Révay András:Fiatalodjunk Etiópiában!
9 perc olvasás
Nem valami kétes értékû természetgyógyászati ajánlatról volt szó azon a konferencián, amit az Ahead Africa, Magyar – Afrikai Gazdaságfejlesztõ Közhasznú Társaság tartott a napokban Budapesten. A rendezvényen a bankfinanszírozástól a civil szervezetek szerepéig, igen sok kérdésrõl szó esett.
Nem valami kétes értékû természetgyógyászati ajánlatról volt szó azon a konferencián, amit az Ahead Africa, Magyar – Afrikai Gazdaságfejlesztõ Közhasznú Társaság tartott a napokban Budapesten. A rendezvényen a bankfinanszírozástól a civil szervezetek szerepéig, igen sok kérdésrõl szó esett.
A rendezvény rangját, fontosságát jól jelzi, hogy bevezetõjeként dr. Mihályi Géza, a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje, Göncz Kinga miniszter asszony üdvözlõ levelét olvasta fel. Magyarországot és Etiópiát, az Afrika Szarván elhelyezkedõ, õsi hagyományokkal rendelkezõ országot hosszú ideje jó kapcsolatok fûzik össze, amelyek intenzitása azonban ma elmarad a kilencvenes éveket megelõzõ idõszakra jellemzõ együttmûködés szintjétõl. Célunk a kapcsolatok fejlesztése, melyet ma már nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon, kölcsönös érdekeink figyelembe vételével végzünk. Ebben õszinte elismerésre méltó segítséget nyújt a hazánkban végzett, Etiópiában élõ mérnökökbõl és orvosokból álló Magyar-Etióp Baráti Kör. Etiópia, egyetlen afrikai országként a magyar nemzetközi fejlesztési együttmûködés partner-országai közé tartozik. Sikernek könyvelhetjük el az etióp és a magyar kormány között nemrégen aláírt két megállapodást. Ennek keretében már megkezdõdött egy jelentõs vízügyi projekt elõkészítése Etiópia északi részén, a Kobo Girana völgyben. Európai Uniós csatlakozásunkkal a magyar gazdasági, szakmai és civil szereplõk számára is új lehetõség nyílik az afrikai kapcsolatrendszer kiépítésére, fejlesztésére.
Etiópia sokunk számára távoli, alig ismert ország. Hogy mennyire, azt dr. Ashaber Wanna, Etiópia magyarországi tiszteletbeli konzulja világította meg a résztvevõknek. Azért jöttünk össze, hogy megünnepeljük a kétezredik év beköszöntét Etiópiában – mondta. Ez szeptember 11-én lesz, mert Etiópiában most 1999-et írunk. Így hát, aki fiatalodni vágyik, nem kell mást tennie csak Etiópiába utazni és máris 8 évet fiatalodik. A különbség oka, hogy az európai és az etióp idõszámítás egyaránt Jézus Krisztus születését tekinti kezdõpontnak, az eltérés Krisztus születési évének meghatározásában van. Különbség adódik még abból, hogy a 365 napból álló évet 13 hónapra osztják, melybõl 12 hónap 30 napból áll, és a maradék napok adják a tizenharmadikat. A naptári év minden évben szeptember 11-én kezdõdik, ekkor van tehát az újév Etiópiában. Érdekesség továbbá az, hogy az egyes hónapoknak egyedi etióp nevük van. A nap beosztása sem azonos az ittenivel. A napok kétszer 12 órára vannak felosztva: a napfelkeltétõl kezdik számolni, azaz reggel 7 óra felel meg ott az 1 órának. Az etiópok kizárólag a saját rendszerüket használják. Zavar akkor van, amikor európaiakkal beszélnek meg találkozót és udvariasságból európai idõszámítás szerinti idõpontot adnak meg. Megtörténhet olyan félreértés, hogy a megbeszélt idõt kétféleképpen értelmezik. Ezekbõl már érzékelhetõ, hogy egy különleges országról van szó, mely õsi kultúrával, hosszú és izgalmas történelemmel rendelkezik. A hagyomány szerint az államalapító elsõ király, Menelik, a bibliai Salamon király és Sába királynõjének nászából született. A legenda szerint Menelik király Jeruzsálembõl magával vitte a Frigyládát Etiópiába. Mindez Krisztus születése elõtt 950 évvel, mintegy 3000 évvel ezelõtt történt. Ha ez legenda csupán, akkor sem férhet kétség ahhoz, hogy az etióp kereszténységnek legalább 1500 éves írásos emlékei vannak. Késõbb a mai Jemen területén fekvõ Dél-Arábiából a tengeren át sémi hódítók érkeztek. A helybéli kúsita õslakossággal összeolvadva jött létre az etióp nép. A sajátos kultúrájuk fõ jellegzetességét a korán felvett kereszténység adta meg. Etiópiában már a 4. század elején államvallás lett a kereszténység, megelõzve a Római Birodalmat, amely Nagy Konstantin császár alatt követte csak Etiópia példáját. Ennél korábban csupán Örményország tette meg ezt a lépést, szintén a 4. század elején. Egy kiváló tudós Etiópiát ?a népek múzeumának" nevezte, mivel az ott honos népek és nyelvek pontos száma ismeretlen. Ez a színes kultúrájú, színpompás népkavalkád a földkerekség egyik legszebb, legizgalmasabb országában lakik, amit a nemzetközi turizmus a legutóbbi idõben kezdi fölfedezni.
Az etiópok viszont már korábban felfedezték Magyarországot, sokan jöttek ide tanulni. Dr. Assefa Abebe, aki ma a szentesi kórház sebész fõorvosa, már negyven éve itt él. Annak idején semmit nem tudott Közép-Európáról. Sportoló volt, Papp Laciról, Puskás Öcsirõl hallott, és amikor ösztöndíjat kapott, Magyarországot választotta. A TF-en kezdett tanulni, 1967-ben. Hûvös, sötét, szeptemberi napon érkezett, mindenki barna orkán-kabátban járt és furcsa autók szaladgáltak az utcán. Megszokni nem volt nehéz. Itt is -otthon is keresztények éltek, az emberek kedvesek voltak. Egy monda szerint az õsmagyarok egy része Etiópia északi tájairól származik, onnan indultak és késõbb találkoztak az Ázsia felöl vándorló törzsekkel. Még nyelvi azonosság is felfedezhetõ, a ?mocs" szó jelentése például náluk is mocsár!
A magyar támogatás nem csak ösztöndíjasok fogadásából áll – egészítette ki a beszámolót Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje. Fejlesztéspolitikánk célkitûzései a nemzetközi sorba illeszkednek. Az elmúlt három évben, összesen 3,5 milliárd forint értékben, 300 különféle program megvalósításában vettünk részt, elsõsorban a rendszerváltáskor szerzett tapasztalatok átadása, a civil társadalom erõsítése, a mezõgazdaság és az oktatás területén. Keressük a további együttmûködés lehetõségeit, kutatásokat is folytatunk. Nemzetközi cél, hogy a fejlett országok nemzeti jövedelmük 0,7 %-át fordítsák támogatásra. Nálunk ez most 0,17 % és várhatóan 2015-re érjük el a 0,3 %-ot. Erre a célra az Eu-ban 2008. és 2013. között 125 millió eurót fizetünk be, de az összesen 25 milliárd eurós források felhasználásából is részesedhetünk. Új eszközünk a ?mikroprojektek" intézménye. Ha a helyi követségünk tapasztalja, hogy valami fontos, de gyors cselekvést igényel, 5 M forint felsõ határig intézkedhet. Eddig öt nagykövetségünk – köztük három afrikai – kapott erre jogot és ha beválik, a jövõben szélesíteni is fogjuk.
A támogató tevékenység kevéssé ismert hátterérõl Dévai Endre, az Innomed Zrt. vezérigazgatója szólt. Etiópiában hivatalosan bejegyzett magyar klub van, tagjainak többsége nálunk végzett, ma döntéshozó helyzetben lévõ ember. Az Innomed velük jó kapcsolatokat ápol és gyakran nyújt segélyeket. Sajnos idehaza még elõfordul, hogy – miután az adományként összegyûjtött árut átadták az etióp egészségügyi miniszternek – az APEH a megajándékozottak listáját kéri a szervezõktõl, a Vámhivatal pedig azt a gyanúját hangoztatja, hogy õk bizonyára eladták kint az adományként feltûntetett árut. Nem látják be: Magyarország, kis ország, azért kell segítõkésznek lennünk, mert számtalan példa bizonyítja, hogy ahol segítettünk, ott késõbb szívesebben kötnek velünk üzletet. Arra is szükség van, hogy a kitûnõen mûködõ magyar orvosi mûszeripar új, saját piacokat találjon a fejlõdõ világban.
Az együttmûködés pénzügyi oldaláról az Eximbank képviselõje, Toma Pál beszélt. Etiópia páratlan fellendülést mutat, a GDP növekedése évek óta 10 % fölött van. Komoly fejlesztések, beruházások valósulnak meg. A térségbe irányuló segély 2010-ig megduplázódik és kihasználásukban 2008-tól a magyar vállalkozók is részt vehetnek. Az ország fõként a mezõgazdaságra támaszkodik, eredményessége nagymértékben függ az idõjárástól. Az utóbbi három csapadékosabb évnek köszönhetõ a GDP javulása is. A magyar exportõrök a Világbanktól készpénzt vagy visszafizetési garanciát kapnak. Ez utóbbiban jut szerephez az Eximbank, mert a szokásos fedezeti igény töredékéért adja a garanciát és ez a KKV-k szempontjából különösen jelentõs. Az elbírálás és az ügyintézés is gyorsított, sõt az utófinanszírozásban is részt vehetnek.
A civil szervezetek szerepét hangsúlyozta az együttmûködésben Kékesi Annamária, a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Szövetség (HAND) elnöke. A céljuk a tapasztalatok átadása a kormányzati és nem kormányzati (NGO) szervezetek számára. A Magyarországon bejegyzett ötvenezer civil szervezetbõl 26 a tagjuk, a fejlesztési együttmûködés politikai, társadalmi oldaláról szeretnének civil szempontokat érvényesíteni. A partnerközvetítésben is részt vehetnek. Tevékenységük színes, részét képezi a humanitárius segélyezés, önkéntesség népszerûsítése, a környezetvédelem, a nõk, gyermekek helyzetének javítása, melyrõl a http://www.hand.org.hu/ oldalon adnak tájékoztatást. Munkájukat akadályozza az alacsony társadalmi támogatottság és a forráshiány az EU-pályázatok elnyeréséhez, mert ezekhez 10 % önrészt várnak el a pályázótól. Sokan mondják: nálunk is van elég szegény, támogassuk inkább õket, de a nagy katasztrófák idején rendre kiderül, hogy a magyar ember is roppant segítõkész. Ma még gyenge a kapcsolat a civil és az üzleti szféra között, pedig együttmûködésükkel mindkét oldal kockázata csökkenthetõ lenne.
A tanácskozás befejezéseként dr. Mikó Tivadar professzor élménybeszámolója követte a szakelõadásokat. a WHO egyik kutatóintézetében dolgozott Etiópiában. Szegény, de gyönyörû országot ismert meg, ahol a városoktól néhány kilométerre már antilopok keresztezik a kirándulók útját. A föld egyik csodája, a Kék-Nílus híres vízesése is erre található. A magasföld sziklába vájt templomaiba betérõ európai számára külön érdekesség, hogy Jézus, a szentek és Mária egyaránt barna bõrûek. Ki tudja… még az is lehet, hogy ez az igazság!