HAZÁNK BAJAIRÓL, FELELŐSSÉGÜNKRŐL ÉS A CSELEKVÉS ÚTJAIRÓL

Ilyen is ritkán fordul elő a magyar könyvészetben, a politikai újságírásban mindez gyakrabban. A MAGYARORSZÁG MA ÉS HOLNAP című kötet szerzőinek nyilatkozatot adtak ki, amiben mintegy felfrissítik és aktualizáljak az egy évvel ezelőtt megjelent tanulmánykötetet. Nyilatkozatukat az az alábbiakban ismertetjük.

Már jóval a mai pénzügyi krízis előtt tudni lehetett, hogy hazánk sok bajjal és kockázattal teli időszakba került. A magyar társadalomban az elmúlt esztendők során megszaporodtak a fejlődés elakadásának jelei, az erkölcsi és politikai válságtünetek. Gazdaságunk évek óta alig fejlődik, nem biztosítja a munkaképes népesség foglalkoztatását.

Az állami elvonások sokasága visszafogja az értékteremtést és élteti a bürokráciát, elősegíti a korrupciót.

Az államháztartás Európában szokatlan nagy deficitjével kell egyre inkább szembesülnünk. Ám nem a pénzügyek területén mutatkoznak a legsúlyosabb deficitek.

Az ország állapotának feltárása során meghatározó jelentőségű társadalmi hiányokra kellett rámutatnunk: tartóssá vált az egészségi és egészségügyi lemaradás; egyre aggasztóbbak az iskolázatlanság, a képzetlenség, az általános kulturálatlanság miatti problémák, az általánossá váló, és különösen a fiatalokat sújtó kilátástalanság; elveszőben van a közügyek intézőibe és a közintézményekbe vetett bizalom; a politika mély erkölcsi válságba került.

Elemzéseink azt mutatják, hogy állandósulnak a területi és szociális aránytalanságok; tovább romlanak a demográfiai állapotok; a közállapotokban sokasodnak a demokrácia és a törvényesség sérelmei; alapvető társadalmi normák sérülnek, burjánzik a korrupció. Ez az aggasztó társadalmi tünet-együttes teszi különösen súlyossá az ország közvéleménye számára váratlanul bekövetkező gazdasági válságot.

Magyarország pénzügyi krízise előtt értetlenül áll a külvilág, amely éveken keresztül elismeréssel tekintett a rendszerváltozási folyamat korábbi szakaszaiban elért eredményeinkre.

Néhány éve azonban mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a koncepciótlan, felelőtlen és kapkodó gazdaságpolitika jegyében Magyarország rossz úton jár. A kormányzat, és ezen keresztül az ország nemzetközi megítélése romlott. Sok fontos mutatószám jelzi helyzetünk romlását, legyen szó a versenyképességről, a korrupció elterjedtségéről, a világ technológiai folyamataiba való bekapcsolódásról. A korábban megfogalmazott aggodalmak és figyelmeztetések megalapozottságát most látványosan bizonyította az, hogy a kormány csak rekord nagyságú hitelfelvétellel tudta elodázni az állam pénzügyi csődjét.

II.

Az így előállott általános, gazdasági és politikai helyzetért a felelősség elsősorban a kormányt terheli. Nem kerülhető meg azonban az értelmiség és a véleményalakító osztály felelőssége sem.

A társadalomtudomány, az oktatás, a sajtó, a közvéleményt alakító civil szerveződések intézményei nem voltak elég hatékonyak a bajok és jobbító teendők felismerésében és felismertetésében. Nem tudták az ország érdekében hatékonyabb együttműködésre késztetni a súlyosan megosztott közéletet.

A társadalom szélesebb rétegei pedig – egyfajta bénultságban tengődve – nem gerjesztettek elég erőt ahhoz, hogy a politikai osztályt, a pártokat, az alkotmányos intézményeket a politikai fejlődés és a gazdaságpolitika célravezetőbb útjai felé fordítsák.

Miközben a társadalomban nő az elégedetlenség, és a közéletben erősödik a radikalizmus, legalább ennyire káros a kilátástalanság elfogadása és a válságba való beletörődés melankóliája is.

(folyt.)

Nyomtatóbarát változat

2008. december 4., 12:31

A MAGYARORSZÁG MA ÉS HOLNAP című kötet szerzőinek nyilatkozata – (2. rész)

Budapest, 2008. november 14., péntek (OS) – HAZÁNK BAJAIRÓL, FELELŐSSÉGÜNKRŐL ÉS A CSELEKVÉS ÚTJAIRÓL

III.

Kutatásaink, tapasztalataink alapján állítjuk – a Magyarország ma és holnap (Budapest, 2007.) című kötetünk is erről szól – hogy ebben a helyzetben is nyílik esély a káros társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok megfékezésére, a magyar társadalomban rejlő erők, képességek megmozdítására.

A kibontakozásnak vannak nyilvánvaló politikai előfeltételei. Kutatásaink, vitáink ezek pontosítását, megismertetését célozzák. A politikai újrakezdés fontosságát hangsúlyozva is tudnunk kell, hogy nemzetünk sikerének vagy sikertelenségének kérdése ugyanennyire függ mindannyiunk mindennapi tevékenységétől.

Ígéretes cselekvési programjaink az iskolarendszerben, az egészség megőrzését szolgáló intézményekben, a tudást és kultúrát teremtő műhelyekben, a gazdaság értékteremtő közösségeiben, hatékony nemzet- és európapolitikai stratégiánkban, a nép hatalmának legfőbb fórumain születő bölcs döntésekben, a több élet születésének, nevelésének közösségeiben, legfőképpen magában a családban valósulhatnak meg.

Ezek az intézmények a sikeresebb jövőért folyó küzdelem stratégiai színterei. Ezért rájuk irányulnak kutatásaink és szakmai munkánk erőfeszítései, és a jobb holnapoknak szóló írásaink minden mondata.

IV.

Ma mind többen felismerik: változásra, minél előbb, minél mélyebb, minél átfogóbb változásra van szükség társadalmunk alapintézményeiben, a politikában, az együttélés szabályaiban, a külvilághoz és saját állapotunkhoz való viszonyunkban. Tudjuk azonban, hogy a generációk által elszenvedett társadalmi kudarcok emléke és rossz személyes tapasztalataik miatt sokan tartanak a változásoktól. A felülről rájuk kényszerített reformoktól sokszor okkal félnek az emberek.

Elengedhetetlennek tartjuk mélyreható fordulatok megalapozását a társadalmi működés, a jogrend, a gazdaság, a szociálpolitika terén. Ugyancsak elengedhetetlen a közvélemény tájékoztatása, a társadalom bevonása, a döntési körök kitágítása. Mindezt elő kell, hogy segítsék a befolyásoló szervezetek és gondolkodók vitái, amelyekben letisztulhatnak a nézetek és a javaslatok. Munkánkkal ezt a folyamatot kívánjuk szolgálni.

Budapest, 2008. december 3.

A MAGYARORSZÁG MA ÉS HOLNAP című kötet szerzői:

Bod Péter Ákos

Fodor István

Freund Tamás

Granasztói György

Király Miklós

Kodolányi Gyula

Körösényi András

Mádl Ferenc

Martonyi János

Roska Tamás