Cipőpaszták alkonya

Szándékosan írtam cipőpasztát, a „krém” szó átvonult a cukrászok és kozmetikusok világába. Lassan a cipőpaszta is kimegy divatból, a legtöbb lábbeli műbőrből készül. Ma már olyan tökéletes „lélegző” műbőröket állítanak elő, hogy a szakember is alig tudja megkülönböztetni a valóditól. Sokféle alkalmazási területe ismert. Elsősorban cipők gyártásához, de : felhasználják felsőruházati cikkek, bútorok és gépkocsi üléseik kárpitozására is. Még futball-labda gyártására is alkalmas.

A műbőr cipő tisztán tartásához nem kell cipőpaszta, elég egy puha nedves törlőronggyal végigsimítani. A két világháború között még utcai cipőpucolók is dolgoztak Budapesten a Nagykörúton, az ügyfél rátette a lábát egy zsámolyra és a cipőpucoló fényesre suvickolta a cipőjét. Legalább tízféle pasztát használt a cipő színétől függően.

A múlt század 20-as éveiben a vezető cipőpaszta márka a Schmoll volt. A Schmoll-Kallós Cipökrémgyár Rt. Angyalföldön működött a Véső utcában. Kiváló minőségű termékeiknek sokáig nem volt konkurenciája. Nemcsak boltokban volt kapható, cipészmestereknél is akik méretre készítették a lábbelit. Árulták minden színben és minőségben.

Az első konkurens a Kakas paszta lett. Szlogenjük: „Mi gyártjuk a legjobb cipőpasztát a világon” A gyárat 1900-ban alapították Győrben a Benes testvérek. Először fertőtlenítőszereket gyártottak, majd rátértek a Kakas paszta (Le Coq) forgalmazására. Az egyik testvér, Benes Pál Bécsben végzett a Festőművészeti Akadémián, de úgy látszik, már akkor is csak keveseknek lehetett csupán a képzőművészetből megélni.

Híres volt a Bagarol is, bár csak a tehetősek vásárolták igen drága áron. Furcsa cédulát tettek a kartondobozába, amibe a tubust csomagolták. „A Bagarol használható egzotikus bőr (kígyó, cápa, elefánt, viziló, angolna, halbőrök, strucc, leguán, krokodil, stb.) cipők ápoláshoz is.”

A Márta cipőpasztához is adtak használati utasítást. Hordás gyakoriságától függően 1-2 hetente használja cipőápoló krémünket. Világos színű talpvarrás (Gojzer) esetén a színtelen cipőpasztával megóvhatja az öltések színét a szennyeződésektől, vagy ha igényli a felsőrész színével megegyező színű pasztával át is színezheti. Szlogenjük: ‘ Csak aki MÁR TApasztalta, tudja mi a MÁRTA paszta.

A Csillag cipőpasztát így reklámozták: „Naponta használjon cipőápoló Csillag krémet! A száraz, szennyeződésmentes felsőbőrre a cipőápoló pasztánkat vékony rétegben vigye fel.” Elsősorban kisebb települések vegyesboltjaiban árusították.

Az Eg-Gü cipőpaszta is nagyon népszerű volt hazánkban. A német gyárat a XIX. században alapította Egbert Günther viasztartalmú vegyi cikkek gyártására szakosodva. Leányvállalatai voltak Csehországban, Romániában, Szerbiában és Magyarországon is. Sajnos nem tudtam egy bizonyosa plakátjukról fotót szerezni, ezért leírom. Két kis suhanc, kezükben az Eg-Gü pasztás dobozzal menekülve – nyilván most csórták valahonnan – átugrik egy kerítésen, ami az egyikük nadrágját felhasítja. A szlogen: „A nadrágunk hadd szakadjon, csak az Eg-Günk ép maradjon!” A szakemberek szerint a század legszellemesebb magyar reklámjai közé tartozott.