Kép a filmbőlKép a filmből

Iványi Marcell, cannes-i Aranypálma-díjas rendező „Egy nő igaz története" című tv játékának október 12-i díszvetítése több okból is rendhagyó volt. Egy részről azért, mert a filmnek a szórakoztatás mellett egy sokkal komolyabb célja is van: felhívni a figyelmet arra a betegségre melynek veszélye minden nőt érint, és mely ellen sajnálatos módon még mindig nem teszünk eleget.

 

 Kép a filmbőlKép a filmből

Iványi Marcell, cannes-i Aranypálma-díjas rendező „Egy nő igaz története" című tv játékának október 12-i díszvetítése több okból is rendhagyó volt. Egy részről azért, mert a filmnek a szórakoztatás mellett egy sokkal komolyabb célja is van: felhívni a figyelmet arra a betegségre melynek veszélye minden nőt érint, és mely ellen sajnálatos módon még mindig nem teszünk eleget.

 

 A méhnyakrákra. Rendhagyó esemény volt azért is, mert a vetítés után a szervezők nem hagyták a négyszáz fős tömeget szétszéledni, hanem kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol lehetőség nyílt kicsit közelebbről megismerkedni a betegséggel, és a megelőzés lehetőségeivel.

Egy igaz történet

Az „Egy nő igaz története" alapját valódi események adják, éppen ezért annyira megrázó. Főszereplője egy fiatal pár, akik a nő, Anna ötletére kamerával rögzítik mindennapjaikat. Arra azonban ők sem gondoltak, hogy „filmjükbe" egy váratlan, tragikus esemény szól bele. Annáról kiderül, hogy méhnyakrákos, ennek ellenére úgy dönt, nem kapcsolja ki a kamerát, hogy történetét másoknak is megmutathassa, így felhívva a figyelmet az évente nők millióit érintő problémára. A film, amellett, hogy tanít, válaszokat keres. Hogyan éli meg egy nő, hogy nőiessége lényege veszélyben van? És hogyan éli meg a férfi, hogy lehet, már soha nem lehet gyerekük? Hogyan éli túl, vészeli át egy kapcsolat azokat a nehéz napokat, azt a bizonytalanságot és félelmet, amikor minden, amit felépítettek összeomlani látszik? A megható, és olykor megrázó képsorokon keresztül mi is betekintést nyerhetünk Anna törénetébe, és kicsit elgondolkozhatunk, vajon eleget teszünk-e az egészségünkért.

Beszéljünk a megelőzésről!

A filmvetítés utáni kerekasztal-beszélgetésben Marsi Anikó riporter, a film egyik főszereplője, Regős Judit, szociálpolitikus, Iványi Marcell, filmrendező és Dr. Koiss Róbert, onkológus-nőgyógyász, a film orvosa vett részt. Azt, hogy a készítők sikerrel jártak, mi sem bizonyítja jobban, hogy a beszélgetés után záporoztak a kérdések a nézőtér soraiból, így a végére minden a helyére került. Marsi Anikó megrázó statisztikákat említett: a méhnyakrák a nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés, mely csak Európában minden 18. percben egy nő halálát okozza. Magyarországon 1200 esetet mutatnak ki évente, és 500-at már nem tudnak megmenteni a kezelések. Dr. Koiss Róbert éppen ezért nem győzte hangsúlyozni a szűrés fontosságát, hazánkban ugyanis csupán a nők 35%-a jár rendszeres nőgyógyászati szűrésre, mellyel kiszűrhető a rákmegelőző állapot.  Az onkológus-nőgyógyász elmondta, hogy a szűrés és a nemrég megjelent védőoltás együttes alkalmazásával csaknem teljes mértékben csökkenthető a méhnyakrák előfordulása. Szó volt a  védőoltásról is, mely a méhnyakrákért felelősségre vonható HPV-vírus két leggyakoribb rákkeltő törzse (HPV 16 és 18) ellen nyújt védettséget, melyek felelősek az összes méhnyakrákos eset több, mint 70 %-áért. A további kockázat a szűréssel elkerülhető. A kérdésekből kiderült, hogy a HPV vírusról még mindig hiányosak az ismereteink. Az onkológus elmondta, hogy a vírus bőr-bőr kontaktus útján terjed, így minden szexuálisan aktív nő veszélyeztetett. A védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV státusztól függetlenül, az egyetlen kitétel a negatív citológiai (méhnyak szűrési) lelet.

Regős Judit pszichológus szerint a kultúra fogalmába mára az egészségkultúrának is bele kéne tartoznia, melynek a család a táptalaja. Hangsúlyozta, hogy vannak megelőzhető betegségek és mind magunkat, mind gyermekeinket meg kell tanítanunk arra: ha szeretjük, ha nem, ha félünk, ha nem, a szűrés mindennél fontosabb. „Az ilyen rendezvények feladata – mondta – hogy felhívja a figyelmet a fontos társadalmi problémákra".

A méhnyakrákról és a megelőzésről

A méhnyakrák megelőzésének elsődleges módja, hogy védőoltással kizárjuk az onkogén HPV-fertőzés lehetőségét. A fertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon és a hámelváltozások egy részéből évek alatt méhnyakrák alakulhat ki. A másodlagos megelőzés a rákmegelőző állapotok szűrése, de a szűrés még a szűrőprogramot működtető országokban sem előzi meg teljes mértékben a méhnyakrák kialakulásáért felelős tartós HPV-fertőzést. A szűrés szép eredményeket ért el, de még ennél is többre vagyunk képesek. A méhnyakrák megelőzésének része egy olyan védőoltás alkalmazása, amely megelőzi az onkogén HPV okozta első fertőződést, és amelyiket szűréssel kombinálva kell alkalmazni.

Miben újdonság a méhnyakrák elleni vakcina?  

Az ember nem tudja „elkapni" valakitől a daganatos betegséget, de néhány rákkeltő vírus által okozott fertőzés összefüggésbe hozható bizonyos rákos betegségek kialakulásával. Mára lehetővé vált a speciálisan egy daganatféleségtől – a méhnyakráktól – védő új oltóanyag alkalmazása. Az oltás úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai által okozott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását.

Mit kell tudni az oltóanyagról? 

A megbetegedések több, mint 70%-áért felelős két leggyakoribb rákkeltő vírustörzs (HPV 16 és 18) elleni védőoltás új és hatékony módszer a méhnyakrák megelőzésére, illetve  kockázatának csökkentésére. A serdülőkorú nők oltása és a háromévente végzett méhnyakszűrés együttes alkalmazása révén a méhnyakrák előfordulása 94%-kal csökkenne összehasonlítva azzal, ha nem végzünk semmilyen beavatkozást. A teljes oltási sor három adagból áll a méhnyakrák elleni védőoltásoknál, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri.

Kinek javasolt a vakcina? 

Célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már (akár) átesett nőket is. Az októberben Magyarországon is megjelent méhnyakrák elleni védőoltást 26 – 55 éves korú nőkön is vizsgálták. A védőoltás felvétele előtt szükséges egy negatív citológiai lelet, mely egy éven belül bármikor lehetett. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell. A szűrés és a védőoltás együttes alkalmazásával védekezhetünk leghatékonyabban a méhnyakrák ellen.

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=89386&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_where=1

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük