Az emberek változást akarnak, és ezért akár még Trump elnökké választását is bevállalták. Az új elnöknek a kampány során tanúsított kiszámíthatatlan viselkedését és szokatlan nézeteit a piacok nem egykönnyen emésztik majd meg, legalábbis rövid távon.

 

Az emberek változást akarnak, és ezért akár még Trump elnökké választását is bevállalták. Az új elnöknek a kampány során tanúsított kiszámíthatatlan viselkedését és szokatlan nézeteit a piacok nem egykönnyen emésztik majd meg, legalábbis rövid távon.

 

Trump megválasztása világszerte lendületet adhat a populista mozgalmaknak; a Brexit híveinek például biztosan megjön a hangjuk, mert ők nyilván szívesebben tárgyalnak majd Trumppal a kereskedelmi egyezményekről, mint Clintonnal. A következő 12 hónap során számos fontos választás lesz Európában, melyek kapcsán újabb meglepetésekre is számítanunk kell.

 

Az új adminisztráció protekcionista mantrázása küllők közé vetett vascsőként hat majd néhány olyan alapvető kereskedelmi megállapodás működésére is, melyeknek az USA jelenleg a tagja. A magasabb importvámokra nem fognak jó szemmel nézni azok a – főleg feltörekvő – országok, melyek számára a világkereskedelem jelenti az egyetlen növekedési lehetőséget. Ráadásul Trumpnak bizonyára nem lesz könnyű valóra váltani a kampánya során elhangzott valamennyi ígéretét – főleg azokat, amelyekhez a mára amúgy is nagyon megosztott republikánus párt és a felerészben demokrata Kongresszus támogatására is szüksége lesz.

 

Kell még néhány nap, míg elül a porfelhő, de közvetlenül az eredményhirdetés után valószínűleg a „mindent eladni!" hangulat fog eluralkodni a piacokon, ami nem tesz majd jót sem a kötvények, sem a részvények árfolyamának.

 

Az első reakciók után persze látszik majd, hogy a választás eredménye nem kizárólag rossz híreket hoz az USA eszközei számára. A republikánus elnök régóta erősen szorgalmazza a vállalkozások és a háztartások adóterheinek csökkentését, ami – ha végrehajtja – végső soron jól jöhet az Egyesült Államok vállalati szektorának.

 

A jóval lazábbra vett költségvetési politika nem könnyíti meg az új adminisztrációnak a költségvetési egyensúly fenntartását, főleg a 2017 márciusában kezdődő adósságplafon-vitával a láthatáron, mely a jövőben még a korábbinál is gyakoribb beszédtéma lesz Washingtonban. Az első becslések szerint a javasolt költségvetési ösztönzők hatására a következő évtizedben megkétszereződik az államháztartási hitelek volumene, és drámai módon megnő az elsődleges hiány is (a Penn-Wharton Budget Model szerint).

 

A fokozódó volatilitás és bizonytalanság hatására a Fed úgy dönthet, hogy szemben azzal, amire a piacok röviddel ezelőttig nagyon számítottak, decemberben mégsem emeli meg az alapkamatot.

 

Ha azonban előretekintünk a kicsit távolabbi jövőbe, a piac hamarosan beárazza a FOMC további kamatemelést valószínűsítő (hawkish) hozzáállását, még akkor is, ha erre csupán az új adminisztráció által a gazdaságba áramoltatott jelentős összegű költségvetési ösztönző hatására fog sor kerülni. Mindent egybevetve ez nem kedvez az USA államkötvényeinek, melyek valószínűleg nyomás alá kerülnek, aminek hatására a görbe még meredekebbé válik majd.

Dierk Brandenburg, Fidelity vezető államkötvény-elemző – Fixed Income

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük