A globális szintű deflációs nyomás enyhül, de vajon visszatér-e az infláció? Véleményem szerint igen. Ennek következtében csökkenek a fogyasztói kiadások – Kína alcsony export-árai jelentősen hozzájárultak eddig ahhoz, hogy az Egyesült Államok fogyasztói rekord alacsony árakon költekezhettek. A jüan gyengülni fog, globálisan is megnőnek az inflációs várakozások, és valószínűleg egy komoly paradigmaváltás előtt állunk: az olcsó pénz politikáját felváltja az úgynevezett „helikopter-pénz" politikája, és a váltást recesszió kíséri.

 

A globális szintű deflációs nyomás enyhül, de vajon visszatér-e az infláció? Véleményem szerint igen. Ennek következtében csökkenek a fogyasztói kiadások – Kína alcsony export-árai jelentősen hozzájárultak eddig ahhoz, hogy az Egyesült Államok fogyasztói rekord alacsony árakon költekezhettek. A jüan gyengülni fog, globálisan is megnőnek az inflációs várakozások, és valószínűleg egy komoly paradigmaváltás előtt állunk: az olcsó pénz politikáját felváltja az úgynevezett „helikopter-pénz" politikája, és a váltást recesszió kíséri.

 

Az utóbbi éveken igen szoros korreláció volt Kína termelői árindexe és az OECD országok inflációja között – Kína jelentős szerepet játszott abban, hogy globális szinten ilyen alacsony szintre esett az infláció, és ez magyarázat arra is, hogy miért maradt ezen a szinten a mennyiségi lazítási programok ellenére is. A vásárlóerő az igen gyenge ütemű növekedés mellett is erősödni tudott, és a mennyiségi lazítási programok hosszú élettartamúak lehettek.

 

Az idei negyedik negyedévben és 2017 első negyedévében szűkebb pénzpiaci feltételek jöhetnek, és ez a decemberben várható egyesült államokbeli kamatemeléssel együtt az amerikai dollár erősödéséhez és a növekedés gyengüléséhez vezethet. Megfontolandó az USD longolása az olyan devizákkal szemben, amelyek mögött erősen deficites gazdaságok állnak: ilyenek pl. a dél-afrikai rand (ZAR), a török líra (TRY), az ausztrál dollár (AUD) vagy a kanadai dollár (CAD). A portfóliókon belül érdemes lehet csökkenteni a részvények és a kötvények arányát, és növelni a készpénz súlyát.

 

Néhány héttel ezelőtt a Bank of Japan igen jelentős lépéseket tett a helikopter-pénz politikájának előkészítése felé. A pénzügyi válság kezdete óta ez lehet a legfontosabb monetáris politikai változás. Az, hogy a tízéves japán államkötvények célhozamát 0%-ban határozták meg (eddig ez a negatív tartományban volt), lehetőséget ad a japán kormánynak arra, hogy akár igen nagy mértékben is növelje az államháztartási hiányt, és ennek kapcsán áttérjen a helikopter-pénz politikájára.

 

Japán mindig is úttörő volt a gazdasági és pénzügyi kísérletezésben: érdemes megfigyelni, hogy néhány év késéssel hogyan alkalmazta a japán módszereket a Fed, a Bank of England és az Európai Központi Bank. Ezt az új megközelítést, miszerint az államkötvények hozamára állapítanak meg célértéket, könnyen átvehetik Európában és az Egyesült Államokban, ha egy újabb bankválságba futunk bele 2017-ben.

 

Kína most a globális inflációt táplálhatja az importárakon keresztül, és a magasabb infláció a jüan további gyengítéséhez vezethet, míg a központi bankok az eddig vég nélkülinek tűnő mennyiségi lazítási programok visszafogására kényszerülhetnek. Mindez magasabb árakat, kisebb ütemű növekedést, és erősebb dollárt jelent, vagyis tökéletes feltételeket egy recesszióhoz.

 

A recesszió gazdasági értelemben egyet jelent a fölösleg eltörlésével. A recesszió komoly politikai és társadalmi változásokkal, bizonytalansággal és ingadozásokkal jár, de a recesszió bekövetkezte valójában törvényszerű: a világgazdaságnak igazodnia kell a realitásokhoz.

 

Steen Jakobsen

Steen Jakobsen 2011 óta a Saxo Bank vezető közgazdásza. Kétéves távollétet követően tért vissza a Saxo Bankhoz, ez alatt az időszak alatt a Limus Capital Partners befektetési igazgatójaként dolgozott. 2009 elején történt kilépését megelőzően Jakobsen csaknem kilenc éven keresztül töltött be befektetési igazgatói posztot a Saxo Banknál. Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a saját számlás kereskedés és az alternatív beruházások területén. 1989-ben szerzett közgazdasági diplomát a Koppenhágai Egyetemen; karrierjét a koppenhágai Citibank N.A. vállalatnál kezdte, majd a Hafnia kereskedelmi bankhoz került, ahol értékesítési és opciókereskedelmi vezetőként folytatta pályafutását. 1992-ben a londoni Chase Manhattan bank alelnöke és a skandináv régió kereskedelmi igazgatója, később pedig a Chase Manhattan bank saját számlás kereskedelmi csoportjának igazgatója lett. 1995 és 1997 között a londoni Swiss Bank Corp. saját számlás kereskedelmi szakembereként és a kereskedelmi forgalom vezetőjeként tevékenykedett. 1997-ben a Christiania (jelenlegi nevén Nordea) bank nemzetközi kereskedelmi, illetve deviza- és opciókereskedelmi igazgatójává nevezték ki New Yorkban, majd 1999-ben a UBS nemzetközi saját számlás kereskedelmi csoportjának vezérigazgatója lett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük