Barát Tamás: Drónok: Az ég a határ?
6 perc olvasás
„Drónok: Az ég a határ?” címmel mutatja be New York egyik legismertebb látványossága az Intrepid Sea, Air & Space Museum (Tengeri, Légi és Űr Múzeum) azt, hogy a drónok mire is használhatók. Tudósítónk helyszíni beszámolója a kiállítás sajtótájékoztatójáról.
A kiállításnak az Intrepid egykori repülőgép anyahajó, ma New Yorkban, a Hudson folyón horgonyzó és népszerű Tengeri, Légi és Űr Múzeumként szolgáló hadihajó adott otthont. A rendezvény felhívásában egy figyelemreméltó megállapítás olvasható: „Fedezze fel a drón technológia történetét, a legkorábbi pilóta nélküli repülő gépekről a 21. század fejlett rendszerekig. A kiállításon a különböző drónok, történelmi tárgyak, modell repülőgépek és ritka videók láthatók.”
A felhívás helytállónak bizonyult. A kiállítás látogatói megcsodálhatják mindazt, amire a drónok képesek voltak, s várhatóan képesek lesznek majd a jövőben. Az egyszeri, átlagos látogató, mielőtt belép a kiállítási sátorba, általában csak annyit tud, hogy a drónok fényképezésre alkalmasak. Ám az erről szóló ismerete hamarosan megváltozik, mert a kiállítás címe igaz: „Az ég a határ?”
Mi is az a DRÓN? Egyaránt jelenti az elsősorban katonai célú, pilóta nélküli repülőgépeket, valamint a kisebb, akár játék célra használatos távirányítású repülőgépmodelleket is. Az eszköz neve az angol drone szóból származik, jelentése zümmögés, zsongás, melyre az apró motorok hangja kezdetben hasonlított is. A köznyelvben leginkább a fényképezésre alkalmas – nagyjából a helikopter elve alapján működő – távirányítású repülőszerkezeteket emlegetik ezen a néven. Ma már a fotós üzletekben bárki megvásárolhatja a saját fényképezésre, videózásra alkalmas drónját. Ezek technikai fejlettsége lehetővé teszi, hogy egy gyakorlott amatőr – akár egy gyerek is – játszva irányítsa a drónokat, csakúgy, mint a távirányítású gyerekjátékokat, versenyautókat, motor és vitorlás csónakokat, avagy a modell repülőgépeket. A különbség annyi, hogy a drónok irányítása egy kicsit veszélyesebb, mint a játékoké. A fő gond nem az, hogy valakinek a fejére eshet egy rosszul irányított drón, sokkal inkább a drónok használatának az etikussága. A sajtó, mindenütt a világon, azzal van tele, morálisan azt feszegetik, hogy nincsen kellően szabályozva a drónok használata, különösen drónokkal történő fényképezés. Sokan vetik fel, hogy a drónnal készült fényképezés „belépés az emberek magánszférájába”, hiszen gyakran nem is tudunk arról, hogy valahonnan a magasból – amit talán nem is látunk – fényképeket készítenek rólunk. Joggal kifogásolják, hogy olyan fénykép készülhet rólunk, amihez nem is adtuk a beleegyezésünket. Mások azt állítják, hogy a drónokkal történő fényképezés kimeríti a kémkedés fogalmát. Az biztos, hogy ezen a kérdésen – főként jogászok – még sokáig fognak vitatkozni, mire a szabályzás egyértelmű lesz.
A nagyszabású kiállítás látogatói egy tablón megtekinthették – a kiállításnak helyt adó, ma már múzeumként használt – Intrepid repülőgép-anyahajón készült felvételt, amely egy katonai drónról készült. Van olyan drón, amit mozgás közben mutatnak be, s van olyan, aminek a hasznáról a felhasználás közben készült videó felvételen bizonyosodhatunk meg. A pilóta nélküli repülőalkalmatosságokat nagyon régen ismerik és használják a világon. Gondoljunk csak a meteorológiai ballonokra, amelyeket már a 18. században is készítettek. Ám a pilóta nélküli repülő eszközök története és elterjedésük igazán komolyan a huszadik században kezdődött meg. Ekkor már sokszor használtak katonai célra pilóta nélküli repülőgépeket, drónokat. Az 1950-es években a hidegháború idején a jet-meghajtású (sugárhajtómű), vagy a helikopter típusú drónokat kezdték katonai célokra alkalmazni.
Egy másik kiállítási tablón a látogatók összehasonlíthatják egy ember méretét a katonai felhasználású pilóta nélküli repülőgépek méretével.
A katonai felhasználást igazolja egy valódi – pilóta nélküli – bombázó drón helikopter bemutatása is, amely évtizedekig volt hadrendben. Látunk még pilóta nélküli repülőgépeket a huszadik századból, mellettük a huszonegyedik századi – jelenlegi – használatot, de betekinthetünk a jövő elképzeléseibe is. A drón technológia új perspektívákat teremt a fotósok, művészek, filmkészítők és színpadi produkciók számára. Ezt bizonyítja az egyik drón világítótest, amelyet a világhírű Cirque du Soleil Broadway „Paramour” című produkciójában használtak 2016-ban először.
A tudósító számára a leghasznosabbnak tűnő felhasználást a tűzoltóság mutatta be. A tűzoltók drónokkal keresik meg a tűzfészkeket, olyan helyszíneken, amelyek esetében például a lángoló háztetők nehezen, vagy sehogy sem megközelíthetők. A kiállításon bemutatták a drón postás prototípusát, amit az Amazon online megrendelt csomagküldeményeinek kiszállítására fejlesztettek ki. Nem elképzelhetetlen, hogy a drónok alkalmasak például az ipar, vagy mezőgazdaság feladatainak ellátására is, Esetleg légitaxiként is? Őszintén szólva, bizonytalan vagyok abban, hogy beülnék-e egy pilóta nélküli repülőalkalmatosságba.
A kiállítás talán egyik legérdekesebb, eredeti darabja, a Lady Gaga által használt, a Haus of Gaga, a Studio XO technológiai fejlesztési részlege és a TechHaus Volantis által készített „repülő ruha”, ami nem más, mintegy nagyméretű drón, egy – pilóta nélküli – repülőalkalmatosság, amely az alkalmazása során mintegy egy méter magasan repült, „fedélzetén” a ruhába öltöztetett Lady Gaga-val. A kiállítás látogatói nemcsak az eredeti drónt, de a repülésről készült videofelvételt is megtekinthetik. (Az érdeklődők a youtube-on is megtalálhatják ezt az érdekes felvételt.)
Végül álljon itt egy magyar vonatkozású megjegyzés: a tudósítónknak nemrégiben nyilatkozott egy Amerikában élő magyar származású filmrendező, aki a közeljövőben, Sanghaj-ban készíti legújabb filmjét. Ebben a filmben drónokat használnak majd, de nemcsak világításra, hanem kameraként. Mobiltelefonokat szerelnek majd drónokra és így veszik fel Sanghaj legmagasabb épületének tetején a film egyes jeleneteit.
Azt, hogy egyáltalában mire használhatók a drónok, azt a fantázia dönti majd el, ahogyan a kiállítás címe is fogalmaz: „Drónok, az ég a határ?”
A kiállításról készült fotóriport ide kattintva megtekinthető.
