Az ország legnagyobb Húsvéti fesztiváljával kezdődik az idei évad a szentendrei Skanzenben, ahol a tavaszi rendezvény központi témája a természet újjászületése és a tavaszi testi-lelki megújulás.

 

 

Az ország legnagyobb Húsvéti fesztiváljával kezdődik az idei évad a szentendrei Skanzenben, ahol a tavaszi rendezvény központi témája a természet újjászületése és a tavaszi testi-lelki megújulás.

 

2013. március 31-én és április 1-jén az esős időjárás ellenére esőhelyszínekkel és igazi tavaszi programokkal készülnek a szervezők. Az ország számos pontjáról érkező mesterek a legkülönfélébb tojásdíszítési technikájukat mutatják be, a konyhákba betérőket füstölt sonka, fonott kalács és tojásparádé, a nőket tavaszi szépségápolási tanácsadás fogadja.

 

Húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, de egyben a tavaszvárás, a természet ébredésének ünnepe is. A hosszú, hideg tél után az első napsugarakkal és a rügyfakadással az emberek rendbe teszik a gazdaságot, megkezdik a felkészülést a szántóföldi munkákra, de a házat is alaposan kitakarítják. Illett ilyentájt kimosni a függönyöket, szőnyegeket, takarókat, lekerültek a piszkos falvédők, sőt a meszelésre és a bútorok átfestésére is sort kerítettek, de a falu tágabb környezetét, árkokat, kutakat, udvarokat is kitisztították. A férfiak esetében pedig a testi tisztálkodás, borotválkozás és hajnyírás is elengedhetetlen részét képezte az ünnepi előkészületeknek. A régiek a környezetük megújításán túl igyekeztek lelküket is felkészíteni és megtisztítani Krisztus feltámadásának ünnepére; bűnbánatot és 40 napos böjtöt tartottak. A fesztivál két napja során a hagyomány, a gasztronómia és a szakralitás hármas egysége jelenik meg a programkínálatban, amelyeken keresztül az ország számos szegletéből érkező szakemberek segítségével ismeri meg a látogató a húsvéti ünnepkörhöz tartozó széles és sokrétű szokásvilágot.

 

A szakrális hagyományokat felelevenítve húsvétvasárnap reggel 8 órakor Jézus-keresésre hívják a híveket. Felkeresik a határt, az útmenti kereszteket, a temetőt, hogy egy-egy imát elmondjanak, majd a kora reggeli keresést követően egy közös reggelit költenek el a résztvevők. Az idei rendezvény központi üzenete a természet újjászületése és a tavaszi testi megújulás, így ennek a jegyében természetgyógyász-gyógymasszőr és szépségápolási tanácsadó kényezteti a vendégeket. Bárki kipróbálhatja az arcmasszázst, benevezhet a dögönyözés-köpölyözésre, sőt elkészítheti testi bajaira gyógyírként saját gyógynövényes kencéjét is! A bőr megújulását, felfrissülését a vírus- és baktériumölő hatású orbáncfű, az ízületi és csonterősítő fekete nadálytő, a nyugtató hatású, ekcéma kezelésére kiváló levendula, vagy a gyulladáscsökkentő hatású körömvirág garantálja. A növények egy másik helyszínen is fontos szerephez jutnak, hiszen a pacsulik helyett a kuriózumnak számító tavaszi virágok illóanyagaiból helyben előállított „szagosvíz" készítésének titkai is feltárulnak az érdeklődők előtt. Például az évszázadok óta különleges lepárlásos technikával készülő, gyógyításra használt rozmaringvizet vagy Magyar Királyné Vizét a fiatal legények stílusos kis üvegfiolákban magukkal is vihetik, hogy azzal locsolják meg a szívüknek kedves leányt.

 

A nők örömére a kerti teendők, tavaszi virágok is fókuszba kerülnek, a standokon illatoznak az aktuális hagymás virágok, a szakemberek pedig kiskerti tanácsadással és palánták (földieper, levendula, illetve fűszernövény) ültetésével várják a kertbarátokat. A háziasszonyoknak egy-két praktikus tanácsért érdemes felkeresni a konyhákat, hiszen a hagyományos húsvéti ízek mellett – sonka és kalács- újragondolt ételkínálattal, különleges tojásparádéval készül a Szárnyasízvadász. A klasszikus tojásételekbe tesz egy kis csavart, gondolva azokra a nőkre, akik unják asztalra tenni a megszokott ünnepi étkeket. Így tavaszi omlettet süt strucctojásból, illetve buggyantott tojást kínál sonkával, tormával miniatűr verzióban, fürjtojásból, bebizonyítva, hogy a hazánkban annyira nem elterjedt, de nagyon egészséges fürjtojással milyen jópofa ételeket lehet készíteni.

 

A konyhákon kívül a népi ügyességi játékoknak és a kézműves helyszíneknek is állandó kelléke a tojás. A mesterek bepillantást engednek a tojásdíszítés minden formájába; a hagyományostól egészen az újszerű technikákig, így a két nap során tojást patkolnak, karcolnak, pingálnak, de a vállalkozó kedvűek akár írókát is ragadhatnak, saját motívumvilágot teremtve maguknak, vagy egyszerűbb rátétes eljárással, apró növény segítségével a berzselés fortélyait is sajátíthatják. 

 

A legkisebbeket várja a kezeslábas babaszínház és a babázó ölbeli mondókákkal, altatókkal. A hagyományőrző Lajta Néptáncegyüttes tagjai húsvéti életképeket jelenítenek meg a házakban, ahol az érdeklődők belecsöppennek egy tevékeny közösség húsvéti készülődésébe: a legkisebbek tojást díszítenek, tojásbavágást játszanak, a fiatal lányok húsvéti kalácsot, kis üveg italt tesznek az úgynevezett komatálba, amelyet átnyújtva egymásnak egyikük a másikat testvérré fogadja, sírig tartó barátságot kötnek. A hajadonok ünnepi hajfonataikkal foglalatoskodnak, a férfiak pedig  húsvéthétfőn- ahogy illik- vízzel locsolnak.

 

Ezeken kívül lesz még hétmérföldes határjárás és csalóka lovasverseny három méteres paripákon a Langaléta Garabonciásokkal, a kézműves helyszíneken textil tojásmelegítőt, papírtyúkot, textil tyúkot nyílik lehetőség készíteni, a Jászárokszállási Fogadóban a húsvét hagyományos ételeinek (bárány, sonka, torma, tojás, kalács) bőséges választéka csábítja a betérőket.

 

http://skanzen.hu/

 

Lantai József

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük