Khatia Buniatishvili legutóbb 2010-ben volt a Concerto Budapest vendége. Grieg közkedvelt a-moll zongoraversenyét játssza majd a Zeneakadémia rezidens zenekarának koncertjén, Keller András vezényletével. Előtte Sosztakovics VIII. vonósnégyesének kamaraszimfónia-változatát adja elő a zenekar, a koncert záródarabja pedig Antonin Dvořák VIII. (G-dúr) szimfóniája lesz a Zeneakadémia Nagytermében.

 

Khatia Buniatishvili legutóbb 2010-ben volt a Concerto Budapest vendége. Grieg közkedvelt a-moll zongoraversenyét játssza majd a Zeneakadémia rezidens zenekarának koncertjén, Keller András vezényletével. Előtte Sosztakovics VIII. vonósnégyesének kamaraszimfónia-változatát adja elő a zenekar, a koncert záródarabja pedig Antonin Dvořák VIII. (G-dúr) szimfóniája lesz a Zeneakadémia Nagytermében.

 

Sosztakovics: Kamaraszimfónia op. 110a

Grieg: a-moll zongoraverseny op.16
Dvořak: VIII. szimfónia op. 88

Vezényel: Keller András

Közreműködik: Kathia Buniatishvili

 

Grieg: a-moll zongoraverseny op.16.

„Grieg azok közé a zeneszerzők közé tartozik, akik romantikus nemzeti hangjukkal, népi dallamossággal és kifejezésük spontán őszinteségével hívták fel a világ figyelmét hazájuk zenekultúrájára; európai iskolázottságuknál és fölényes technikai felkészültségüknél fogva viszont ők maguk átvették népük számára a klasszikus zene nemes hagyományait. Grieg zenéjének nagy példaképei Schumann és Liszt, az 1868-ban írott a-moll zongoraversenyre is feltűnően hatottak, e hatások mellett azonban e műben is megmutatkozik a norvég komponista sajátos dallamvilágának és finom költészetének egyéni jellege.

Az első tétel felismerhetően Schumann hasonló hangnemű zongorakoncertjének jegyében indul, virtuóz zongorakadenciával. Sajátosan egyéni azonban a témák arculata, zenekaron való bemutatása, míg a kor nagyszabású romantikus zongorastílusa a szólóhangszer bravúros meneteiben – kiváltképpen a tételt berekesztő nagy szólóban jut kifejezésre. A lassú második tételben eleinte a zenekar viszi a dallamot, a zongora szerepe a körülírásra, futamokra, trillákra és egyéb ékesítésekre korlátozódik; a befejezés előtt azonban a szólóhangszer átveszi a vezetést, és a tétel bensőséges fő dallamát jellegzetesen romantikus, teltfogású hangzatokkal szólaltatja meg. Közvetlen átmenettel (attacca) harsan fel a zárótétel fafúvós szignálja, amely élénk lendületű ugrós tánchoz adja meg a jelt. Ez a mozgalmas tánc széles ívű dallam-apoteózishoz vezet, amelynek hálás zongorahangzási effektusait a szólóhangszer mutatósan aknázza ki." (Pándi Marianne)

 

Dvořak: VIII. szimfónia op. 88. 

„Az 1889-ben írt G-dúr szimfónia válságos periódus lezárását jelzi a zeneszerző életében: hangulata az előző szimfóniához képest derűsebb, oldottabb. Hozzájárul ehhez Dvorák vidéki tartózkodásának nyugalma, Vysoká természeti tájának varázsa is. Mindez egyúttal arra is ösztönözte, hogy új szimfóniájának egyéni, az eddigiektől eltérő jelleget adjon. Ez különösen a mű saroktételeiben sikerült a komponistának. Az első tétel a természettel való ünnepélyes és boldog találkozás hangulatát örökíti meg. A lassú második tétel romantikus látomás egy ősi várról, amelynek romjai letűnt dicsőségről regélnek. A scherzo után következő finálé Beethoven Eroica-szimfóniájának mintájára variációs tétel: témája cseh népdalelemekből szerkesztett dal." (Pándi Marianne)

 

2014. február 22 és 23. 19:30

Concerto Russo bérlet I.       

Zeneakadémia

 

http://hu.concertobudapest.hu/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük