Az ókor hét csodája VII.

Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. Tulajdonképpen Kairó elővárosa. A gízai piramisok egy mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, az ókorban innen bányászták az építkezésekhez a követ. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt. Gíza nemcsak a piramisok, hanem könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.

   Gízai piramisoknak Hufu, Hafré és Menkauré fáraók temetkezési helyét nevezik, ezeket Kr. e. 2600-2500 között építették. A három piramis közül Hufu, ismertebb görög nevén Kheopsz fáraó 139 méter magas piramisa az ókor hét csodájának egyike. A piramisokra a 73 méter hosszúságú, oroszlán testű, ember fejű mitológiai lény, a Szfinx (jelentése: titok) vigyáz. Arca Kheopsz fáraó arcmása. Ezt igazolja az ásatások nyomán talált 8 cm-es szobrocska. (Hogy nem jól vigyázott, annak a sírrablók a tanúi.)

   A piramis megépítéséhez szükséges 170 ezer tonnányi mészkövet Turából, a gránitot viszont a 800 kilométer távolságra lévő Asszuánból vitték a helyszínre. A nagy távolság miatt volt sokáig rejtély, hogy oldották meg a hatalmas kőtömbök szállítását. Ma már tudjuk, hogy az építőelemeket 2,5 tonnás darabokban, facsónakokon szállíthatták a helyszínre a Níluson át. Az elemeket kötelek segítségével erősítették össze, a csónakokat pedig egy speciálisan kiépített csatornahálózaton keresztül hajóztatták, amelynek kikötője a piramis közelében volt található.

   A Kheopsz piramis tetejét valaha színarany borította, de az idők folyamán a tolvajbandák lelopták, a köveket a szél és az időjárás erodálta, így a magassága a régészek szerint 10 méterrel csökkent. Figyelem! A piramis együtteshez nem lehet „csak úgy” odamenni, naponta 300-an látogathatják. A piramis belseje is látogatható, bejárata az északi oldalon 17 méterre a talajszínt felett van.

   Az ókor hét csodája közül egyedül csak a piramisok élték túl az évezredek viharait. Kheopsz piramisa a kínai Nagy Fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény.

Láng Róbert