Az érett megméretés joga és kötelessége
6 perc olvasás
Az érettségi, úgy tűnik, nem szűnik meg. Hurrá! Tényleg! Nem tudjuk ugyan, hogy minek, és nem tudjuk ugyan, hogy kinek kell lassacskán, de tényleg örömmel töltheti el a pedagógusok és szociológusok szívét a tény, hogy a gyermekkísérleti programsorozat (http://www.euroastra.hu/node/54078 ) legújabb ötletrohama mégsem az érettségi eltörlésének jegyében került napvilágra. Annak ellenére, hogy az érettségi jelenlegi rendszere tényleg erősen kéréses, olykor nevetséges helyzeteket teremthet(http://www.euroastra.info/node/26497 ), és a legjelentősebb kérdés az lehet, hogy tulajdonképpen mit is mér, és kell-e egyáltalán (http://www.euroastra.info/node/32305 ).
Az érettségi, úgy tűnik, nem szűnik meg. Hurrá! Tényleg! Nem tudjuk ugyan, hogy minek, és nem tudjuk ugyan, hogy kinek kell lassacskán, de tényleg örömmel töltheti el a pedagógusok és szociológusok szívét a tény, hogy a gyermekkísérleti programsorozat (http://www.euroastra.hu/node/54078 ) legújabb ötletrohama mégsem az érettségi eltörlésének jegyében került napvilágra. Annak ellenére, hogy az érettségi jelenlegi rendszere tényleg erősen kéréses, olykor nevetséges helyzeteket teremthet(http://www.euroastra.info/node/26497 ), és a legjelentősebb kérdés az lehet, hogy tulajdonképpen mit is mér, és kell-e egyáltalán (http://www.euroastra.info/node/32305 ).
A válaszkeresés a legutolsó kérdésre egy szakdolgozatot is „megért" annak idején, a fentebbi linkről az le is tölthető. Mert e sorokat is jegyezve, elég fontos kérdésnek tűnt akkortájt, és tűnik mostanában is ahhoz, hogy ne egy tanszéki irodában, számítógépen lepje el a nemes, vagy nemtelen penész. Ugyanakkor láthatóan az oktatáspolitikai kísérlettervezőket sem hagyja nyugodni a kérdés. Ez még nem is lenne okvetlenül probléma, ha legalább az érettségit nyugodni hagynák. Nem azért, mert így jó minden, ahogy van, hanem éppen azért, mert alapvetően tragikus, vagy inkább tragikomikus állapotban van. Ezen azonban a gumizsinórok rángatása, a sufniban köldöknéző ötletelés aligha segít. Igaz ez akkor is, ha látszólag nagy munkával szülnek a hegyek egereket.
Mert akár ez is bekerülhet a tananyagba, ha nem figyelünk fel idejekorán a hegyek biológiájával foglalkozó szakértők munkásságára. Mert az Origo által megszellőztetett legújabb kísérleti terv szerint a természettudományos érettségi nem lesz kötelező (http://www.origo.hu/itthon/20110930-a-koznevelesi-torveny-tervezete.html ). Mondanánk, hogy ne is legyen. Olyan körülmények között, amikor a mezőgazdasági, de gyaníthatóan műszaki kutatás is romokban van, és az oktatást általában is valahova a nyolcosztályos szintre optimalizálják, tulajdonképpen kár is lenne a diákok eszét és képességeit ilyen bugyutaságokra pazarolni. Főleg, mivel a természettudományoktól nincs is olyan nagyon messze a pszichológia, és a biológiától az etológia. S igazán kár lenne kockáztatni, hogy a diák esetleg felméri, hogy miként is működik a képzéseket tervezők fejvilága.
A legújabb koncepció tehát valahogy úgy működik, hogy a bár az említett Origo-cikk szerint a nehezített érettségi bukkan fel a tervezetben, a legjobban konkretizálható adatokkal dolgozó természettudományok mennek a levesbe. Párhuzamosan azzal, hogy a műszaki és természettudományok képzésfejlesztéséről szól a retorika, és a humán képzések jó részéből az állam kivonulóban van. Így az egyik oldalon gyengítik a képzést, a másik oldalon meg csökkentik a méréseket. Ez, hiába a retorika, a tömegeknek szán szólamok, az általános képzési elvárások leszállítását, leszállítódását jelenti. Akár úgy hívják majd ezt a folyamatot, akár nem. Ezzel végül is az oktatáspolitika szembe megy azzal a jogos elvárással, hogy a társadalom a szellemi újjátermelés igényével lépjen fel a pedagógiát szabályozók irányában.
Ez természetesen mit sem csökkenti azt, hogy komoly jelentősége lenne a szakképzésnek, a primer értéktermelés megtámogatásának. Azonban könnyen lehet, hogy az oktatáspolitika nyugton hagyása, egy többpárti megállapodás mentén való tervezése többet érne. Az utóbbira pedig azért lenne szükség, mert az oktatás, és a gyermekek nevelésének kérdése biológiai okokból is legalább emberöltőnyi feladat lenne. Aligha segítve azáltal, ha a pillanatnyi politikai haszonszerzés jegyében változik húsz évnél rövidebb időszakokban. S ezen az sem segít, mint azt a történelem bizonyította, hogy a politikai öntömjénezés jegyében, az örökkévalóság hiú vágyával rendezkedik be az éppen regnáló kurzus. A gyermekek többet érdemelnének.
Az érettségi egyébként, mint azt a szakdolgozatban is leírtam, szükséges, és teljesen mindegy minek hívják, kialakul. Akár informálisan is. Pontosan úgy, ahogy informálisan mindenki nagy ívben tett rá a központi nyelvvizsgákra, miközben a papírt elvárták. Az alternatívák megnyitása a nyelvvizsgáknál végső soron a társadalmi folyamatok utáni kullogást jelentette. Párttól, és kormányzattól is függetlenül. Ugyanez a helyzet várható az érettségivel is. Akár tetszik ez a jelenlegi oktatáspolitikusoknak, akár nem. Akár teljesítik a családi nevelésben talán nem jeleskedő, és gyermekeiket motiválni alig képes, de pénzben, vagy befolyásban fizetőképes elit elvárásait, akár nem. Mert nyilvánvaló, hogy a féloldalas érettségi könnyen a kasztosodás eszközévé válhat.
A kétszintű érettségi esetében is már előfordulhat, hogy az aki pénzben, befolyásban gazdagabban el tudja érni gyermeke külön preferálást, külön oktatását az emelt szinten nagyobb lehetőséget képes teremteni gyermekének. Ha az érettségi tényleg aszerint fog differenciálni, hogy ki megy továbbtanulni és ki nem, miközben a továbbtanulás mind szélesebb palettáját csak az elit számára kívánják fenntartani, ez az érettségi elvárások általános csökkenéséhez vezet. Végső soron tovább nyitva a kulturális ollót. Ez pedig mind a képzésben való részvétel vagy inkább a szabad kulturális jogával is könnyen szembe mehet, de alapvetően szembe mehet azzal a jogos elvárással is, hogy a társadalomnak kötelezettségei vannak az utódgenerációkkal szemben. Nem csak a magasztos eszmék miatt, hanem abból a könnyen belátható okból, hogy a jövő gazdaságát aligha egy belterjes különóra-szökevényekből álló réteg fogja tudni kizárólagosan meghatározni. A megszellőztetett tervezet tehát könnyen betagozódhat az oktatási államtitkárság eddigi, sok szempontból inkább rövidlátó, mint hosszú távú papírhalmába.
Simay Endre István
