A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XV. Vándorgyűlését 2008. január 29-31. között rendezik meg Debrecenben. A pszichiátriai szakma legnagyobb magyarországi seregszemléjének előadás témái a genetikától a közösségi pszichiátriáig terjednek.

  A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XV. Vándorgyűlését 2008. január 29-31. között rendezik meg Debrecenben. A pszichiátriai szakma legnagyobb magyarországi seregszemléjének előadás témái a genetikától a közösségi pszichiátriáig terjednek.

A vándorgyűlés 2009. január 27-i hivatalos sajtótájékoztatóján  dr.Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, a vándorgyűlés Szervező Bizottságának elnöke,dr. Füredi János professzor,  a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium titkára,dr.Kurimay Tamás, a magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke ésdr.Lehóczky Pál,  a Magyar Pszichiátriai Társaság főtitkára  szólt a megjelentekhez.

Elhangzott, várható a közeljövőben a Lelki Egészség Országos Programjának elfogadása, ez a program jelenthet szakmai perspektívát minden vonatkozásban.  Az Európai Unió mentálhigiénés programjának megvalósítása nem képzelhető el a pszichiátria nélkül, úgy a depresszió és az öngyilkosság elleni küzdelem, mint az ifjúság vagy az időskor mentális állapota, a munkahelyi stressz okozta ártalmak, vagy a stigmatizáció elleni harc vonatkozásában. A megrendezendő Vándorgyűlés központi mottója: Tudat, valóság, identitás. Több, mint 280 előadás várható a vándorgyűlésen, nagyon érdekes témákban.

A pszichiátriát ért sokféle megszorítás, szűkítés, rombolás után fontos a tudatosulás. Azaz, felmérni, hol is állnak a dolgok, merre haladnak, mi változott.  A valóság körülveszi a pszichiátriai szakmát, ezt a külső realitást a klinikai kutatások során vizsgálják is, de van egy belső valóság is,  az, ahogy a szakma megéli a tudatosult dolgokat, mindazt, ami a szakmai szereplőket eddig érte.  A pszichiátriában nagyon fontos a gyógyító team egysége, jelenleg éppen ez a komplex gyógyítás vész el. A szakma eszköz-igénye nem nagy, de a meglévők is hiányosak.

Tudat, valóság, identitás. E három fogalom pszichológiai, pszichoterápiás értelmezésének pszichopatológiai vetülete is van.  A szakemberek a betegeknél is javítani szeretnék a tudat, a valóság észlelésének és az identitásnak, a betegséghez való viszonyulásnak az állapotát. Ehhez, kiváló gyógyszerek mellett is, jelentős humán munkára van szükség.  Ezért van terítéken a rehabilitáció hatékonyságának erősítése, keretfeltételeinek kidolgozása.

A pszichiátriai rehabilitáció  kapcsán már esett szó arról, hogy a pszichiátriához tartozó rehabilitációs ágyakat, a korábbiakhoz hasonlóan,  újra nevesíteni és számszerűsíteni kell, mivel egyébként könnyen elveszhetnek, például más szakmákhoz sorolhatják át őket. (Emlékezhetünk; az OPNI megszüntetett ágyaiból 177 volt a pszichiátriai rehabilitációs ágy, ezek nem kerültek át más intézményekhez.)

A megfelelő rehabilitáció nélkül az ellátási lánc egyszerűen „szakadozottá" válik.  Nem vethető össze ez a helyzet pl. a sebészeti ellátással, ahol a betegek távozásának napja többnyire kiszámítható.  A pszihiátriai az ellátó helyek azonban folyamatosan „ürítési problémákkal" szembesülnek, mivel az aktuális szabályozás értelmében meghatározott időn túl aktív ágyon nem tarthatnak beteget. 

A súlyos skizofrén vagy depressziós betegre azonban nem lehet rászólni, hogy „gyorsan gyógyulj meg, mivel az ágyon tölthető időd holnap lejár…",  ezért kell az aktív ágyakhoz minden esetben rehabilitációs ágyakat is kapcsolni, a hozzájuk tartozó nappali kórházi háttérrel.  Ez az ami hiányzik, miniszteri ígéretet kapott ugyan a szakma, azonban az ígéret végrehajtásából egyelőre semmi sem látszik.

Folytatódik a pszichiáterek elvándorlása, most már a tapasztalatok alapján határozottan kimondható, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet megszüntetése egyértelműen erősítette ezt a folyamatot, mivel az onnan távozó szakembereket „nem nyerte meg a szakma", azaz az ott dolgozó magasan képzett és rutinos szakemberek nem jelentek meg egyéb ellátási helyeken, hanem részben nyugdíjba vonultak, részben külföldre (pl. Svédországba) vándoroltak.

Svédország ismét számos magasan kvalifikált pszichiátriai szakemberrel lett gazdagabb, ráadásul ebben a szakmában nincs meg a „kiugrom a hétvégi ügyeletre" lehetősége.  Aki belevág, és rászánja magát az idegen nyelvű terápiavezetés elsajátításra, azt már hiába várja vissza a hazai ellátórendszer. Van a kongresszusnak olyan előadója, aki sok év után kifejezetten az OPNI-ba tért haza, de most ismét egy amerikai intézmény áll a neve mellett. Komoly gondot jelent a nővérek elvesztése. Akik elhagyták az intézményeket, azok kívül kerültek az egészségügyön, s elvesztek számára, mert máshol helyezkednek el.

