Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a szerves kémia egyik legfontosabb alapreakciójának, az ún. SN2 reakciónak egy eddig ismeretlen, új mechanizmusát fedezték fel. A több mint száz éve ismert folyamatot Czakó Gábor és Szabó István szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a Nature Communications közölte.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a szerves kémia egyik legfontosabb alapreakciójának, az ún. SN2 reakciónak egy eddig ismeretlen, új mechanizmusát fedezték fel. A több mint száz éve ismert folyamatot Czakó Gábor és Szabó István szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a Nature Communications közölte.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a szerves kémia egyik legismertebb reakció-típusának, az ún. SN2 reakciónak új reakcióútját fedezték fel. A folyamatot Czakó Gábor tudományos munkatárs és Szabó István PhD-hallgató szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a világ egyik legnevesebb multidiszciplináris tudományos folyóirata, a Nature Communications közölte 2015 januárjában.

 

A bimolekuláris nukleofil szubsztitúció (SN2) általános, ún. Walden-inverziós mechanizmusa a legtöbb kémiakönyvben is megtalálható, több mint 100 éve ismert jelenség a szerves kémiában. Az ELTE kutatói nemrégiben azonban egy új, „dupla-inverziós" mechanizmust fedeztek fel az F + CH3Cl (fluoridion + metil-klorid) SN2-típusú reakció elméleti vizsgálata során. A minden eddiginél pontosabb számítások egy olyan reakcióutat tártak fel, amely során egy hidrogén-atom távozása indukálta inverziót egy második inverzió követ, így a reakció során nem a megszokott, invertálódott metil-fluorid terméket kapjuk, hanem ebben az esetben a reakció retencióhoz (a szénatom körüli kiindulási konfiguráció megtartásához) vezet. Az ELTE kutatói több mint másfél éve foglalkoznak a projekttel, jelenleg azt vizsgálják, hogy a most felfedezett mechanizmus mennyire általános hasonló reakciók esetén. Az eredmények alapvető jelentőségűek a „tankönyvi" kémiai ismeretek és törvényszerűségek újraértelmezésében, illetve azok kiterjesztésében.

 

Czakó Gábor korábban a metán reakcióinak vizsgálatával és a Nobel-díjas John Polányi nevéhez fűződő reakciódinamikai alapszabályok módosításával ért el jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket, amelyeket többek között a Science  és PNAS magazinok közöltek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük