Tatárjárás másként : Dzsingisz kán kiállítás a Nemzeti Múzeumban
7 perc olvasás
2007. május 23-án zajlott a Magyar Nemzeti Múzeumban a Dzsingisz kán és öröksége, valamint A tatárjárás címûkiállítás ünnepélyes megnyitója. A megnyitó elõtti tájékoztatón hazánk és Mongólia kulturális minisztere aláírta a mongol-magyar kulturális egyezményt.
2007. május 23-án zajlott a Magyar Nemzeti Múzeumban a Dzsingisz kán és öröksége, valamint A tatárjárás címûkiállítás ünnepélyes megnyitója. A megnyitó elõtti tájékoztatón hazánk és Mongólia kulturális minisztere aláírta a mongol-magyar kulturális egyezményt.
A tájékoztatón Dr.Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr.Hiller István magyar oktatási és kulturális miniszter, valamint dr.Ulziisaikhan Enkhtuvshin , Mongólia oktatási, kulturális és tudományos minisztere mondott beszédet.
A kiállításról Rezi-Kató Gábor, a múzeum fõigazgató-helyettese adott tájékoztatást, a megelõzõ tevékenységrõl, a német kiállítás-szervezõk munkájáról dr.Susanne Wichert-Meissner beszélt. A tárlat anyagát 2006-ban, a kán hatalomra kerülésének 800. évfordulójára Németországban rendezték össze, ezt az anyagot állították ki Bonnban, Münchenben, majd az ausztriai Schallaburgban és a törökországi Isztambulban, ahonnan most Budapestre érkezett. Az alapot a mongol múzeumok adták, ill. ahogy a mongol miniszter említette, még a párizsi Guimet múzeumból, a Tajvani Királyi Palotából származó mûkincsekkel is kiegészítették. Mûtárgyak érkeztek ezen kívül vidéki magyar múzeumokból és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumból, ill. kísérõ szatellit kiállítást szerveztek a tatárjárás ?magyar nézetének" teljeskörü áttekintéséhez, mely együtt látható a mongóliai anyaggal.
Háttérinformációként a szakember elmondta, a nemzetközi kiállítás az idõszámítás elõtti VII. századtól hoz anyagot.
A létrejöttéhez a nyugati kiállítás-szervezõk munkáján kívül az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és további szervezetek támogatása adott segítséget.
A fõigazgató-helyettes szólt arról az elhatározott törekvésrõl, hogy sorban bemutassák azokat a nagy kultúrákat, birodalmakat, melyek a történelemre erõs hatást gyakoroltak. Ebbe a sorba illik a világ máig legnagyobb birodalmának megteremtõje, Dzsingisz alakja is.
dr.Susanne Wichert-Meissner gratulált a kiállítás megszervezéséhez és a történeti környezethez. Németországban mintegy fél millióan látták ennek a nagyformátumú mongol vezetõnek a kiállítását, aki a Csendes óceántól Közép-Európáig terjedõ nagy egységet hozott létre. A mongol múlt kutatása ma is folyik, francia kutatók a korai birodalmak emlékeit keresik, a német tudósok pedig a központi területként mûködött karakorumi térséget. A mongolok nem hagytak maguk után írásos emlékeket, egyedüli ilyen munka a Mongolok Titkos Története, emiatt hamis kép él az európai emberekben Dzsingiszrõl, aki kiváló államférfi volt, a meghódított területeken hatékony hivatali struktúrát, egységes írásbeliséget honosított meg, útlevél- és futárrendszert mûködtetett, útjelzéseket alkalmazott birodalom-szerte, vallási és kulturális tolerancia jellemezte, nyitott volt világa a meghódított kultúrák minden megnyilvánulá-sára.
Hiller István a magyar-mongol kulturális egyezményrõl szólva elmondta, a mongol-magyar kapcsolatok erõsítése valósul meg a Mongol Köztársaság oktatási és kulturális miniszterének, s a kísérõ delegációnak hazánkba érkezésével. Sokan, professzorok, diákok, szakemberek segítették a múzeumok munkáját az anyag összeállításában külföldön és idehaza. 2005-ben kezdõdött a kiállítás elõkészítése, s most olyan tárgyak érkeztek hazánkba, amilyeneket hazánkban még senki sem látott, legalább 1240 óta … Francia és német múzeumok is hozzájárultak a 600 mûtárgyhoz, a magyar múzeumok, s a Nemzeti Múzeum kiegészítõ anyagai hozzák még közelebb a magyarokhoz ezt a tárlatot. A mongol és a magyar anyag is tartalmazza a legfrissebb leleteket, pl. amelyeket az autópálya-építéskor tártak fel nálunk.
A megnyitón a miniszter emlékeztetett, annak idején a kalandozó magyarok is feldúlták egész Nyugat-Európát, nagy félelmet keltve, most pedig a magyar honfoglalást felidézõ kiállításunk sikeresen szerepel Nyugat-Európában…
Olyan kultúrát tudunk felmutatni, megismertetni a külfölddel saját kiállításunkon, amely bizonyítható módon beépült az európai hagyományokba. A mongol kiállításnak is hasonló szerepet szánunk hazai viszonylatban. Sok fiatalt várunk a kiállításra, hogy jobban megismerjék múltunkat és gondolkodjanak közös jövõnkön. Hitte volna egykor valaki is, hogy ma dzsingisz.hu címû weboldalon a mongol vezérrõl tájékozódhatunk …?
A mongol miniszter anyanyelvi köszöntéssel üdvözölte a megjelenteket, majd arról szólt, hogy a mostani kiállítást mintegy egymillióan látták, s a legkorábbi idõktõl, a XIII. századi nagybirodalmakon át mutatja be egészen napjainkig a mongolokat. A szerzõdésrõl szólva emlékeztetett, a '90-es évektõl kezdõdõen változások történtek a két ország kapcsolataiban, de az oktatás, kultúra és tudomány területein zavartalan volt az együttmûködés, ezt erõsíti meg a mostani, 2007-tõl 2010-ig szóló oktatási-, kulturális-, tudományos együttmûködési szerzõdés.
A mongol emberek hagyományaink hasonló volta miatt különösen közel érzik magukhoz a magyarokat.
A szerzõdés ünnepélyes aláírása után a két miniszter emléket nyújtott át egymásnak, Hiller István Hunyadi Mátyás emlékérmével és egy palack Tokajival ajándékozta meg partnerét.
A Khukh Mongol (Kék Mongólia) nevû mongol hagyományõrzõ népi együttes és szólistája adott ízelítõt a megnyitó látogatóinak a mongol zenei hagyományokból.
Dzsingisz kán, (ifjúkori nevén Temüdzsin ) 1162-1227 között uralkodott, egyesítette a mongol törzseket és létrehozta a Mongol Birodalmat. Felülkerekedve a szomszéd népeken, nyugat felé terjeszkedve meghódoltatta az orosz fejedelemségeket, Perzsiát, majd hódítását kiterjesztette Elõ-Ázsiára, Koreára, Hátsó-Indiára, Indonéziára, végül Kínára. 1240-41 között Magyarország és Lengyelország ismerte meg a mongol hódítókat.
A történelem a mongolokat sem kímélte, a szovjet és a kínai uralom alatt Dzsingisz neve tabutéma volt, de ma ismét
nemzeti hõsként, államalapítóként tisztelik, az elmúlt évben hivatalosan is megünnepelték a mongol birodalom megalapításának 800. évfordulóját.
Az orosz, a nyugati, kínai, perzsa szemléletben vérszomjas hadvezérként él a kán, s a civilizált világ ellenségének festik le. Sok áldozata volt Dzsingisz hódításainak, de a hadjáratok 40 milliós áldozata mellett a mongol katonai taktikához hozzátartozott a mészárlásokról szóló hírek eltúlzása is. A kán negatív képe fõként az eltelt idõk során és ellenségeinek írásaiból alakult ki, de ez a kép a kutatások fényében ma már nyugati megítélésben is változik.
A tárlat festményeket, aranykincseket, buddhista szobrokat, korabeli használati tárgyakat, írásos emlékeket tartalmaz. A Mongólia történelmét az 1200-as évektõl a mai napokig bemutató kiállítás május 25-tõl szeptember másodikáig látható a Nemzeti Múzeumban, együtt A tatárjárás c. kísérõ-rendezvénnyel.
Diákoknak és családoknak egyaránt kínál a múzeum a kiállításhoz kapcsolódó programokat; foglalkozások, napközis tábor, múzeumi tábor, délutáni mongol programok, Katedra történelmi program képében.
http://www.dzsingisz.hu/
Harmat Lajos
