Magyarország 2011 első felére eső EU elnökségének egyik legfontosabb kihívását tűzte napirendre az a konferencia, amelyet az Europrosperitas 2010 Alapítvány szervezésében, és a Fővárosi önkormányzat védnöksége alatt tartottak Budapesten.  Köztudott, hogy az EU hazánk elnöksége alatt óhajtja útjára indítani az új Duna Régiót, mely 6 uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária) és további 4 országot (Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Moldova) érint.

 

 

Magyarország 2011 első felére eső EU elnökségének egyik legfontosabb kihívását tűzte napirendre az a konferencia, amelyet az Europrosperitas 2010 Alapítvány szervezésében, és a Fővárosi önkormányzat védnöksége alatt tartottak Budapesten.  Köztudott, hogy az EU hazánk elnöksége alatt óhajtja útjára indítani az új Duna Régiót, mely 6 uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária) és további 4 országot (Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Moldova) érint.

 

Az Unió Duna-stratégiájának mindent felülmúló célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. A konferencia résztvevői arra keresték a válaszokat, hogy hogyan, milyen eszközökkel lehet a tudásalapú regionális együttműködést megvalósítani az új régióban, hogyan lehetne új lendületet biztosítani az emberi tőke fejlesztéséhez, illetve piacgazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz.

Az Európai Tanács 2009. június 18-19-i brüsszeli ülésén döntött az EU Duna Régió Stratégia kidolgozásáról. Ekkor kérte fel az Európa Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze be e cél megvalósítását szolgáló javaslatait. Az EU által eddig megfogalmazott alappillérek közül kettőt tartanak megkerülhetetlennek. Egyrészt kiemelt szerepet kell kapnia a határokon átnyúló és szektorokon átívelő együttműködéseknek, másrészt a határokon átnyúló együttműködés és közös identitás, illetve a fenntartható fejlődés kialakításában vezető szerepet kell játszania a tudáscserének, a kutatásnak, a korszerű oktatásnak.

A konferenciát, melyet a fővárosi önkormányzat dísztermében tartottak, Tarlós István főpolgármester nyitotta meg és az alábbi vendégek színvonalas előadásai segítettek az érdeklődőknek abban, hogy egy átfogó képet kapjanak hazánk és az EU Duna stratégiájáról.

Dr. Göllner András, az Europrosperitas 2010 Alapítvány alapítója, köszöntőjében kiemelte, hogy "Magyarország – földrajzi elhelyezkedéséből, de egyben gazdasági, kulturális helyzetéből és fejlettségi szintjéből is adódóan – egyfajta „tudáspumpa", „tudásduzzasztó" szerepet játszhat az Európai Duna Stratégiában érintett „felvízi" és „alvízi" Duna-menti országok, gazdaságok között.  Hazánk érdekei találkoznak mind a dunai régió fejlettebb, nyugati felén, mind a kevésbé fejlett, keleti- délkeleti felén található országok, régiók, urbánus és rurális közösségek, nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások érdekeivel. Úgy véljük, hogy a magyar törekvés egyben összeurópai érdek is".

Barsiné Pataky Etelka Magyarország Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosa az Európai Unió Duna makró-régiós stratégiáját ismertette, míg Európa jövője és a Duna menti államok közötti lehetőségekről Dr. Miszlivetz Ferenc a Társadalomtudományok és Európa- tanulmányok intézetigazgatója beszélt. A technológiai tudástranszfer szerepének fontosságáról a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója Dale A. Martin beszélt, a Duna menti régiók kontextusában. A Siemens vezetői szerint a társadalom létét, fejlődését alapvető trendek – megatrendek – alakítják: a klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai változás folyamatai és következményei széleskörűen meghatározzák a társadalom fenntarthatóságát, mind az egyén mind a gazdasági szereplők számára – országhatárok nélkül. A Siemens emiatt találta fontosnak azt, hogy ne csak szellemi tőkével, de anyagi támogatással is elősegítse ennek a mai konferenciának a létrejöttét.

Nyikos Györgyi a Nemzeti fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az innováció és a térségi versenyképesség szerepéről számolt be illetve arról, hogy ezek milyen szerepet töltenek be a területfejlesztési politikában. Somkutiné Bitskey Kata, a Duna Programiroda irodavezetője a helyi értékeken alapuló stratégiai tervezés fontosságáról beszélt. Dr. Szegvári Péter a Duna Partnerhálózat megbízott képviselője a Duna Partnerhálózat kiépítéséről tájékoztatta a közönséget és a hálózat szerepét mutatta be az Európai Unió Duna Stratégiájának kialakításában.

