Csodavíz – fürdőink históriája a Kárpát medencében
A könyv a Kárpát-medece termálkincsét a világon egyedülállónak mutatja be, és ezt bizonyítja, hogy 2000 éves a fürdőkultúra hazánkban, hiszen a rómaiak és a törökök is építettek fürdőket a nagyszerű gyógyvizek forrásainál.
A könyv a Kárpát-medece termálkincsét a világon egyedülállónak mutatja be, és ezt bizonyítja, hogy 2000 éves a fürdőkultúra hazánkban, hiszen a rómaiak és a törökök is építettek fürdőket a nagyszerű gyógyvizek forrásainál.
Ide, ebbe az érdekes és egykoron a Monarchia világában kiteljesedett, és ma is jelentős területre látogathatunk el a Dr. Ujhelyi István államtitkár előszavával, Dr. Raffai Zsuzsa főszerkesztő hatékony közreműködésével létrejött a kötet segítségével.
Az Osztrák-Magyar Monarchia történetében a kiegyezés utáni időszakra tehető a fürdőélet aranykora, amikor „sikk" volt felkeresni Baden, Karlsbad, Ischl fürdőit, ahol nemcsak gyógyulni, de „rekreálódni" is lehetett, hiszen tenisz- és tekepályák, hangversenyek és egyéb kultúrprogramok várták a vendégeket.
A füredi Anna bál ezekre az időkre emlékeztet minket, amikor a fürdőhelyeken a nyári szezonban is táncmulatságok tették szinessé a fürdővendégek napjait.
Gyógyfürdőink társadalmi-társasági és kulturális központokként a nyaralás és gyógyulás divatos szigetei voltak évszázadokon keresztül.
Erdélyben Félixfürdő, Borszék, Szováta, Tusnád-fürdő, Herkulesfürdő őrzi ezeknek a „békebeli" időknek az emlékét. Természetesen ma is működnek ezek a fürdőhelyek, de a régi, fából épült fürdőházak mellett a korszerű követelményeknek megfelelő épitmények is vannak. Romantikus dolog elsétálni a százéves házak közé, és elképzelni, milyen lehetett akkor a fürdőélet ezen a helyen.
Délvidéken: Lipik fürdő, Csehországban: Franzensbad, Karlovy Vary – korábban Karlsbad -, Marienbad (ma Marianské Lázne), a Felvidéken Pöstyén, Trencsénteplic, Tátrafüred, Bártfafürdő volt ennek a korszaknak tanuja, és mára modern fürdővárosokká épültek tovább.
A „Duna királynője" Budapest, ahol 118 természetes forrásból naponta 30 ezer köbméter termálvíz tör felszínre.
Az 1929. évi fürdőtörvény szabályozta, hogy mely fürdők viselhetik a gyógyfürdő elnevezést, így a következők szerezték meg a jogosultságot: Császárfürdő, Erzsébetfürdő, Rudasfürdő, Szent Gellért fürdő, Szent Imre fürdő, Szent Lukács fürdő, Szent Margitsziget fürdő és Széchenyi fürdő.
Sajnos közülük kettő áldozatul esett a második világháború pusztításának: az Erzsébet-sósfürdő és a Margitfürdő. Az utóbbi helyén épült 1979-ben a Hotel Thermál, és ma már csak képeken láthatjuk Ybl Miklós egyik legszebb alkotását.
A Városligetben épült „fürdőpalota" a Széchenyi fürdő 1913 óta fogadja vendégeit. Azóta téliesítették, korszerüsítették, de eredeti arculatát gondosan megőrzik.
Budapesten a nyári időszakban un. hidegvízű strandfürdők is szolgálják a vendégek igényeit, ilyenek a Római strandfürdő, Palatinus strandfürdő, Csillaghegyi uszoda-strandfürdő.
A Dagály-fürdő nyáron több medencével üzemel, de télen is látogatható. Újabb létesítmények Budapesten az 1971-ben épült Újpesti és 1989-ben épült Paskál strandfürdők.
Az egész országra jellemző, hogy fürdővárosaink folyamatosan fejlődnek, egyre több, és egyre igényesebb wellness szálloda épül, ahol a vendégek részére rekreációs foglalkozásokat biztosítanak, animátorok segítik a tökéletes kikapcsolódást felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Budapesten 1991-ben nyitott az Aphrodite Spa, ahol a vendégek egészségtudatos életviteléhez a gyógyító víz mellett reform konyhával is hozzájárulnak.
Aki Budapesten kívül szeretné megtalálni a felüdülést, őt várja Bükfürdő, Sárvár, Hévíz, Zalakaros, Gyula, Hajdúszoboszló és még jó néhány nagyszerű fürdővárosunk.
A Csodavíz kötet írói elmondták, hogy ez a könyv a témában az első, de hamarosan követni fogja a második is, hiszen valóban hiánypótló mű.
A könyvet Felvégi Andrea remek fotói teszik tökéletessé.
| |
Dr. Csapó Katalin – Ritter P. Tibor – Straub Dezső CSODAVÍZ Kiadó: Világutazás kiskönyvtár ISSN 1769-21-55 Ára: 1.490.-Ft 174 oldal Kemény kötés Készült: 3.000 példányban |
Lenhardt Ibolya