000 RÉSZTVEVŐ A CSEPPNYI ÖNBIZALOM PROGRAMBAN
5 perc olvasás
A vizelettartási probléma ma Magyarországon mintegy 500.000 embert érint, akik közül csupán minden ötödik fordul orvoshoz. A nem ellátott inkontinens betegek feltérképezése és tájékoztatása céljából indított Cseppnyi Önbizalom program az idei évben immár 203 háziorvosi praxisban zajlott. Az országos betegedukációs program fogadóóráin több mint 20.000 érdeklődő vett részt. A magas részvételi arány főként a háziorvosoktól érkező meghívásnak volt köszönhető.
A vizelettartási probléma ma Magyarországon mintegy 500.000 embert érint, akik közül csupán minden ötödik fordul orvoshoz. A nem ellátott inkontinens betegek feltérképezése és tájékoztatása céljából indított Cseppnyi Önbizalom program az idei évben immár 203 háziorvosi praxisban zajlott. Az országos betegedukációs program fogadóóráin több mint 20.000 érdeklődő vett részt. A magas részvételi arány főként a háziorvosoktól érkező meghívásnak volt köszönhető.
A vizelettartási zavarok még mindig tabu témának számítanak hazánkban és a világban is. Az érintettek kis része fordul orvoshoz, legtöbben – mivel szégyellik a problémájukat – inkább magányosan küzdenek vele, és nem mernek beszélni róla. Sokan arról sem tudnak, hogy létezik megfelelő megoldás a panaszaikra.
A tavalyi évig nem állt rendelkezésre átfogó magyarországi adat a vizelettartási probléma tekintetében.
2011-ben ugyanis az Új Inko Fórum kezdeményezésében, az Országos Alapellátási Intézet (OALI) a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szakmai, illetve az SCA Hygiene Products Kft. szakmai partner-támogatásával 2012-ben útjára indult a Cseppnyi Önbizalom – Kontinencia Betegedukációs Program.
A kampány során 2013 márciusában, áprilisában és májusában ismét kontinencia fogadóórákon várták az érdeklődőket. Az egész országban összesen 203 háziorvosi praxisban tanácsadási fogadóórákon vehettek részt az érintettek, érdeklődők vagy hozzátartozók, akiknek családtagjaik, ismerőseik vizelettartási zavarokat tapasztalnak és esetlegesen ápolásra is szorulnak. A tanácsadásokra a potenciálisan leginkább érintettek – a 45-65 év közötti hölgyek – személyesen a háziorvosuktól kaptak meghívót.
A fogadóórákat nagyrészt a helyi háziorvosok mellett tevékenykedő körzeti ápolók (a háziorvos mellett dolgozó szakképzett asszisztens) tartották, akik az általános tájékoztatáson túl arra is lehetőséget biztosítottak, hogy az érdeklődők négyszemközt is feltehessék kérdéseiket, így biztosítva betegeik számára a megfelelő diszkréciót.
A Programban több mint 20.000 érintett és érdeklődő vett részt, ami még a tavalyi eredményeket is meghaladó siker. További nagyon fontos siker az is, hogy a háziorvosuktól meghívót kapott hölgyek 39 százaléka személyesen is eljött a rendezvényekre, ami jól mutatja, hogy a potenciálisan érintettek körében mekkora igény mutatkozik a tájékoztatásra, tájékozódásra. Fontos kiemelni, hogy a kiemelkedően magas részvételi arány – a hasonló edukációs programokhoz képest, ahol maximum átlag 10% – elsősorban a háziorvosok aktív részvételének, az általuk kiküldött meghívó leveleknek és a kiváló körzeti ápoló – beteg kapcsolatnak volt köszönhető.
A résztvevők, a tavalyi évhez hasonlóan az idei program során is kitöltöttek egy rövid, az inkontinenciával kapcsolatos anonim kérdőívet. A több mint 20.000 kitöltött kérdőív összesített eredménye alapján elmondható, hogy a megjelentek 62 százaléka érintett a vizelettartási zavar valamely formájában – 44 százalék enyhe, 16 százalék középsúlyos, 2 százalék súlyos -, ami hasonló eloszlást mutat, mint az előző évi eredmények.
A tavalyi évhez hasonlóan azt is vizsgálták a szervezők, hogy a megjelentek mennyire tartják magukat tájékozottnak, illetve milyen információforrásokból tájékozódnak legszívesebben. Ennek alapján a megkérdezettek több mint a fele azt nyilatkozta, hogy kevés vagy nagyon kevés információja van a témáról, és mindösszesen 6 százalék állította, hogy mindent tud az inkontinenciáról.
Ami az információforrások kedveltségét illeti, továbbra is kimagasló a háziorvos szerepe (56% említi). A megkérdezettek 16 százaléka barátoktól, családtagoktól, ismerősöktől, további 15 százalék pedig a gyógyszerésztől kérne információt, tanácsot. Sajnos továbbra is mintegy 12 százalék azoknak az aránya, akik senkitől sem mernek/tudnak érdeklődni.
A fenti eredmények tükrében elmondható, hogy a vizelettartási zavarról továbbra is nehezen beszélnek az érintettek, de immár biztosan állíthatjuk, hogy a háziorvos mellett tevékenykedő körzeti ápoló lehet az egyik olyan „partner", aki az érintettek tájékoztatásában és ellátásában kulcs szerepet vállalhat.
Mindazonáltal az elmúlt két év eredményei is mutatják, hogy még sok a tennivaló, továbbra is minél szélesebb körben kell felhívni a figyelmet a vizelettartás problémájára és minél több érintettet tájékoztatni a megfelelő és életminőséget javító kezelési lehetőségekről. Ezen okokból kiindulva a szervezők a kezdeményezés további folytatását tervezik.
