Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi zavargásokkal összefüggő büntetőpere kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken.

Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi zavargásokkal összefüggő büntetőpere kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken.

    A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya.
    Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
    Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, elsőfokú döntést egy év múlva hozhat a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
    A vádirat rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlament épületénél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, több tucatnyi rendőr megsérült.
    A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, M. Zoltán azonban – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett. Őt ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.
    A vád szerint éjszaka a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak, ám M. Gábor nem volt képes feladatát ellátni. Nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
    Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, elöljárói kötelességét megszegve mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi mulasztása következtében a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényit elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
    Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett a felelősségre vonásokról, amivel megszegte elöljárói kötelességét, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi terhére rója, hogy a Rebisz-nél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
    A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, azonban e bizottságok megállapításai ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, és ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna.
    Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá, hogy erre Bene László kifejezett és egyértelmű utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett a felelősségre vonásokról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
    Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök – gumilövedék, könnygáz – kapcsán megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, illetve az eseményleírások nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott arra utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.
    Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetek kapcsán elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőr parancsnokok ellen, akik látták, tudták, de mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.

bja \ bil \ bri \ ksy

MTI 2013. szeptember 15., vasárnap 9:05

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük