A Magyar Posta kétcímletû bélyegsorozat kibocsá-tásával köszönti a tordai országgyûlés 450. és a marosvásárhelyi országgyûlés 300. évfordulóját.Az 1557. jún. 1-jén tartott tordai országgyûlés arra az álláspontra jutott, hogy ?mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar", ha ezt a más vallásúak háborgatása nélkül teszi. Ezt a gondolatot az 1560- as évek diétái továbbvitték, mígnem az 1568. jan-itordai országgyûlés kiterjesztette valamennyi protestáns vallás védelmére is.

A Magyar Posta kétcímletû bélyegsorozat kibocsá-tásával köszönti a tordai országgyûlés 450. és a marosvásárhelyi országgyûlés 300. évfordulóját.Az 1557. jún. 1-jén tartott tordai országgyûlés arra az álláspontra jutott, hogy ?mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar", ha ezt a más vallásúak háborgatása nélkül teszi. Ezt a gondolatot az 1560- as évek diétái továbbvitték, mígnem az 1568. jan-itordai országgyûlés kiterjesztette valamennyi protestáns vallás védelmére is.

Az 1707. ápr. 5-21. között tartott marosvásárhelyi országgyûlés kimondta, hogy Erdély elszakad a Habsburg-háztól, és II. Rákóczi Ferenc feje-delmet tekinti uralkodójának, továbbá törvénybe iktatták az 1706. márciusi huszti országgyûlés végzéseit Er-dély és Magyarország konföderációjáról. (Forrás: A magyarok krónikája)

A 210 Ft-os címleten János Zsigmond portréja látható, a hátterében a tordai templom épülete és annak né-hány díszítõeleme található. A 230 Ft-os címleten II. Rákóczi Ferenc portréja szerepel, a hátterében a maros-vásárhelyi vár, valamint Erdély, Marosvásár és a Rákóczi címer láthatók. A borítékokon, a bélyegképeken is látható épületek és címerek találhatók. A bélyegzõk grafikáján az épületek stilizált rajza szerepel.

 SO