KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ-RENDSZER BUDAPESTEN IS!

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javaslata alapján döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy uniós pályázati források segítségével Budapesten is kiépülhet a közösségi kerékpárkölcsönző-rendszer. A kerékpárkölcsönző használatával utazási idő takarítható meg, csökkenthető a környezetterhelés, így javulhat a fővárosi levegő minősége is. Egy közvélemény-kutatás szerint a rendszer támogatottsága 60 százalékos azoknak a fővárosiaknak a körében, akik szívesen kerékpároznak.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javaslata alapján döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy uniós pályázati források segítségével Budapesten is kiépülhet a közösségi kerékpárkölcsönző-rendszer. A kerékpárkölcsönző használatával utazási idő takarítható meg, csökkenthető a környezetterhelés, így javulhat a fővárosi levegő minősége is. Egy közvélemény-kutatás szerint a rendszer támogatottsága 60 százalékos azoknak a fővárosiaknak a körében, akik szívesen kerékpároznak.

  
     
    A nagyvárosi kerékpárforgalom növelésének, a kerékpárhasználat népszerűsítésének egyik bevált módja a közösségi kerékpárkölcsönző rendszerek használata. A kölcsönzők sikeres működésére számos példát láthatunk a környező országokban: Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, vagy Spanyolországban évek óta használják, nem csak turisztikai célokra. A Budapesten kialakítandó rendszer célja, hogy a városközpontot érintő utazások egy része kerékpárral bonyolódjon, hiszen a kerékpáros közlekedés nemcsak környezetbarát, de használatával utazási idő takarítható meg, a levegőminőség pedig javulhat a csökkenő környezetterhelésből adódóan. A rendszer hatékonyan egészítheti ki a meglévő kerékpáros hálózatot, csökkentheti az egyéni közlekedés mértékét, valamint a gyalogos és a közösségi közlekedést is kiválthatja. Azzal, hogy a közösségi közlekedés alternatívájaként kiválthatók a csúcsidőn kívüli várakozási idők, javíthatja a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát.

A kerékpárkölcsönző-rendszer működésének részleteit a nyugat-európai minták alapján dolgozták ki a szakemberek. Európában két típusú kölcsönző rendszer működik: az egyik Bécsben, Párizsban, Barcelonában, a másik Németországban. Előzetes tanulmányok alapján a német rendszert érdemes Budapesten megvalósítani, ami egy zárt kölcsönző rendszer (úgynevezett dokkoló rendszer). Minimális működési felülete 6 négyzetkilométer. Ez a Nagykörút és a Duna által határolt területet jelentené, kiegészítve a Szabadság híd és a Petőfi híd közti budai Duna-parti sávval, valamint a margitszigeti bejáróval. A mintegy 23 négyzetkilométeres maximális terület Pesten nagyjából a Hungária körút vonaláig, a budai oldalon pedig a Margit körútig és a Bartók Béla útig húzódna. Bevezetéséhez 1.100-1.200 kerékpárral és kezdetben a belső városrészeken, átlagosan 300-500 méterenként elhelyezett dokkoló-állomásokkal számolnak a szakemberek. A rendszer megvalósításának tervezett költsége 1,3 milliárd forint, amelyhez a szükséges 420 millió forint.

A beruházás tervezett költsége tartalmazza a dokkoló-állomások kialakítását (tervezést és kivitelezést), a kerékpárok beszerzését, a biztonsági térfigyelő kamerarendszer kiépítését, és a rendszer üzemeltetéséhez szükséges logisztikai járművek beszerzését, műhely és az ügyfélszolgálati funkciókat is ellátó központi iroda kialakításának költségeit.
A lopások és a rongálások megelőzése érdekében használata előzetes regisztrációt igényelne. A külföldi tapasztalatok alapján a díjrendszer két részből állna: egy alacsony, éves előfizetési díjból és egy használat alapú útdíjból. A szolgáltatást az első fél vagy egy órában ingyen lehetne igénybe venni, azt követően időarányosan emelkedő díjakkal ösztönöznék a biciklik gyors "forgását".

A pályázat tervezett benyújtási ideje 2009. június 10. A bírálat eredménye 2009 augusztusára várható. Célszerű lenne, ha főváros a projektet a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló projektcégén keresztül valósíthatná meg. Ez esetben az önerő bruttó 420 millió Ft helyett nettó 160 millió Ft lehetne.