A vándorgyűlésről szólva ki kell emelni a már említett rehabilitáció mellett a  komplex terápiás megközelítés fontosságát.  Számtalan tudományos munka mutatja a gyógyszeres terápia, a szocio- és pszichoterápia, és a művészetterápia együttes alkalmazásának hasznosságát. A művészetterápiáról elmondható, hogy ez az ellátási forma immár Magyarországon is sikeresen elterjedt. Az 5-10 éve még újdonságszámba menő módszerrel napjainkban már mintegy 5-6 ezer beteget kezelnek, és létrejött a művészetterápiás szakemberek hivatalos, egyetemi, főiskolai rendszerű képzése is. Természetesen ez a módszer sem csodaszer, sikeresen elsősorban személyiségzavarban, depresszióban, szorongásban szenvedőknél (az állapotváltozás felmérésére és segítésére), ill. skizofréniában szenvedőknél (a megmaradó kreativitással a személyiség újraépítésére) használható. A vándorgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia modern művészettörténettel foglakozó képviselője is előadást tart az elkészülő alkotások értékéről,a helyszínen pedig öt művészetterápiás műhely is bemutatkozik.

A további érdekes témák közé tartozik:  3 ezer honfitársunk egészségügyi adatait elemezve kiderült például, hogy a 2002-ben mért depresszió hatására,  2006-ra szignifikáns mértékben megnőtt a magas stresszel jellemezhető rossz házastársi/élettársi kapcsolatok száma,  függetlenül az életkortól, a végzettségtől, és a 2002-ben mért házastársi stressz-szinttől.  Azaz, nőknél és férfiaknál egyaránt szükség van a depresszió kezelésére a jó házastársi/élettársi kapcsolat érdekében.

Elkészült továbbá az első, kóros játékszenvedély elterjedtségét átfogóan vizsgáló tanulmány. A 18-64 évesek körében végzett országos reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, Magyarországon a számsorsjátékok használata a legelterjedtebb (a valaha kipróbálók aránya 59,5%, az elmúlt évben legalább hetente játszóké 23,8%). Ezt követi a sorsjegyek vásárlása (31,4% illetve 5,9%), és a sportfogadások (21,4%, illetve 4,8%). 

A nyerőgépeket honfitársaink közel egytizede (9%) próbálta ki, de közülük közel minden hetedik személy a megelőző hónapban is legalább heti rendszerességgel játszott.  A valaha bármilyen szerencsejátékot kipróbálók vagy pénzben fogadók aránya Magyarországon 42,2%, ami három populációból tevődik össze:

a problémamentes személyek (38,9%)  ill. a problémás szerencsejátékkal (1,9%), valamint kóros játékszenvedéllyel (1,4%) jellemezhető személyek. Ez az elterjedtség az európai adatokhoz képest nem mutat jelentős eltérést.

Fontos hír, hogy létrejött az  országos módszertani központ, amely fizikailag a SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján található, de ellátás (azaz ágyak) nem tartozik hozzá.  A kinevezett vezető mellett 4,  félállásban betölthető státusz jött létre, a leendő munkatársak pályáztatása jelenleg is folyik.

Hangsúlyozni kell:  fontos és hasznos dolog, hogy ismét létezik olyan országos pszichiátriai központ, ami a szakmai munkát koordinálja, mindazonáltal elmondható, hogy az országos központ „erősen összement…". Ráadásul az OPNI-ban hosszú évtizedek alatt felhalmozott adatok, ismeretek sorsa továbbra is homályos.A WHO szerint 2020-ra várható, hogy a pszichiátriai betegségek az első helyre kerülnek az előfordulási listán!

Az unipoláris depresszió ezek között már az első helyen áll a világban.  A hazai helyzetről jó képet ad a 4. kiadását megért mű, „A pszichiátria magyar kézikönyve".  A helyzet jellemzője, hogy van olyan egészségügyi intézmény, ahol 100-ágyas osztályra egy vagy két pszichiáter jut. A WHO figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, ennek érdekes folyománya, hogy 2009. decemberében Magyarország rendezhet konferenciát a témakörről. Nagyon fontos tudnunk;  a gazdasági helyzet, válság hatására a mentális betegségek mindenütt, így nálunk is nagyobb számban fognak előfordulni!  Az Unió fokozottan figyel ezekre a jelenségekre.

Ízelítőül néhány előadás-cím a vándorgyűlésről:

-Van új a Hold alatt…,

-„Mi álmok jönnek…",

-Ördögi kísértések – a Csíksomlyói passió szövegéből,

-Kiutak és útvesztők a lélek birodalmában,

-„Béklyók és szárnyak" – Toulouse-Lautrec,

-A dohányzás és leszokás addiktológiai vonatkozásai,

-Mit adhat az emberi genom megismerése a pszichiátriai betegségek megértéséhez és kezeléséhez?

-A gyógyítható zsenialitás, avagy a pszichiátria diadala a művészet felett.

http://www.mpt2009.congressline.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük