2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

102 remekmű az impresszionizmustól a klasszikus modernig

6 min read
  <span class="inline inline-left"><a href="/node/36638"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/1179.thumbnail.JPG" border="0" width="58" height="100" /></a></span> <p>2010. február 6. és május 2. között látható a Magyar Nemzeti Galériában a Földi Paradicsom. Modern mesterművek a Kasser-Mochary gyűjteményből című kiállítás.</p><p>

 

2010. február 6. és május 2. között látható a Magyar Nemzeti Galériában a Földi Paradicsom. Modern mesterművek a Kasser-Mochary gyűjteményből című kiállítás.

 

2010. február 6. és május 2. között látható a Magyar Nemzeti Galériában a Földi Paradicsom. Modern mesterművek a Kasser-Mochary gyűjteményből című kiállítás.

A magyar származású Elizabeth és Alexander Kasser (eredeti nevén Kasza) házaspár, illetve az 1969-ben létrejött Kasser Művészeti Alapítvány (Kasser Art Foundation) modern képzőművészeti gyűjteményét tavaly nyáron Augsburgban ismerte meg az európai közönség. Az alapítók szándéka volt azonban, hogy gyűjteményüket szülőföldjük közönsége is láthassa. A Földi paradicsom című kiállításon olyan alkotásokkal találkozhatunk, melyeket ritkán láthat itthon a magyar publikum.

A Földi paradicsom az emberiség örök víziója és vágyálma a tökéletességről, a természetről, az emberek közötti harmóniáról, arról a soha nem volt aranykorról, ami a művészet számára az egyik legkimeríthetetlenebb téma. A gyűjtemény 53 művésztől válogatott 102 darabja mind ebbe a hatalmas tematikus keretbe ágyazódik, és öt nagy tematikus egységben mutatják be a modern művészet mestereinek Földi Paradicsomot megidéző vízióit.

Az Aranykor, illetve a Természet témakörében Paul Signac remekművén át Monet, Renoir, Braque, Edmond-Cross, André Derain, Alekszej Javlenszkij, Alfred Sisley és mások kiváló alkotásai vallanak a természet inspiráló erejéről, a természetben rejtőző aranykori tökéletesség örök eszméjéről. A tenger, a táj, éppúgy, mint minden impresszionistának, Renoirnak is kifogyhatatlan inspirációkkal szolgált. Jóllehet figurális festőnek tartotta magát, mégis sokszor fordult a tájkép felé, nem utolsósorban azért, mert ehhez nem volt nehéz megfelelő modellt találnia. Signac főműveként tartják számon A harmónia korát, kiszámított esztétikája és szociális utalásai miatt. A festő az 1893-ban kezdett monumentális festményt csak 1895-ben fejezte be, majd 1896-ban megfestette több, kisebb változatát is, melyek egyike a Kasser Art Foundation darabja.

A Menny és pokol témakörét bemutató egység középpontjában Rodinnek a Pokol kapuja című alkotásához készült szoborkompozícióival találkozunk, de itt kaptak helyet Daumier, Giacometti, Rodin, Lipchitz portréi, illetve más olyan alkotások is, melyekben az emberi kapcsolatok egyszerre pokoli és mennyei dimenziói öltenek testet. Itt látható a Rodin-életmű egyik legismertebb és legnépszerűbb darabja az Az örök tavasz, ami nem más, mint a férfi és a nő egymásra találása. Jacques Lipchitz azon szobrászművészek egyike, akik a kubista festészetben kifejlesztett alkotási elveiket igyekeztek háromdimenzióba is átültetni. Az Olvasó nő is úgy jelenik meg, mint egy dombormű, ahol a testrészeket kockaszerűen leegyszerűsített, sima formák és tömegek jelzik. Ugyanakkor a szobor megőrzi az ülő figura arányviszonyait is. A szekció drámai csomópontjában Rodin Keresztelő Szent János levágott fejét ábrázoló márványszobra áll. Az ezüst tálra helyezett fej a szent ábrázolásának egy, a középkorig nyúló hagyományát követi. A nyitott száj mintha beszélne, de képtelen elmondani a bűnt és a szenvedést.

A kiállítás negyedik egységének címe a Boldog világ. Itt zsánerszerű ábrázolások, a mindennapi élet egyszerű szépségéről szóló alkotások szerepelnek. Alexander Calder finom rajza egy kötéltáncosról, Kees van Dongen Útmenti kávéháza, vagy a Nino Caffé bájos humorral megfogalmazott Behavazott park című festménye. Ebben a teremben kaptak helyet Marino Marini grafikái és szobrai is. Marini alkotásai a Kasser-gyűjtemény központi részét képezik. Marino Marini négy színes grafikája az oly gyakori ló és lovas témát variálja. A mű címadása esetleg utalás lehet Goethe késői művére, a Wilhelm Meister vándoréveire, melyben ló és lovas zuhanása szimbolikus szerepet játszik.

Az ötödik, Ádám és Éva címet viselő egység művei között a férfi és nő kapcsolatáról, az örök nő prototípusának változó művészi megfogalmazásairól valló alkotásokat találunk. Cézanne, Renoir, Maillol, Henry Moore, Modigliani, Matisse, Degas művei mellett a terem középpontjában Rodin Az örök bálvány című alkotása áll.

A felsorolt művészek mellett kiváló alkotások képviselik például Hans Arp, Marc Chagall, Giorgio de Chirico, Csáky József, Giacomo Manzu, Max Pechstein, Pablo Picasso, Diego Rivera, Maurice Utrillo, Jackson Pollock vagy Osip Zadkine művészetét is. Rivera a Szénagyűjtők képet 18 hónapos itáliai útja során készítette. Festészetének meghatározó elemei a rurális munka, a parasztok világa, a fizikai munka szinte vallásos tisztelete. Hans Arp – Erdőben eltűnt szobor – szívesen kölcsönzött mintát szoborformáihoz a természetből. Ágak, gyökerek, kavicsok inspirálták műveit. Esztétikájának lényege: „A művészetnek el kell vesznie a természetben, sőt a műalkotás fölcserélhető kell legyen a természeti tárggyal." Pablo Picasso 1906-os észak-spanyolországi utazása során készült egyszerű, de mégis rendkívül kifejező portrészobra a Férfifej, kubizmus előtti korszakának egyik utolsó alkotása. Giorgio de Chirico Agamemnón lova c. rajza 1930-tól kezdődő barokkos stílusának egy szép darabja. A tenger a horizonton még nyugodt, de a lovakon már izgatott feszültség uralkodik, mintha csak arra készülnének, hogy Agamemnón kihajózhasson végre Trója partjai felé. Alexander Archipenko – Rózsaszínű torzó – a kijevi születésű művész 1923-as amerikai emigrációja után új anyagokkal és technikákkal kísérletezett. A színes mozaiklap olyan hatást kelt, mintha a figura a vízen lebegne, s ezt csak fokozza a torzó árnyékának sötét mozaikkövekkel történő hangsúlyozása is. Jackson Pollock – az amerikai festészet egyik emblematikus alakja – Cím nélkül műve még sokat őriz a Picasso és Miró által hagyományozott szürrealizmusból, de spontán, szinte öntudatlan gesztusaiban már felvillan Pollock stílusteremtő absztrakt expresszionizmusa. Giacomo Manzú a salzburgi székesegyház és a római Szent Péter-bazilika bronzkapujának alkotója leginkább női portrészobrairól volt ismert.

A kiállítás kurátora: Bellák Gábor

A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos katalógus kíséri, valamint angol, német, és magyar nyelvű audioguide szolgáltatás áll a látogatók. A Magyar Nemzeti Galéria hagyományaihoz híven, az MNG Szabadegyetem a kiállításhoz kapcsolódó ingyenes előadásokat ajánl a látogató közönség figyelmébe, melyek segítenek bővíteni a kiállítás kapcsán szerzett ismereteket. Az előadások keddi és csütörtöki napokon délután 5 órakor kezdődnek a Magyar Nemzeti Galéria B épületének előadótermében.

 

Archipenko: Rózsaszinű TorzóArchipenko: Rózsaszinű Torzó de Chirico: Agamemnon Lovade Chirico: Agamemnon Lova
HansArp Erdoben: Eltűnt SzoborHansArp Erdoben: Eltűnt Szobor Henry Moore: Fal előtt ülő két figuraHenry Moore: Fal előtt ülő két figura Lipchitz: Olvasó nőLipchitz: Olvasó nő
Marino Marini: Marino - GoethébőlMarino Marini: Marino – Goethéből Picasso: FérfifejPicasso: Férfifej Pollock: Cím nélkulPollock: Cím nélkul
Renoir: A Tengerpart DieppenelRenoir: A Tengerpart Dieppenel Rodin: Az Örök BálványRodin: Az Örök Bálvány Rodin: Az Örök TavaszRodin: Az Örök Tavasz
Rodin: Fiatal Anya GrottábanRodin: Fiatal Anya Grottában Rodin: Keresztelő Szent János FejeRodin: Keresztelő Szent János Feje Signac: A Harmónia KoraSignac: A Harmónia Kora

(Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.