A Magyar Szociális Fórum Orbán Viktor elé tárta értékelését a Széchenyi Tervről
5 perc olvasás 
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) a nemzetgazdaság talpra állítására irányuló ígéretes lépésnek tartja az Új Széchenyi Tervet, támogatja a benne megjelölt központi célt, a foglalkoztatás növelését, és elvárja a kormánytól a cél mielőbbi teljesítését – áll abban a közös állásfoglalásban, amelyet pénteken küldtek el Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szociális Kerekasztal augusztus végi tanácskozásán elhangzottak összesítése alapján.
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) a nemzetgazdaság talpra állítására irányuló ígéretes lépésnek tartja az Új Széchenyi Tervet, támogatja a benne megjelölt központi célt, a foglalkoztatás növelését, és elvárja a kormánytól a cél mielőbbi teljesítését – áll abban a közös állásfoglalásban, amelyet pénteken küldtek el Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szociális Kerekasztal augusztus végi tanácskozásán elhangzottak összesítése alapján.
A társadalmi szervezetek, szakszervezetek, szakértők és politikai szervezetek alkotta civil mozgalom álláspontja szerint halaszthatatlanul hozzá kell fogni több százezer munkahely megteremtéséhez, hogy mielőbb érzékelhetően enyhülhessen három-három és fél millió ember mindennapos megélhetési gondja.
Az MSZF felhívja a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a Széchenyi Tervnek a magyar dolgozó és alkotó társadalmi többség érdekeit kell szolgálnia. Kétségessé válhat a foglalkoztatás gyors növelése hozzá rendelt megfelelő eszközök híján. Nem segít a tömeges munkahelyteremtésben az egykulcsos jövedelemadó, a minimálbérek megadóztatása a bérek emelése nélkül. Nem látni a nagy pénzügyi csoportok teherbírásának megfelelő adóztatást sem a rájuk két évre kivetett 200 milliárd forintos különadó utáni időszakra. Nem világos, hogyan akarják korlátozni a multinacionális trösztök adózatlan profitkivitelét, és a közpénzből nekik nyújtott egyéb kedvezményeket – áll az Orbán Viktornak küldött 3 oldalas állásfoglalásban, értékelésben és javaslatban, melyhez csatolták 15 szervezet és szakértő részletes véleményét is.
A Szociális Kerekasztal helyesnek tartja, hogy a kormány elkötelezte magát az otthonteremtési program mellett, de kifogásolja, hogy a Terv megkerüli, bár nem tagadja a lakhatási jog alkotmányba iktatásának kérdését. Javasolják, hogy a lakhatási jog váljék alkotmányos alapjoggá, az otthonteremtési programmal pedig alapozzák meg a lakhatási jog érvényesíthetőségét. Tűzzenek ki határidőt a cél elérésére, és a tervezett 5-10 ezer bérlakás helyett legalább 20-25 ezer bérlakás épüljön a következő években, máskülönben a lakhatási jog még sokáig hiú ábránd maradhat.
A dokumentum szerzői hiányolják a tervből az importtermékek kiváltására irányuló fejlesztési és foglalkoztatási megközelítést, ezzel párhuzamosan pedig a nemzeti újraiparosítást. Pedig egy ilyen gazdaságpolitika óriási lendületet adhatna a növekedésnek, hiszen előnyösebb helyzetbe hozhatná a hazai ipart és mezőgazdaságot a nemzetközi tőkével szemben, és segíthetne elvesztett piacok visszahódításában is – írják.
Javasolják, hogy a foglalkoztatás szempontjából elsődleges állami megrendeléseket ne a külföldi nagyvállalatok kapják, hanem a magyar kis- és középvállalkozások.
Piacorientált állami vegyes vállalatokat és termelői szövetkezéseket kell létrehozni a fejlődés gyorsításáért, és az ország gazdasági szuverenitásának alátámasztásáért – hangsúlyozzák.
Az MSZF felelősnek tartja a kormány döntését, hogy elutasította a nemzetközi hitelezők újabb hazai megszorító intézkedések foganatosítására vonatkozó követelését. De felhívják a miniszterelnök figyelmét arra is, hogy a fejlesztési célokra igénybe vehető külső erőforrásokat általában nem szabad visszautasítani, mert árthat saját fejlődésünknek. Az ország számára előnyös kompromisszumra kell jutni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval a nemzetgazdaság talpra állításához és a foglalkoztatás növeléséhez fűződő elsődleges célból kiindulva, és annak alárendelten – szögezik le.
A Szociális Kerekasztal etikai-politikai kérdésnek véli, hogy a Széchenyi Tervbe bekerüljön a korrupció elleni harc és a közpénzekkel gazdálkodók elszámoltatásának követelménye a jelenlegi törvényhozási ciklusra vonatkozóan is.
Az Orbán Viktorhoz írt anyagban kifogásolják, hogy a Tervben nem esik szó sem civil kontrollról, sem közvetlen demokráciáról, és megjegyzik, hogy a kétharmados parlamenti többség nem pótolhatja a társadalmat magát. Javasolják, hogy intézményesítsék a részvételi demokráciát. Ezen azt értik, hogy a képviseleti demokráciát egészítsék ki a közvetlen demokrácia népi rendszerével, és alkotmányjogilag is tegyék lehetővé, hogy az emberek beleszólhassanak saját sorsuk alakításába.
Figyelemmel fogjuk kísérni a tervet, és a szerint fogunk viszonyulni hozzá, hogyan felel meg ezeknek az elvárásoknak – áll a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal Orbán Viktorhoz pénteken elküldött dokumentumában