A konferenciát követően egy kerekasztal beszélgetés formájában egyeztettek az előadók a fent említett témában.

A beszélgetést Hankiss Elemér Széchenyi díjas szociológus moderálta és jelen volt még Somkutiné Bitskey Kata irodavezető a Duna Programirodától,Dr. Palánkai Tibor Jean- Monnet díjas közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetemről, Suhajda Attila az IBM Magyarország kormányzati programigazgatója, Básthy Béla Kőszeg Város Önkormányzatának Alpolgármestere.

Az Európai Tanács 2009. június 18-19-i brüsszeli ülésén döntött az EU Duna Régió Stratégia kidolgozásáról. Ekkor kérte fel az Európa Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze be e cél megvalósítását szolgáló javaslatait. Az Únió  Duna-stratégiájának mindent felülmúló célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. Magyarország sajátos felelősséget visel e történelmi kezdeményezés kidolgozásáért, hiszen a 2011. első félében, hazánk EU-elnökségének idejére esedékes a Duna-stratégia  elfogadtatása, véglegesítése.

Dr Göllner András, az Europrosperitas A2010 Alapítvány alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy "A szervezők fontosnak tartják, hogy a programban érdekelt szomszédainkhoz hasonlóan, Magyarország is egyértelműen megfogalmazza, és következetesen képviselje a stratégiával kapcsolatos érdekeit, hogy azok valóban tükröződjenek a most formálódó stratégiában. Konferenciánk többek közt ezt a célt szolgálja"

A konferencia szervezője, Europrosperitas 2010 Alapítvány egy politikai pártoktól független civil kezdeményezés. 2005 végén indították útjára Budapesten azzal a céllal, hogy széles társadalmi összefogás és párbeszéd eszközeivel felgyorsítsa a lisszaboni célok megvalósítását a magyar határ menti övezetben.  Az Alapítvány olyan „közszféra-magánszféra partnerség" mintát követ, mely átszeli a határokat, erősíti a nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalmat, az egymásrautaltság szellemiségének megértését. A határokon átnyúló fejlesztési együttműködések intézményesítése révén a köz- és magánérdekek minden eddiginél erősebb összefogásával, az Europrosperitas 2010 Alapítvány stabil alapokat óhajt biztosítani az EU által megfogalmazott lisszaboni stratégiai célok megvalósításához.

A konferencia szakmai partnerei

A Duna Programiroda:

A fővárosi Városfejlesztő Műhely részeként működő Duna Programiroda feladata a Duna Partnerségi Hálózat, a DunaLog – a Dunában rejlő perspektívák megvitatására szervezett dialógus sorozatok -, valamint a strukturális, stratégiai tervezési folyamatok menedzselése, Budapest, és a komplex Metropolisz téren keresztül, Magyarország részvétele az európai partnerségi rendszerekben.

A Programiroda dolgozik azon, hogy a városlakók felismerjék, megismerjék és elismerjék a Dunában rejlő lehetőségeket, a közös felfedező kalandban a készülő Duna Régió Stratégia a vezérfonaluk. A közösségi tervezés eszközével számos aktív szereplőt sikerült megnyerniük a terv partneréül az általuk életre hívott Duna Partnerségi Hálózatba, hiszen megközelítésük szerint a helyi szintek bevonásával létrejött egy olyan köztes szint, mely regionális dimenzióba helyezi a Duna Régió szervezését.

A Duna Partnerségi Hálózat (DPH)

A DPH több, mint 40 hazai település és települési szövetség részvételével jött létre 2009-ben. A szervezet célja, hogy összegyűjtse  és nemzeti szinten koordinálja a Duna-menti fejlesztési terveket, illetve együttműködési lehetőségeket alakítson ki a résztvevők között. A DPH fontos szerepet vállalt az EU Duna Stratégiájának kialakításában, megvalósításában.

A Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete (ISES)

A kőszegi ISES Alapítvány fő célkitűzése, hogy intézményes keretet biztosítson a közép-kelet-európai országok együttműködését, és az európai integrálódás folyamatát elősegítő szellemi-, alkotó- és oktatómunkához. Az Alapítók célja egy olyan típusú – a magyar felsőoktatás gyakorlatától eltérő – intézet kialakítása volt, amely újszerű módon integrálja az alap- és alkalmazott kutatásokat, gyorsan és hatékonyan reagál a társadalmi és gazdasági változásokra, továbbá folyamatos kapcsolatban áll a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet szereplőivel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük