2013. február 19-én a Hotel Nemzeti Budapestben tartott sajtóeseményen avatott új tagokat, s ezáltal megkezdte működését a Hotel Nemzeti Budapest által alapított Nemzeti Művész Klub.

2013. február 19-én a Hotel Nemzeti Budapestben tartott sajtóeseményen avatott új tagokat, s ezáltal megkezdte működését a Hotel Nemzeti Budapest által alapított Nemzeti Művész Klub.

 

Budapest belvárosában, Hotel Nemzeti Budapest néven nyitotta meg első magyarországi MGallery szállodáját az Accor Csoport. Az MGallery koncepció alapja a szálloda által nyújtott exkluzív, személyre szabott, felejthetetlen élmény. A Hotel Nemzeti Budapest ennek szellemében szeretné továbbvinni azt a hagyományt, melyet a Nemzeti Szálló, mint a főváros kulturális életének legendás helyszíne folytatott évtizedeken át. Ennek jegyében született meg a Nemzeti Művész Klub, melynek célja, a kultúra különböző területeit képviselők összefogása egy pártolói rendszer keretében. A Nemzeti Művész Klub nyitó sajtótájékoztatóján a csatlakozó nagy nevű művészek kézjegyükkel látták el a tagsági okiratot.

 

A számos művészeti ág kiválóságaiból szerveződött szakmai-baráti közösség és az alapító Hotel Nemzeti Budapest közös célja, hogy a szálló kulturális szellemiségének újjáélesztésével aktív formálói legyenek Budapest művészeti életének. A 12 új taggal nem csak a létszám bővült, de a Klubban képviselt művészeti ágak köre is.

 

A Nemzeti Művész Klub sikerét biztosítja, hogy már megalapítása percében maga mögött tudhatta főtámogatóját: a Hotel Nemzeti Budapestet.

(lásd: http://euroastra.hu/node/19461)

A komoly történelmi múltra visszatekintő, 2012 decemberében újra megnyílt patinás külsejű, mégis 21. századi kényelmet kínáló szálloda az Accor Csoport felső kategóriás MGallery kollekciójának első magyar tagja. Az MGallery kollekcióba tartozó hotelek mind egyéniségek: különleges építészeti megoldásokkal, egyedi szellemiséggel vagy éppen környezeti adottságaikkal nem csak tartózkodási helyül, de meghatározó élményforrásként is szolgálnak vendégeik számára.

 

A Hotel Nemzeti Budapestnek történelme van, mely összefonódik Budapest kulturális aranykorának történetével. Amikor a szálloda MGallery koncepcióba illesztését megálmodtuk, nem lehetett más a vezetőelvünk csakis az, hogy újraélesszük a falak között szunnyadó művészeti szellemiséget. Így került sor a Nemzeti Művész Klub megalapítására. Boldogok vagyunk, hogy ízelítőt adhatunk vendégeinknek  Budapest  kulturális értékeiből, s ennek hírét vihetik a világban" – nyilatkozta Vaszily Edit szálloda igazgató. 

 

A Nemzeti Művész Klub tagjai örömmel vállalkoztak a Hotel Nemzeti Budapesttel való közös munkára, hiszen a hivatásuk iránt érzett elkötelezettség, valamint a felnövekvő új művész generációk támogatásának lehetősége kellő motivációt jelentenek egy sikeres együttműködéshez. 

 

Budapest egykor egy pezsgő kulturális főváros volt. A kávézók, éttermek tele voltak írókkal, színészekkel és persze a közönség érdeklődő, lelkes tömegeivel. Az emberek személyesen találkozhattak a nagy művekkel és megalkotóikkal. Manapság a kortárs művészet egy szűk réteget vonz, s az emberek egy része azzal is csak az internet személytelenségén keresztül találkozik. Ez nem jó! Nagy dologra készülünk. Szeretnénk visszaadni a művészet személyességét. Ez mindenkinek jó lenne: nekünk is, a közönségnek is. Együtt újra értéket teremthetnénk, amit oly sokan hisznek elveszettnek a mai világban."  – nyilatkozta Bodrogi Gyula, a Nemzeti Művész Klub alapító tagja.

 

Az új tagok különböző korosztályt és művészeti ágakat képviselnek, van köztük színész, zenész, éppúgy mint humorista vagy televíziós és reklám szakember. Utóbbiak első látásra meglepőek lehetnek, ám a Nemzeti Művész Klub célja nem csak a klasszikus, hanem az új alkotói tevékenységek támogatása és megismertetése is. Ezzel teremtenek hidat a múlt és a jövő között.

 

Nagy örömmel vállaltam, hogy én is részt vegyek a Nemzeti Művész Klub munkájában. Már hosszú évtizedek óta foglalkozom színészneveléssel az egészen apróktól a fiatal felnőttekig. Az, hogy az ifjúságnak lehetőséget adjunk a kiteljesedésre szép és előremutató feladat. Nem szabad az utánunk jövőktől félni és mi nem is félünk tőlük! Mindent megteszünk, hogy éljünk az összefogás erejével és megmutassuk, a 21. század is képes Blaha Lujzákat nevelni." – mondta el Földessy Margit színművésznő.

 

A Nemzeti Művész Klub Alapítói:

Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Frenák Pál, Hernádi Judit, Karafiáth Orsolya, Keleti Éva, Kocsis Zoltán, Sass Sylvia, Szakály György, Szamódy Zsolt.

 

Új Tagok:

Bagi Iván, Faragó András, Feke Pál, Földessy Margit, Jávori Ferenc Fegya, Kumin Viktória, Napsugar von Bittera, Serbán Attila, Szabó Győző, Szilas Rita, Szipál Péter, Szulák Andrea.

 

A világszerte több mint 50 hotelt számláló MGallery az Accor Csoport felső kategóriás kollekciója. Az Accor Csoport a világ első számú hotelüzemeltetője: mintegy 92 országban 3500 hotelt foglal magában. Az MGallery kollekcióhoz tartozó hotelek mindegyike egyedülálló személyiséggel és történettel büszkélkedhet, amelyet a vendégek a hotel építészeti megoldásain, a belső dizájnon, valamint a szolgáltatásokon keresztül tapasztalhatnak meg. Minden egyes hotelt a kollekció három jellegzetes atmoszférájának egyike ihletett. Egyes hotelek az "ÖRÖKSÉG" szellemét közvetítik, tele történelmi vonatkozásokkal. Más hotelek egy-egy olyan stílust tükröznek, amely egyfajta aláírása annak a művésznek, aki közreműködött a hotelre jellemző egyedi esztétikai világ megalkotásában. Megint más hotelek pedig a pihenésről szólnak, a nyugalom szigetei, természetközeli vagy városi környezetben.

A kollekcióhoz tartozó minden egyes hotel célja, hogy emlékezetes pillanatokat nyújtson a vendégeinek.

 

Különleges Hotel különleges történelemmel.

 

1896-ot írunk, Magyarország a Habsburg Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia része, Az ország királyság, az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki 1848-ban császárként lépett a trónra, majd 1867-ben magyar királlyá koronázzák.
Ebben az évben ünnepli Magyarország a magyarság fennállásának 1000. évfordulóját.
Egy évezrede, hogy a magyar törzsek benyomultak a Kárpát-medencébe, és birtokba vették azt a területet, amelyen a későbbi Magyarország létrejött. Ezt az eseményt a korabeli köznyelvben és azóta is honfoglalásnak nevezik. A szó arra utal, hogy az addig vándorló életet folytató magyarok megtelepedtek a Kárpát-medencében, és a „szállásterület' mintegy a hazává változott.
A millennium sorsfordító eseménynek számit a magyar művészetben, építészetben, hiszen addig példátlan méretű vállalkozások indultak, több nagy építészeti beruházás, emlékmű ekkorra készült el: Mátyás templom megújítása, Halászbástya, Országház, Iparművészeti Múzeum, Feszty-körkép, Nagykörút, földalatti.

Elmondható, hogy Budapest mai arculatát a XIX-XX. század fordulóján nyerte el, amikor a példátlan fejlődés és építési láz egyedülálló megoldásokat produkált.

Ekkor gyűrűzött be Magyarországra az Art Noveau művészeti irányzat, mely szecesszió néven vált ismertté. E művészeti stílus jegyei ma is fellelhetőek több budapesti épületen.

Az igazán igényes, nagyvárosi szállodák építése is a XIX. század végén kezdődött Budapesten. 1896-ban nyílt meg Rémi szálló néven a mai Nemzeti is, megelőzve sok más patinás fővárosi szállodát, amelyek csak 10-20 évvel később épültek.
A Rémi szálló része volt a Millenniumra kiképzett és megnyitott Nagykörűt, Budapest egyik világvároshoz méltó, reprezentatív főútvonala építésének, s ehhez méltó külső és belső kiképzést kapott.

