A világörökség részét képező Budavári Palota fordulatos és látványos történetét mutatja be a BTM Vármúzeumában megnyílt új állandó kiállítás, amely a palota díszlépcsőházának két emeletén hívja időutazásra a látogatókat.

 

A világörökség részét képező Budavári Palota fordulatos és látványos történetét mutatja be a BTM Vármúzeumában megnyílt új állandó kiállítás, amely a palota díszlépcsőházának két emeletén hívja időutazásra a látogatókat.

 

A kiállítás az 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól az 1960-as évekig tartó időszakot mutatja be, felvillantva a palota egykori életének – korábban átfogó kiállításon még nem bemutatott – gazdagságát és fényűzését. A korabeli berendezés megőrzött emlékei, hiteles falburkolat-rekonstrukciók, festmények, építészeti tervek és míves iparművészeti tárgyak idézik fel a kiállításon az elmúlt évszázadokat. Korabeli festményeket láthatunk az épület történetében fontos szerepet játszó uralkodókról. Mária Terézia, József nádor, majd Ferenc József és végül a 20. század politikusai elevenednek meg frappáns idézetek, portrék és díszes használati tárgyak segítségével.

 

A kiállításon a műtárgyak mellett több 3D-s animáció is segíti a palota építési fázisainak megismerését, érintőképernyőkön virtuálisan bejárhatók a palota elpusztult termei, továbbá digitális képkereteken bemutatott korabeli fotók és tervek, illetve múzeumpedagógiai állomások is várják a látogatókat.

 

A kiállítás két egyedülálló falrekonstrukciót is bemutat:

Az egyik a Mária Terézia korabeli, fehér-arany festésű, gazdagon díszített keretben karmazsinvörös selyemdamaszt bevonatú falrészlet, amelynek textilborítása a bécsi Hofburgban őrzött eredeti pontos másolata.

A másik a neoreneszánsz Hunyadi terem faragott tölgyfa falburkolatának apró részletekig hű rekonstrukciója, amelyet Benczúr Gyula Mátyás királyt bemutató monumentális festménye tesz teljessé.

 

A kurátori munka alaposságát dicséri, hogy a krisztinavárosi szárny egykori díszlépcsőházának aranyozott bronz kandelábere alá abból a felső-ausztriai márványból készült az eredeti tervek alapján posztamens, amely az eredeti költségvetési kiírásban is szerepel, így Hauszmann Alajos korabeli elképzeléseit is hitelesen megismerhetjük.

A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan, magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített, négy méter széles tempera festmény.

 

Az épület történetének végigkövetése során a barokk épületmagtól elindulva megismerhetjük a Mária Terézia korabeli bővítéseket, megtudhatjuk, miért épült az egyik kupola helyén egy különleges csillagvizsgáló torony. Felfedezhetjük, hogyan vált később a palota a nádorok, majd Ferenc József lakhelyévé, végül a II. világháború dúlásai után a kultúra palotájává, több múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonává.

 

A világörökség részét képező Budavári Palota mozgalmas történetét bemutató új, állandó kiállítást Halász János, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg 2013. november 28-án.

 

A budai Vár és Palota története szinte emblematikusan egybeforr a magyar történelemmel: építése és funkciói építészettörténeti és történelmi-politikatörténeti korszakok jelzői is egyidejűleg. A megidézett múlt mellett azonban fontos szólni a jelenről is" – mondta beszédében Halász János.

„A települési önkormányzatok kulturális feladatellátását segítő – az előző kormány idején megszűnt, de 2013-tól újra teremtett – állami forráskeret nemcsak a vidéki önkormányzatok, hanem Budapest főváros számára is új fejezetet nyitott: idén 678 millió forinttal járultunk hozzá a főváros múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. A támogatási keret a jövő évi költségvetési törvénytervezetben is szerepel, ami igazolja, hogy e partnerség fenntartása és erősítése közös célunk".

 

Ezt követően a kultúráért felelős államtitkár felidézte BTM kiállítás-fejlesztési programjának állomásait. A „Budapest – Fény és árnyék – a főváros 1000 éves története" című, tavaly nyílt állandó várostörténeti kiállításhoz a kulturális kormányzat 75 millió forint támogatást nyújtott. Ennek folytatásként a múzeum központi egységének is otthont adó királyi palota történetének bemutatásához 2012-ben további 40 millió forint múzeumszakmai támogatást biztosított a tárca. E tárlat látható mostantól  A Királyi Palota – a kultúra vára. A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig címmel.

 

A királyi rezidencia a budai Várhegy déli részén a 14. századtól épült ki. A múzeum alsó szintjén a középkori királyi rezidencia története látható, amelyhez a 14-16. századi palota feltárt és helyreállított épületrészei kapcsolódnak. A tárlat, mely nagyrészt 1967-re, a múzeum megnyitására készült el, 2014. első felében részlegesen megújul az EMMI támogatási programjának segítségével.

 

A Királyi Palota – a kultúra vára.

A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig.

Kurátorok: Dr. Farbaky Péter, művészettörténész, a BTM főigazgató-helyettese

Dr. Rostás Péter, művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója

 

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma

Budavári Palota E épület, 1014 Budapest, Szent György tér 2.

A kiállítás megtekinthető naponta 10 és 16 óra között, hétfőn zárva.

A kollázs fotók Tihanyi Bence és Bakos Ágnes munkái.

 

www.btm.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük