Elfogadta az EP Lévai Katalin jelentését az online zeneszolgáltatások szerzõi jogairól

EU PARLAMENT  A kulturális sokszínûséget veszélyezteti az online zeneszolgáltatások jogdíjairól szóló bizottsági ajánlás – áll Lévai Katalin kedden elfogadott jelentésében. Az EP szerint ugyanis az a nemzeti jogkezelõk ellehetetlenüléséhez, a jogtulajdonosok és nemzetközi jogkezelõk aránytalan koncentrációjához vezet. A képviselõk kötelezõ uniós szabályozást szeretnének, és a felhasználás, a letöltés országának díjai szerint határoznák meg a szerzõi jogdíjakat. 

Az EP március 13-án, kedden, kézfelemeléssel, módosítás nélkül fogadta el Lévai Katalin (szocialista) jelentését.

2005. október 18-án az Európai Bizottság ajánlást adott ki ?a jogszerû online zeneszolgáltatás határokon átnyúló kezelésérõl?. Charlie McCreevy, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs uniós biztos ezt az ajánlást olyan nem-kötelezõ érvényû (soft-law, puha szabályozási) eszköznek nevezte, amelynek rendeltetése, ?hogy a piacot a helyes irányba terelje?.  Erre a javaslatra reagált most saját kezdeményezésû jelentésben az Európai Parlament.

Mint Lévai Katalin az indokolásban megjegyzi, ?az ajánlás nagy horderejû következményeket gyakorol a szerzõi jogdíjak piacára, és a piac legfõbb szereplõi már ezen az alapon cselekszenek?. Az ajánlás elsõdleges célja, hogy az online zenei szolgáltatások szerzõi jogainak közös kezelését az új technológiák fejlõdéséhez igazítsa.

 Repertoármonopólium 

Az indokolás megemlíti, hogy a bizottsági ajánlás a kisebb jogtulajdonosok szerint ösztönzést nyújthat a nagyobb kiadók számára, hogy az úgynevezett ?nemzetközi repertoárt? vonják ki a közös jogkezelõ társaságok nemzeti hálózatából, és adják egyetlen vagy rendkívül csekély számú, nagy jogkezelõ kezébe. A tervezet Lévai szerint így ?potenciálisan versenyellenes, mivel valószínûsíthetõen tényleges oligópóliumhoz vezet, ahol a piaci hatalom néhány nagy jogtulajdonos és szintén kis számú, jelentõs jogkezelõ kezében összpontosul?.

A jelentéstevõ úgy véli, ez az európai kulturális sokszínûséget is veszélyeztetheti, mivel ?a nemzetközi repertoár kivonása a nemzeti közös jogkezelõk hálózatából valószínûleg számos nemzeti jogkezelõt a tevékenysége felszámolására kényszerít, ez pedig káros hatással van a helyi és a kisebbségi repertoárokra?.

A képviselõk szerint ?a nemzeti közös jogkezelõknek továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk az új és kisebbségi jogosultak, a kulturális sokszínûség, a kreativitás és a helyi repertoár elõmozdításának támogatásában, ami feltételezi, hogy a nemzeti közös jogkezelõk kulturális hozzájárulások visszatartására vonatkozó joga megmarad?.

 Ajánlás helyett kötelezõ szabályozást 

Az EP-képviselõk a jelenlegi, nem kötelezõ ajánlás helyett kötelezõ keretirányelvvel szabályoznák az online zenei szolgáltatások szerzõi jogviszonyait. Ez már az együttdöntési eljárás körébe tartozna, tehát az Európai Parlamentnek is nagy beleszólása lenne az új jogszabály kialakításába.

Az EP az uniós szabályozástól többek között a következõket várja el:

?        biztosítson magas szintû védelmet és egyenlõ bánásmódot a jogosultak számára

?        alapuljon a jogosultak közötti szolidaritásra és a megfelelõ, igazságos egyensúlyra a jogkezelõk között

?        segítse elõ az alkotókészséget és a kulturális sokszínûséget

?        kerülje el a szerzõi jogdíj szintjének leszorítását úgy, hogy a felhasználók engedélyezését a szerzõi jog által védett alkotás felhasználásának országában (az ún. ?célországban?) esedékes díjak szerint teszi lehetõvé, és segítse, hogy a jogosultaknak fizetendõ jogdíjak elérjék a megfelelõ szintet

?        õrizze meg a közös jogkezelõk kulturális és szociális szerepét, biztosítva egyúttal, hogy a lehetõ leghatékonyabb módon kezeljék a jogosultak alapjait

?        õrizze meg a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, amelyben a közös jogkezelõk járnak el tagjaik nevében

Az EP-képviselõk szerint a kölcsönösségi rendszer teljes körû, valamennyi jogosult javára szolgáló mûködésének biztosítása érdekében meg kell tiltani, hogy a jelentõsebb jogosultak és a közös jogkezelõk a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízásokat kössenek, ?mivel ez a nemzeti közös jogkezelõk gyors megszûnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínûség helyzetét?.

A parlament egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy bár ?az ajánlás csak a zenei felvételek online eladásának tervezett szabályozására vonatkozik, a pontatlan szöveg alapján azonban más, zenei felvételeket tartalmazó online szolgáltatásokra (pl. rádióadások) is alkalmazható lenne?. A képviselõk felszólítják a bizottságot, tegye egyértelmûvé, hogy az ajánlás kizárólag a zenei felvételek on-line árusítására vonatkozik.

A hétfõ esti parlamenti vitában Lévai Katalin azt mondta, célja az volt, hogy megfelelõ egyensúlyt találjon a szükséges verseny és a kulturális sokszínûség, valamint a jogtulajdonosok és a zenehallgatók, illetve a zeneszerzõk, a kis és nagy szolgáltatók érdekei között. ?Európai megoldást próbáltam javasolni egy nagyon nehéz és érzékeny területen? – mondta Lévai.

 Háttér 

A jogdíjakat beszedõ társaságok a szerzõk és egyéb jogosultak, így például kiadók társaságai. A gyakorlatban a jogkezelõk nemzeti szinten (természetes) monopolhelyzetben vannak. A jogosultakat saját országukban a jogkezelõk közvetlenül képviselik, harmadik országokban pedig választott jogkezelõjük és a többi európai és más országbeli jogkezelõk között kétoldalú tárgyalásokon létrejött kölcsönös megállapodásokon keresztül. Ez a rendszer nem csak a nagy jogosultak, hanem a kis és helyi szerzõk megfelelõ piaci képviseletét és a begyûjtött jogdíjakhoz való hozzájutását is garantálja – áll a jelentés indokolásában.

Az ajánlás célja, hogy lehetõséget biztosítson a jogosultak számára az igényeiket leginkább kielégítõ jogkezelõ kiválasztására. Más szóval, a jogkezelõk közötti verseny alapjául az egyes jogkezelõk közötti, a jogosultak megszerzésére irányuló versenynek kellene szolgálnia. A jelentéstevõ szerint ez – bár a jogosultak érdekeit látszik szolgálni – a gyakorlatban a jogosultak már most a saját maguk által választottak jogkezelõket bízzák meg. ?A valóságban számos példa van arra, hogy a sikeresebb szerzõk például saját országukon kívül mûködõ jogkezelõkkel dolgoznak. A kis jogosultak számára ez a gyakorlatban általában kevéssé kivitelezhetõ? – fogalmaz a szöveg.

A nemzeti jogkezelõknek a nemzetközi szerzõi jogokból begyûjtött jogdíjakkal összefüggõ forgalomvesztesége egyre nehezebbé tenné a nemzeti jogkezelõk számára a mûködést, ugyanis költségeiket a kisebb számú helyi jogosultakra kellene hárítaniuk. Ha egy nemzeti jogkezelõnek be kell fejeznie tevékenységét, nem valószínû, hogy a kis jogosultak ugyanazt a szintû szolgáltatást kapnák egy másik országban mûködõ jogkezelõtõl, ahol például még a nyelv is különbözik. A jelentéstevõ úgy véli, a szerzõi jogok közös kezelésének területén a verseny ?õsrobbanáshoz? hasonló bevezetése nem kivitelezhetõ, mivel visszafordíthatatlan károkkal járna Európa kulturális sokszínûségére nézve.

A tisztességes és ellenõrzött verseny bevezetésére egy olyan rendszert kellene bevezetni a jelentéstevõ szerint, amelyben a szerzõk bevételeit annak az országnak az árfolyamán határozzák meg, amelyben a fogyasztó az adott zenedarabot megvásárolja (letölti). A ?célország? szerinti tarifa alkalmazása a jogkezelõk által kínált szolgáltatások hatékonyságán (különösen a költségcsökkentésen) alapuló, és nem pedig a jogosultak jogdíjainak leszorításán alapuló versenyhez vezet – véli Lévai Katalin.

Jelentéstevõ: Lévai Katalin (PES, HU)

Jelentés: A6-0053/2007

Téma: A szerzõi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelése a jogszerû online zeneszolgáltatás terén

Szakbizottság: Jogi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 12., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2008

Lévai Katalin

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=L%C3%A9vai&partNumber=1&language=HU&id=28200   

NÕK JOGAI/ ESÉLYEGYENLÕSÉG

 Határozottabb fellépést sürget az EP a nõi esélyegyenlõségért Az uniós és tagállami erõfeszítések ellenére az EU-ban még mindig átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nõk a férfiaknál. Az EP ezért a nemzeti cselekvési tervekben és a költségvetésekben is garantálná a nemek közötti esélyegyenlõség figyelembe vételét. 

?A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010? címmel adott ki közleményt tavaly márciusban az Európai Bizottság. Az EP most Amalia Sartori (néppárti, olasz) saját kezdeményezésû jelentésének keddi elfogadásával reagált erre a dokumentumra.

Az EP általánosságban úgy véli, a bizottsági ?ütemterv egyetlen új jogalkotási javaslatot sem tartalmaz?, és nem határozza meg a tagállamok feladatait sem.

 Riasztó mértékû a nõk elleni erõszak 

A jelentés szerint ?a nõkkel szembeni erõszak az emberi jogok megsértésének legelterjedtebb, földrajzi, gazdasági vagy társadalmi határokat nem ismerõ formája, és a nemzeti, közösségi és nemzetközi erõfeszítések ellenére az erõszaknak áldozatul esõ nõk száma riasztó?.

A képviselõk úgy vélik, a szakképzés, a személyi szolgáltatások, a munkavállalás, a családi kötelezettségek, a nyugdíjjogosultság és a különválás vagy a házasság felbontása esetén a nõket megkülönböztetés sújtja, és a szegénység is nagyobb arányban fenyegeti õket.

 Egyenlõ munkáért egyenlõ bért a nõknek 

A szöveg kiemeli: ?az egyenlõ díjazásra vonatkozó közösségi jogszabályok és nemzeti rendelkezések ellenére a két nem között komoly bérezési különbségek vannak, és az EU-ban a nõk átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál?.

A jelentés ?felkéri a tagállamokat, hogy a foglalkoztatásra és társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti cselekvési terveikbe építsék bele vagy erõsítsék meg bennük azokat az intézkedéseket, amelyek elõsegítik, hogy a nõk munkaerõpiacra történõ belépése után azonos munkáért azonos megbecsülésben és egyenlõ díjazásban részesüljenek?.

A képviselõk ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy számolják fel a nemekhez kötõdõ munkaerõpiaci sztereotípiákat, és ösztönözzék a férfiak munkavállalását ?az elsõsorban nõk által uralt ágazatokban és pozíciókban, például az általános iskolákban és a gondozólétesítményekben?.

 Nemzeti esélyegyenlõség-felelõs 

A képviselõk arra is felkérnék az uniós országokat, hogy ?a lisszaboni stratégia végrehajtása keretében nevezzenek ki nemzeti felelõst a nemek közötti egyenlõség területén?. Az õ feladata annak biztosítása lenne, hogy a különféle nemzeti tervek, költségvetések elfogadása során vegyék figyelembe ?a nemek közötti egyenlõség dimenzióját?.

 Összeegyeztetni a családot a munkával 

Az EP azt kéri továbbá a bizottságtól, hogy ösztönözze a család és a munka összeegyeztethetõségére vonatkozó politikák kidolgozását. Ennek részeként az EP biztosítaná, ?hogy a munkahelyi megkülönböztetések felszámolása, a születések számának fellendítése és a nõk foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében az anyaság és apaság költségei a társadalom egészét terheljék?.

Emellett – akár éjszaka is nyitva tartó szolgáltatóhelyekkel ? javítanák ?a gyermekfelügyeleti szolgáltatások és az önellátásra képtelen személyeknek (gyermekeknek, fogyatékkal élõknek, idõseknek) nyújtott gondozási szolgáltatások elérhetõségét?. A képviselõk ?aktívan ösztönöznék az apákat és a férfi élettársakat, hogy használják ki a rendelkezésükre álló rugalmas munkaidõ-beosztás nyújtotta lehetõségeket és vállaljanak részt a házimunkákban és családi feladatokban.

A képviselõk biztosítani kívánják, ?hogy azok a nõk is nyugdíjhoz jussanak, akiknek fokozott családi kötelezettségeik miatt rövid vagy megszakított szakmai pályafutása nem biztosít megfelelõ nyugdíjat?.

 Elõítéletek a médiában 

Az EP arra kéri a bizottságot, ?hogy ? például a Média 2007 program keretében ? hozzon intézkedéseket, amelyekkel mozgósíthatja a médiát az általa közvetített elõítéletekkel szemben?.

A parlament például a média képviselõinek részvételével mûködõ ?állandó konzultációs fórumok? segítségével támogatná, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az esélyegyenlõség ügyére.

 Emberkereskedelem, nemiszerv-csonkítás 

A parlament arra szólítja fel az Európai Bizottságot, végezzen kutatásokat a nemi alapú erõszak kiváltó okairól, a prostitúcióról és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemrõl. A képviselõk azt kérik a bizottságtól, terjesszen elõ irányelvjavaslatot a nõk elleni erõszak leküzdésérõl.

Az EP azt is követeli, ?vezessék be az egészségügyben foglalkoztatott személyek által végzett (fõleg egyes bevándorolt közösségekben dívó – a szerk.) nõi nemiszerv-csonkítások kötelezõ nyilvántartását, és vonják be az ilyen gyakorlatot folytató orvosok mûködési engedélyét?. Az EP-képviselõk szerint a nõk jogainak tiszteletben tartását maximálisan figyelembe kell venni az EU és a tagjelölt országok viszonyában, illetve az EU szomszédsági, kül- és fejlesztési politikáiban.

 Schmitt: a NOB-ban bevált a kvótarendszer 

A vitában felszólalt a néppárti Schmitt Pál. A képviselõ a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként azt mondta, ?az olimpiai programon már a résztvevõknek 40 százaléka nõ, de az olimpiai mozgalom irányításában a részvételük egészen elhanyagolható volt?. A NOB által a kilencvenes évek végén bevezetett kvótarendszer Schmitt szerint ?már szép eredményeket hozott?.

A képviselõ kitért az esélyegyenlõség kérdésére az iskolai testnevelés és sport területén. Schmitt szerint például nehéz megoldani a muszlim lányok részvételét a testnevelésben, pedig ez nagyon fontos lenne ?még akkor is, ha olyan fontos szempontok felmerülnek, amelyek ezt hátráltatják, mint például a különleges öltözködési szabályok; az általánosan elterjedt, koedukált iskolák; korlátozott testmozgási lehetõségek a ramadán idõszaka alatt; közös öltözködési és tisztálkodási feltételek biztosítása; az úszásoktatás, a táncoktatás és egyéb iskolán kívüli tevékenységek és kulturális elvárások?.

 Háttér: az Európai Bizottság 2006-2010-es ütemterve 

Az Európai Bizottság által elõterjesztett dokumentum a következõ prioritásrendszert határozza meg:

1. A nõk és a férfiak egyenlõ gazdasági függetlenségének megvalósítása:

a)                  A lisszaboni célok elérése;

b)                  A nõk vállalkozásainak ösztönzése;

c)                  A nemek közötti egyenlõség a szociális védelemben és a szegénység elleni küzdelemben;

d)                  A nemek közötti egyenlõség dimenziójának elismerése az egészségügy területén;

e)                  A többszörös, különösen a bevándorló és az etnikai kisebbségekhez tartozó nõkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem;

2. A szakmai tevékenység és a családi élet közötti egyensúly elõmozdítása:

a)                  Rugalmas munkaidõ a nõk és férfiak számára;

b)                  A gondozási szolgáltatások bõvítése;

c)                  Jobb összeegyeztethetõséget célzó politikák a nõk és a férfiak számára;

3. Annak elõmozdítása, hogy a nõk és a férfiak egyenlõ arányban vegyenek részt a döntéshozatalban:

a)                  A nõk részvétele a politikában;

b)                  Nõk a gazdasági döntéshozatalban;

c)                  Nõk a tudomány és a technológia világában;

4. A szexuális bûncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása:

a)                  A szexuális bûncselekmények felszámolása;

b)                  Az emberkereskedelem felszámolása;

5. A társadalomban a nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása:

a)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása az oktatásban, a képzésben és a kultúrában;

b)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a munkaerõpiacon;

c)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a médiában;

6. A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az EU-n kívül:

a)                  Az uniós jogszabályok alkalmazása a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országokban ;

b)                  A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az európai szomszédsági politikában, valamint a kül- és a fejlesztési politikában;

Az Európai Bizottság közleménye: A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0092:FIN:HU:HTML

Jelentéstevõ: Amalia Sartori (EPP-ED, IT)

Jelentés: A6-0033/2007

Téma:  A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv 2006?2010

Szakbizottság: Nõjogi és esélyegyenlõségi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 12., hétfõ

 Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2132

Amalia Sartori

http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=4423&language=hu 

SZOCIÁLPOLITIKA

 Jelentés a vállalatok társadalmi felelõsségérõl A vállalatok társadalmi felelõssége (Corporate Social Responsibility, CSR) azt jelenti, hogy a cégek nagyobb felelõsséget vállalnak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásuk kezeléséért. A CSR szabályozásáról szóló uniós vita megújítását javasolja jelentésében a brit, szocialista Richard Howitt. 

A CSR jegyében mûködõ vállalat nem csupán felelõsségteljesebb magatartást folytat, de nyíltabban elszámoltatható saját munkatársain kívül ? a többi között – a fogyasztók irányában is. Az utóbbi években a CSR elõretörése figyelhetõ meg Európában, aminek oka a globalizált gazdaság támasztotta új kihívásokban keresendõ ? véli a jelentéstevõ az EP által kedden megszavazott szövegben.

A szöveg szerint a vállalatok felelõsségteljes magatartásának esetleges EU-szintû szabályozásakor tekintettel kell lenni a tagállamok olykor jelentõsen eltérõ fejlettségi szintjére, ugyanis ?a vállalati magatartásra egyetlen modellt alkalmazni kívánó egységes módszer nem helyénvaló?.

?A vállalatok társadalmi felelõsségének olyan új területekkel is foglalkoznia kell, mint például az élethosszig tartó tanulás, a munkaszervezés, az esélyegyenlõség, a társadalmi integráció, a fenntartható fejlõdés és az etika? – áll a jelentésében.

Richard Howitt felveti egy olyan EU-szintû címkézési rendszer bevezetését, ahol jelölnék az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartását. Már csak azért is, mert a képviselõ szerint a társadalmi felelõsség alapján való mûködést épp a fogyasztók tudnák hatékonyan kikényszeríteni, ehhez azonban egységes, átlátható jelölési rendszerre lenne szükség.

 Kósáné: össze kell egyeztetni a megtérülési és szociális célokat 

A hétfõ esti vitában felszólalt Kósáné Kovács Magda (szocialista) egy példát idézve azt mondta, ?egy transznacionális vállalat új tagországi hálózatában, egy szociális gondokkal küzdõ városban fogyatékossággal élõket alkalmazott takarításra. A fogyatékos alkalmazottak után felvette a helyi önkormányzat támogatását, kimerítve ezzel majdnem a teljes e célra fordítható forrást. Hitem szerint ez a magatartásmód nem felel meg annak az elvárásnak, ahogyan mi a vállalatok társadalmi felelõsségvállalásáról gondolkodunk.?

A képviselõnõ úgy vélte ?a megtérülési törekvéseket minden esetben össze lehet és össze kell egyeztetni a szociális célokkal?. Kósáné szerint az új tagállamok egyes régiói egyfajta ?belsõ perifériát? alkotnak. Ezért a transznacionális vállalatok számára is nyilvánvalóvá kell tenni – tette hozzá – nem csak globális elvek szerint szabad kezelniük ezeket a területeket, hanem ?lokálisan? kell gondolkodniuk.

 Harangozó: szociális és környezeti dimenzió a versenyképesség csökkentése nélkül  

A szocialista Harangozó Gábor a vitában azt mondta, ?a vállalati, társadalmi szerepvállalásról szóló vita nagyon kényes téma, amely megosztja az embereket, mivel szeretnénk egy erõs, európai szociális környezetet biztosítani, ugyanakkor javítani kívánjuk az európai vállaltok versenyképességét is?. Harangozó szerint ugyanakkor ?a vállalati, társadalmi szerepvállalás, azaz a CSR jelenlegi gyakorlata kiváló példája annak, hogy a szociális és környezeti dimenzió megerõsödése nem feltétlenül eredményezi a vállalatok versenyképességének csökkenését?.

A képviselõ úgy vélte, újabb, nehezen viselhetõ, adminisztratív terhek, kötelezõ minta helyett egy ?jobban szabályozott, önkéntes modell nagyobb lehetõséget jelent mind a termelõk, mind a fogyasztók számára?. Harangozó hozzátette: ?a fogyasztói tudatosságot és informáltságot kell erõsítenünk, mert ez piacot teremt a felelõsségteljes termelésnek?.

Jelentéstvõ: Richard Howitt (PES, UK)

Jelentés: A6-0471/2006

Téma: A vállalatok társadalmi felelõssége: új partnerség

Szakbizottság: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 12., hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0227

 Richard Howitt

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2073&language=hu

PERGER ISTVÁN/EU PARLAMENT SAJTÓSZOLGÁLAT