A négyemeletes szállodát a neves pesti vendéglős és szállodás Rémi család építtette, Schannen Ernő építésszel eklektikus stílusban, klasszicizáló díszítésekkel. A belső terek kialakításában neves hazai és külföldi műhelyek működtek közre: a bécsi Thonet cég szállította a bútorokat és készitette a faburkolatokat, a majolika burkolatokat a világhírű Zsolnay Rt kivitelezte, Luigi del Pol olasz mester faragta a márványokat. Keze munkája ma is szemet gyönyörködtető látvány a szállodába betérőknek.

 

A szálló korszerűségét és egyedülállóságát mutatja, az akkoriban még alig ismert olyan műszaki megoldások, mint a „központi gőzfűtés", a „hidraulikus villamos felhúzógépek", a „tűzálló ruha és fehérnemű raktár', a hideg-meleg vízvezetékre épülő angol mosdóasztalok". Fényűzően és kényelemmel berendezett szobáit, nagyszabású, városszerte híres kávéházát és éttermét villannyal világították. A földszintet gyönyörű télikert díszítette. Emellett elegáns szalon és szabadon álló terasz is a vendégek rendelkezésére állt.
Rémi Róbert az elkészült hotelt átadta a vejének, Menyhért Vilmosnak. Erről tanúskodik az alábbi eredeti szövegű meghívólevél:

 

„Mély tisztelettel van szerencsém címedet a jelenkor minden igényeinek megfelelően épített új szállóm megtekintésére meghívni. A Rémi-szálló elsőrangú szálló a főváros kellős közepén, szemben a Népszínházzal, a villamos és lóvasút által közvetlen összeköttetésben úgy a Keleti, mint a Nyugati pályaudvarokkal, nem különben a székes főváros minden egyes pontjával.
A szállóhoz nagyszabású kávéházat és étkező termet rendeztem be, melyek mindegyike a maga nemében a legmagasabb színvonalon áll. Gondoskodtam ízlésesen berendezett salons particuliers-ekről, valamint egy igen elegáns szabadon álló étkező teraszról.
A szálló szobái nagy kényelemmel és fényűzéssel vannak berendezve, az ún. angol mosdó asztalokkal (állandó meleg és hideg vízzel), villamos világítással, központi gőzfűtéssel, stb.

A szállóban lift is van alkalmazva, úgyszintén gondoskodva van fürdőszobákról is.

A főldszintet gyönyörű télikert díszíti Úgy a kávéházban, mint a vendéglőben a legkitűnőbb italok és étkek szolgáltatnak. Ezenkívül külön berendezett borozó is van szállómban, melyben kül- és belföldi különlegességek kaphatók. A kiszolgálás a lehető legfigyelmesebb. Társas ebédek,  vacsorák, nászlakomák megrendelésre házon kívül is eszközöltetnek. Ez előkelően berendezett új szállodámat vőmnek, Menyhért Vilmos úrnak adtam át, és igen kérem Címedet, hogy arra a bizalomra és jóakaratra, mellyel engem kitüntetni méltóztatott, vőmet is érdemesíteni kegyeskedjék.
Mély tisztelettel id. Rémi Róbert a Nemzeti szálló volt tulajdonosa."

 

A megnyitást követő években igen előkelő hotelnek számított. Vendégei főleg arisztokraták és nagypolgárok voltak. A megnyitás éveiben itt szállt meg a svéd királynő, valamint Rigó Jancsi, a legendás cigányprímás kedvesével Wald Klárával, Chimay belga herceg feleségével.

A legenda szerint, amikor Rigó Jancsi 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, találkozott a belga Chimay herceg fiatal feleségével, Ward Klárával. Az asszony beleszeretett a tüzes fekete szemű Jancsiba, és azonnal elhagyta érte a férjét. A Nemzeti Szállóban töltött időszak alatt Jancsi azt kérte a szálloda cukrászától, hogy készítsen olyan édességet, aminek nem lehet ellenállni. Így született egy csokis, édesen krémes süte­mény, mellyel a cigányprímás kedveskedhetett szerelmének. A süteményt készítője Rigó Jancsi­ról nevezte el. A csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pom­pázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. Ezt a süteményt tartották abban az időben a kor afrodiziákumjának.

 

A körúti hotel nem volt mentes az évszázad viharaitól. A Rémi család 1929-ben kénytelen- kelletlen eladta a szállót, amely ekkor kapta a Nemzeti nevet, utalva az akkori Nemzeti Színház közelségére.

