Sokéves tendencia tört meg, amikor tavaly sem az új törvények, sem pedig az új kormányrendeletek száma nem nőtt, hanem csökkent, méghozzá jelentősen – derül ki az Opten OptiJUS adatbázisából. Az akár örvendetesnek is mondható jelenség elsősorban a választási évnek volt köszönhető, és szinte bizonyos, hogy nem lesz tartós.

 

Sokéves tendencia tört meg, amikor tavaly sem az új törvények, sem pedig az új kormányrendeletek száma nem nőtt, hanem csökkent, méghozzá jelentősen – derül ki az Opten OptiJUS adatbázisából. Az akár örvendetesnek is mondható jelenség elsősorban a választási évnek volt köszönhető, és szinte bizonyos, hogy nem lesz tartós.

 

2014-ben öt éve tartó folyamat tört meg azzal, hogy csak 113 törvény jelent meg a Magyar Közlönyben. Ennél kevesebb törvényt utoljára 2002-ben fogadott el az Országgyűlés, de az is választási év volt. A 2014-ben közzétett 379 kormányrendelet szintén jóval kevesebb, mint amihez a korábbi években hozzászoktunk: a szám nagyjából a 2000-es évek második felének adataival egyezik meg.

 

„A jogszabályok számának csökkenése önmagában akár örvendetesnek is mondható, azonban a mostani helyzet biztosan nem lesz tartós – mondja Ződi Zsolt, az Opten jogi szakmai igazgatója -, hiszen a jogszabályok legalább 50 százaléka korábbi jogszabályok módosítása." Mivel a módosítások döntő része a jogrendszer karbantartásához szükséges, elmaradásukat később pótolni kell.

 

Nem változott a salátatörvények aránya sem: az összes törvény 35 százaléka volt ilyen egyszerre több törvényt módosító volt jogszabály. „Ezeknek a jogszabályoknak a nyomon követése különösen nehéz, ami általában megnehezíti a jogalkalmazást is" – figyelmeztet Ződi.

 

Szintén jól látszik az OptiJUS-ból, hogy nem tört meg az a tendencia sem, miszerint a már kihirdetett jogszabályokat még hatályba lépésük előtt módosítják. Korábban ezek az esetek kevesebb rendelkezést érintettek, az utóbbi években azonban gyakori lett, hogy egy-egy jogszabály Magyar Közlönyben közzétett szövegét jelentősen átírja a jogalkotó. Ez történt tavalyelőtt a Ptk.-val, tavaly pedig a büntetés-végrehajtási törvénnyel, amelynek több mint száz paragrafusát – csaknem egyharmad részét – módosította a jogalkotó a kihirdetés után, de még hatálybalépés előtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük