2011. január 6-án, vízkereszt ünnepén, vízszentelési szertartást végzett a Batthyány téri Duna-parton Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök. A vízszentelést 10 órakor szent liturgia előzte meg, melyet a Fő utcai görög katolikus templomban mutatott be a püspök.

 

2011. január 6-án, vízkereszt ünnepén, vízszentelési szertartást végzett a Batthyány téri Duna-parton Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök. A vízszentelést 10 órakor szent liturgia előzte meg, melyet a Fő utcai görög katolikus templomban mutatott be a püspök.

Urunk megjelenésének főünnepe (Epiphania Domini) keleti eredetű ünnep. Ezen a napon ünnepelték a keleti egyházban Jézus születését, keresztségét és kánai csodáját, valamint a napkeleti bölcsek látogatását. Számos bizonyíték van arra, hogy az ünnepet már a III. században megülték.

A nyugati egyházban vízkereszt ünnepén a napkeleti bölcsek látogatásáról emlékezünk meg: Jézus Krisztus kinyilvánítja magát a pogány népeknek. Főünnep, január 6-án (vagy sok helyütt, így Magyarországon is) a január 2. és 8. közé eső vasárnap ünneplik. Az ünnep alkalmából vizet szentelnek, és ezzel áldják meg a családi otthonokat.

A keleti egyházban és  a bizánci rítust követő, de a pápával teljes egységben lévő  görög katolikus egyházban is  mindig január 6-án tartják az ünnepet, gazdag liturgiával, vízszenteléssel egybekötve. A vízszentelést egészen a XIX. század végéig kútnál vagy folyóparton végezték, később inkább templomokban. Ma ismét több helyütt történik vízszentelés a folyópartokon is.

A vízszentelési szertartás lényeges eleme a Szentlélek segítségül hívása az imádsággal, a vízbe rajzolt kereszt jel, s „az ott lappangó ellenség" kiűzése, vagyis az exorcizmus.

A szertartás során a pap először a hármas gyertyát meríti háromszor a vízbe, majd a vízre lehelve kéri a Szentlélek eljövetelét, s végül a kereszt áldásával végzi a megszentelést.

Magyar Kurír

Kép: Török Viktória

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük