A Bizottság 2008 november 5-én elfogadta az uniós bővítési politika éves stratégiai dokumentumát, amely rávilágít arra, hogy milyen szerepet játszik az EU bővítési politikája az Unió stabilitással, biztonsággal és konfliktusmegelőzéssel kapcsolatos stratégiai érdekei terén. A dokumentumban a Bizottság áttekinti a Nyugat-Balkán és Törökország által az elmúlt évben elért előrehaladást, és rámutat a jövő kihívásaira.

 

A Bizottság 2008 november 5-én elfogadta az uniós bővítési politika éves stratégiai dokumentumát, amely rávilágít arra, hogy milyen szerepet játszik az EU bővítési politikája az Unió stabilitással, biztonsággal és konfliktusmegelőzéssel kapcsolatos stratégiai érdekei terén. A dokumentumban a Bizottság áttekinti a Nyugat-Balkán és Törökország által az elmúlt évben elért előrehaladást, és rámutat a jövő kihívásaira.

 

Amennyiben a nyugat-balkáni országok teljesítik a szükséges feltételeket, felgyorsulhat közeledésük az EU-tagsághoz. Fennáll a lehetősége annak, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2009. végére végső szakaszba érnek, amennyiben Horvátország teljesíti a szükséges feltételeket. A Törökországgal folytatott tárgyalások üteme továbbra is az országban végrehajtott reformok tempójához igazodik.

A bővítés az EU stratégiai érdekeit szolgálja a stabilitás, a biztonság és a konfliktusmegelőzés terén. Hozzájárul a prosperitás és a növekedés lehetőségeinek fokozásához, a létfontosságú közlekedési és energiahálózatokhoz való jobb kapcsolódás kialakításához, valamint az EU világpolitikai súlyának növeléséhez. A közelmúltban az EU keleti szomszédságában tapasztalható biztonsági kihívások fényében a bővítési politika konzisztens végrehajtása minden korábbinál fontosabbá vált. A jelenlegi bővítési menetrend a Nyugat-Balkánt és Törökországot érinti.

A jelentések ismertetésekor Olli Rehn bővítési biztos a következőket mondta: „A Horvátországnak ma bemutatott feltételes és indikatív menetrend célja, hogy bátorítsa az országot a reformok jó ütemű végrehajtására. A siker azon múlik, hogy Horvátország képes lesz-e teljesíteni az EU-csatlakozás feltételeit. Az indikatív menetrend Horvátország előrehaladásának fényében módosításra szorulhat. A labda most egyértelműen Horvátország térfelén van. A Bizottság szigorúan figyelemmel fogja kísérni a feltételek teljesítését".

„Örömmel látom a Nyugat-Balkán országai által végrehajtott fejlődést is. Amennyiben ezen országok teljesítik a szükséges feltételeket, felgyorsulhat közeledésük az EU-tagsághoz. Azok a potenciális tagjelölt országok, amelyek bizonyítják, hogy készen állnak rá, tagjelölt státuszt kaphatnak. Koszovó[1] európai jövőjéről megvalósíthatósági tanulmányt fogunk készíteni."

„Törökország nagy stratégiai jelentőséggel bír az EU számára, és nagyra értékelem a kaukázusi válság során játszott konstruktív szerepét. Meg kell jegyezni, hogy 2008 folyamán a belpolitikát nagy feszültségek jellemezték. Most azt várom Törökországtól, hogy újra fokozza a reform-erőfeszítéseit. A tárgyalások üteme az országban végrehajtott reformok tempójához igazodik majd."

Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság sokat haladt előre az igazságügyi reform és az STM-ből eredő kötelezettségek végrehajtása terén, és az ohridi megállapodás végrehajtásával továbbra is a többnemzetiségű demokrácia megszilárdításán dolgozik. Az országnak biztosítania kell a szabad és tiszta választásokat, és javítani kell a párbeszédet a legfontosabb politikai pártok és szereplők között. Előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem, a közszolgálat reformja, az üzleti környezet javítása és a foglalkoztatás ösztönzése terén is, de még további erőfeszítésekre lesz szükség. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri majd a fenti területeken tett előrehaladást.

Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró jól halad ideiglenes megállapodásai végrehajtásával, és fontos reformterületeken ért el előrelépéseket. A jogállamiság és a közigazgatási végrehajtási kapacitások megszilárdítása továbbra is komoly kihívást jelent ezekben az országokban. Albániának biztosítania kell, hogy a 2009-es parlamenti választásokat megfelelően készítsék elő és bonyolítsák le. Montenegrónak céltudatosan folytatnia kell az igazságszolgáltatás reformját. Bosznia és Hercegovinának sürgősen politikai konszenzust kell kialakítania, és folytatnia kell a reformokat, különösen annak érdekében, hogy nagyobb felelősséget vállalhasson a kormányzásban.

Szerbiának tovább kell vinnie az eddigi pozitív fejleményeket: teljes mértékben együtt kell működnie a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel, kézzelfogható haladást kell elérnie a prioritást élvező reformterületeken, amelyek a jogállamisághoz és a gazdasági reformokhoz kapcsolódnak. Amennyiben Szerbia teljesíti ezeket a feltételeket, tagjelölt státuszt kaphat 2009-ben.

A Nyugat-Balkán európai perspektívájának Koszovó is részese. Koszovóban sikerült megőrizni az általános stabilitást. Ugyanakkor Koszovó európai integrációja a legtöbb érintett területen még nagyon korai szakaszban van. A Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt készít 2009 őszén, amelyben értékeli majd a Koszovó politikai és társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdítását célzó módozatokat, és megvizsgálja, Koszovó hogyan fejlődhet leginkább a térség részeként az uniós integráció felé vezető úton.

A Bizottság további intézkedéseket tesz majd arra, hogy kézzelfoghatóvá tegye az európai perspektívát a Nyugat-Balkán polgárai és vállalkozásai számára. Amennyiben sikerült teljesíteni a kiszabott feltételeket, a Bizottság – az országok egyedi elbírálása mellett – 2009 folyamán javasolhatja a vízumkötelezettség feloldását.


[1] Az ENSZ BT 11244/99. számú határozata értelmében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük