Révay András: Budapest könyvek

  Útjára indul egy könyvsorozat, kezünkben az elsõ kiadás egy példánya. Lehet, hogy egyszer még bibliofil ritkaság lesz belõle és gyûjtõk versenyeznek érte? A témaválasztás alapján van rá esély. Kívánjuk, hogy így legyen!

Bernáth LászlóNem sokkal az ezredforduló után érlelõdött meg a gondolat: találkozzanak havonta egyszer Budapest kedvelõi, a ?Pest-szeretõ? emberek. Megalakult a Nagy Budapest Törzsasztal. Elõbb a Budapest folyóiratot indították újra, most pedig már könyvkiadásra is vállalkoztak. Az ügy sikergyanús! Hátterérõl, a könyv bemutatásakor Bernáth László lebbentette fel a fátylat. A karcsú kis kötet Tarján Vilmosról szól, nagyobbik részében az õ saját naplóját tartalmazza.

 Sokáig vitatták, hogy az újságírónak kell-e ismernie a szakma közeli és távolabbi múltját? Szerencsére ez ma már nem kérdés. Tarján Vilmos már tananyag ? és ezen õ lepõdne meg a legjobban! Mostanában divat jelzõkel ellátni a riporterkedést. Van irodalmi, tényfeltáró, oknyomozó riporter. Érthetõ, hiszen a riport olyan mûfaj, amiben mindig valami nyomozás folyik. Egy-egy adat köré épül. Az adat elõfeltevést szül és a riporter elindul, beigazolni vagy megcáfolni ezt az elõfeltevést. Tarján Vilmos oknyomozó volt. Többnyire bûnügyi vagy egyéb históriákra derített fényt. Már ettõl is híres lehetett volna (lett is!), de az élete az egyik riportját követõen furcsa fordulatot vett. A maga korában mértékadó, ?Az Est? riportere volt, elsõként adott részletes tudósítást Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáról, jelen volt az I. Világháború legelsõ ágyúlövésénél. Azután ? 19-ben ? éppen ott volt a Rendõrségen, amikor az elfogott Kun Bélát agyba-fõbe verték, természetesen ezt is megírta és ennek következménye lett. Elbocsátották az újságjától. Így aztán nem tehetett mást, Budapest leghíresebb kávéházának tulajdonosa lett.

Saly NoémiA kávéházak történetének a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kutatója, Saly Noémi az igazán avatott ismerõje. A könyvrõl szólva elmondta: még a legnehezebb idõkben is több kávéház mûködött Budapesten, ahová szívesen jártak az egyes szakmák mûvelõi. A népszerûséget, a hely varázsát az adta, mennyire volt zseni a kávéház vezetõje. A ?kávésok? képesek voltak megteremteni a rettenetesen kényes egyensúlyt a bohém és a polgári közönség között. Tarján a legjobbak közé tartozott. Riporterként mindenki ismerte, sõt elismerte és a mikor erdélyi vendéglõs családból származó feleségével az oldalán kávéssá válik, kiderül: milyen vonzó személyiség. Hogyan? Amikor elzavarják Az Est-tõl, pont akkor hirdetik meg a csõdbe ment New York bérletét. Módszeresen kártyázva annyi pénzt nyer, hogy ? családi támogatással – bérbe tudja venni. A kávéház már korábban ?irodalmi? volt, bár a háború a mûködést kissé megzavarta. Tarján gyorsan kitakaríttatja, megnyitja, jövedelmezõvé teszi, majd úgy átalakíttatja, hogy 1935-36-ig a város egyik csodája lesz. ?Egy cigány ? egy király? ül a szomszédos asztaloknál ? mondták róla, de ezzel együtt változatlanul bejárt a mûvész, az író és a kispolgár is.

 A sikeres tulajdonos változatlanul bohém maradt, így aztán nem csoda, ha a ?lovi? és a kártya elviszik a pénzt, 1936-ban megbukik. Van még egy étterme a Margitszigeten és Budapest legelsõ eszpresszóját is õ alapította meg a Royal szálloda földszintjén. Éheznie tehát nem kell. Legnagyobb bûne elöl mégsem menekülhetett: zsidó volt! Gettóban élt 1944 márciusától 45 áprilisáig. Az itt készült naplószerû jegyzetein alapul a Bedeszkázott riporter c. könyve. Kiadását, bár tervezte, nem érhette meg, 1947-ben meghalt. A megõrzött kéziratot ? sok évtized után – unokája adta át a szerkesztõknek. Ez az utolsó mûve tárgyilagos, meggyõzõ, sokoldalú képet fest a gettóvilágról. Emberi dolgokat ír le, feszesen, izgalmasan. A szerzõ egyéniségéhez hû, mosolyra késztetõ nézõpont dacára, megrendítõ könyv született.

Tarján Vilmos

A bedeszkázott riporter

ISBN 978963 7537 18 9

Szerkesztette: Buza Péter

Sorozatszerkesztõ: Saly Noémi

Stádium Nyomda

Megjelent a Nagy Budapest Törzsasztal gondozásában

A BUDAPEST újraindításának március tizenötödikei évfordulóján