A mi Pajtásunk

Az okostelefonok, digitális fényképezőgépek és 400 GB-os memóriakártyák világában emlékezzünk vissza arra a fényképezőgépre, amelyet általában 14. születésnapjára kaptak korosztályom tagjai. Ő volt a Pajtás, amelyet a Gamma Optikai Művek gyártott 1955-től és 220 forintba került. (Akkoriban egy jó szakmunkás havi fizetése 1.700 forint körül volt.).

Nem is volt olyan egyszerű a használata, sok mindenre kellett figyelni. Erős fény kellett a fényképezéshez, csak napsütéses időben lehetett használni. Felhős idő, félhomály, szobafelvétel szóba sem jöhetett. Igaz, a fényrekesz (blende) igazodott a Nap erejéhez, három fix értékre állíthattuk (8, 11, 16) attól függően, hogy a napsugár erős, középerős, vagy közepes volt.

A távolság beállításával sem kellett sokat bíbelődni. Élességállításra (fókuszálásra) nem volt lehetőség. Sikeres kép készítéséhez minél messzebbre kellett állni a fotó tárgyához. Arckép, vagy más közeli objektum lefényképezése eleve kudarcra ítéltetett. Maradt a csoportkép 5-10 méter távolságból, a tájkép, épületek és hasonlók. Ha belenéztünk a „kukucskálóba”, homályos képet láttunk, de ezt meg lehetett szokni.

Az expozíció idejének gondját is levették rólunk. Gyárilag állították be az 1/30 másodperces rekeszidőt. Volt a gépen egy T-gomb is, ennek benyomásakor annyi ideig maradt nyitva a fényrekesz ameddig el nem engedtük a gombot. Gyerek legyen a talpán, akinek nem remegett bele a keze, ezért ezt az üzemmódot nem használtuk.

    A 6×6-os Fortepan rollfilm befűzése a gépbe bűvészi képességeket igényelt. Óvatosan kicsomagoltuk az orsóra feltekert piros papírral védett fényérzékeny filmet. A gépet hasra fektettük, ajtaját kinyitottuk. Az orsót bekattintottuk jobboldalt a gépbe, zárószalag le, meghúztuk a védőpapírt és beakasztottuk a gépben lévő baloldali orsó nyílásába. Az ajtót bezártuk és addig tekertük a fényképezőgép gombját, míg a kis piros  kör alakú nyíláson megjelent az 1-es. Jelezve, hogy a gép készen áll az első felvételre.

Ha elfényképeztük mind a 24 kockát, tovább tekertük a gombot, majd kivettük a gépből a filmet. Elvittük az OFOTÉRT-ba, bemondtuk a nevünket és címünket, egy hét múlva mehettünk is a képekért. Adategyeztetés és fizetés után már vihettük is. Ha elfelejtettünk érte menni, levelezőlapot kaptunk az üzlettől, elkészültek a képek tessék érte jönni. Néhány válóper is adódott abból, ha a feleség kapta meg a postát és elment a férje képeiért, de ennek részletezésétől eltekintek.