A színház mintegy fél évszázadon keresztül állt a szállodával szembeni téren. A két épületet alagút kötötte össze. A méltán híres színház a város egyetlen magyar nyelvű színháza volt, mindenkori vezetőinek fő célja a magyar nyelv pallérozása és az erkölcs nemesítése mellett a magyar dráma felvirágoztatása volt. Ezen kívül otthont adott zenés műfajoknak, operaelőadásoknak is. A második világháború alatt súlyos károk érték a színház épületét. Az újjáépítés után 1945-ben nyitott újra Katona József Bánk Bánjával.
A metróépítésre hivatkozva 1965-ben felrobbantották a patinás épületet, és a színház új épületbe költözött. A színházban olyan magyar színészóriások játszottak abban az időben, mint Blaha Lujza, Jászai Mari, Déryné Széppatakí Róza, Prielle Kornélia, Bajor Gizi.

A „Nemzet Csalogányának" is nevezett Blaha Lujza tehetségét korán felismerték, már öt évesen színpadi szerepet kapott, később országos hírű, ünnepelt primadonnává vált. Blaha elvitathatatlan érdeme az operettek magyar nyelven történő közvetítésében van. Az addigra már Pesten három jól működő német színház ellensúlyozása a Nemzeti Színházra hárult. Blaha mindenkit elvarázsoló személyisége, énektechnikája valósággal áthódította a közönséget ezekből a német színházakból, és a túlnyomórészt németül beszélő Pest közönségénél a magyar érzés és kultúra iránti olthatatlan szeretetet támasztotta fel hamvadó poraiból. Mai napig a színésznő nevét őrzi a szállodával szemben lévő, az egykori színháznak helyet adó tér.

Életben tartva a művészekkel és a kultúrával ápolt kapcsolatát a szálloda mindig is fontos találkozópontja volt a művészvilágnak. Híres művészek, írók találkozóhelye volt. Az étteremben minden nap neves muzsikusok, cigányzenészek játékára vacsorázhattak, táncolhattak a vendégek és a kellemes nyári estéken az elhúzható ólomüveg tetőn keresztül gyönyörködhettek a csillagos égben. A száz év alatt sok igazgató irányította a szállodát, többek között a világhírű vendéglátós, Gundel Ferenc is.
A szállodát többször felújították, a legnagyobb rekonstrukcióra az 1980-as években került sor. Az épületet igyekeztek az eredeti eklektikus stílusában helyreállítani, megőrizve a közös helyiségek, az étterem, a porta, a hall, a homlokzat, illetve a belső udvar szép ornamentikáját, az eredeti gipsz stukkókat, arannyal, márvánnyal, velencei tükrökkel, rézlámpákkal díszített lépcsőházat.

A szálloda a felújítás után is pártfogolta, támogatta a művészetet, felelevenítve a hagyományokat megállapodást kötött a Nemzeti Színházzal, így egymást váltották a különböző színházi- és előadóestek. De rendeztek itt sanzon esteket, jótékonysági koncerteket, sör-és borfesztivált, kávéházi estet. Rendszeresen helyet adott híres magyar kortárs festőművészek kiállításainak, különböző iparművészeti kiállításoknak,

A Nemzeti építészeti stílusából, történelméből és a régi Nemzeti Színházzal való híres szomszédságából adódóan a színházi világra épülő tematikát alakított ki.
Korabeli színházi tárgyakat tartalmazó vitrineket helyeztek el a lobbyban. Az öt emelet mindegyike egy-egy színésznőről lett elnevezve, így vendégeik lakhattak akár Jászai Mari, akár Blaha Lujza emeletének vendégeként is. Elkészült Marton László híres szobrászművész Blaha Lujzát ábrázoló bronzszobra, mely szintén a tematizáció része.

A szálloda kedvelt „filmforgatási" helyszín volt. Többek között 1984-ben itt forgatták Gárdos Péter rendezésével az Uramisten című filmet, olyan neves magyar színészek közreműködésével, mint Feleki Kamill, Garas Dezső, Eperjes Károly, Csákányi László.
Két Oscar díjas magyar filmszakember, Szabó István rendező és Koltai Lajos operatőr filmjének, a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Rokonoknak egy jelenetét forgatták az étteremben. A film főszereplői: Csányi Sándor, Eperjes Károly, Kállai Ferenc, Jiri Menzel.

 

A Hotel Nemzeti teljeskörű felújítás után 2012 decemberében nyitotta meg újra kapuit az MGallery Kollekció első magyarországi tagjaként.

 

2008-as írásom utolsó mondata az volt, hogy Kívánjuk, hogy a Hotel Nemzeti …. a kitűzött célnak megfelelően egyedülálló, különleges történelmével és kultúrához való kötödéssel újból a budapesti művészeti élet szereplőjévé váljon."

Remélem, azzá válik.

 

http://www.mgallery.com/gb/hotel-1686-hotel-nemzeti-budapest/index.shtml

 

Lantai József

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük