CEGLÉD ÉS KISTÉRSÉGE – mutatkozott be a MÚOSZ-ban
10 perc olvasás
A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának vendégei voltak szeptember 13-án a Székházban Cegléd városának és kistérségének képviselői előadásokkal, termékkóstolókkal és igazi jó hangulattal, amit a Bolyhos pálinkák ágyaztak meg.
A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának vendégei voltak szeptember 13-án a Székházban Cegléd városának és kistérségének képviselői előadásokkal, termékkóstolókkal és igazi jó hangulattal, amit a Bolyhos pálinkák ágyaztak meg.
A sikeres találkozót nyélbe ütötte újságíró kollégánk, Kőhalmi Dezső, a Ceglédi Kék Újság munkatársa.
Földi László, Cegléd város polgármestere, országgyűlési képviselő, a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke elmondta, hogy a Bács-Kiskun és Szolnok megyével határos, 120 ezres lélekszámú kistérség 2013-tól két járásra oszlik: a ceglédi és a nagykőrösi járásra. A térségben kiemelkedő fontosságot élvez a szociális ellátás, a gyerekvédelem, a logopédia és a gyógy-testnevelés, hogy egészséges állampolgárokat adjanak a hazának. A 38 ezer lakosú Cegléd 2014-ben lesz 650 éves!
Büszkeségeik: az 1906-ban épült Városháza, az Eötvös tér, a katolikus és az evangélikus templom,
a Hild József tervei alapján épült, Közép-Európa legnagyobb klasszicista református temploma, a templomkertben az 56-os emlékmű, a Szabadság téri Kossuth-szobor és a Pozsonyból idehozott Kossuth-erkély, bár nem illik a környezetbe, de hát az emlékezés kedvéért megtűrik. A további büszkeségek: a Turini Százak emlékoszlopa, az 1972-es modern, kétalakos Dózsa-szobor, a júniusi, már ötödszörre rendezett Bor- és Laskafesztivál, a 2003 óta magánberuházásban üzemelő Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőpark, a Kossuth-toborzó emlékére rendezett népünnepély szeptemberben, a 110. tanévét kezdő Kossuth Lajos Gimnázium, a pékbangó nevű védett, csak itt található növény. A kistérségből a jászkarajenői Lovas Napok október 12-14-ig; a Törteli Malom, amelyben szórakoztató központ éli világát. Az Albertirsai Temető mellett a csemői új katolikus templom és a tiszteletére rendezett virágünnep. A környéken a legszebbnek tartja az albertirsai kápolnát. Az Alföld Kapuja kiemelkedő lehetőségeket kínál a kikapcsolódásra.
Cegléd igazi iskolaváros informatikai, mezőgazdasági, kereskedelmi szakképzéssel, világhírű kórusával, leánykarral, remek zenei oktatással, világjáró zenekarokkal. Sok képzőművész él a városban, élénk kulturális élet folyik. Sportolóik idén Londonból több érmet hoztak haza. Itt található az ország első Sportmúzeuma, a legnagyobb Kossuth Múzeum, a Mózes Kályhagyűjtemény, és világ egyetlen Dobmúzeuma.
A Sportcsarnokban évente dob-gálát rendeznek. Még ennél is büszkébb a város a szürkeállományára.
Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum igazgatója elmondta, hogy Cegléden négy múzeum működik: a Sporttörténeti Gyűjtemény, a Mózes Öntöttvas Kályha Gyűjtemény, a világszínvonalú Jazz Dob Gyűjtemény – Kármán Sándor jóvoltából (előzetes bejelentkezésre látogatható) és az 1917-ben alapított Kossuth Múzeum, a Kossuth-kultusz legtöbb tárgyi emlékkel rendelkező emlékhelye az országban. Ezt egyszer mindenkinek látnia kell!
Érdemes a városba vonattal érkezni, és végigsétálnia a Rákóczi úton! A látogatónak feledhetetlen hangulatban lesz része.
Óriási sztárokról beszélt Tóth Ádám szóvivő a MagánZoo-ból. Egy őrült állatszerető, Tóth Tibor műve, hogy Abonyban állatkertet létesített. A statisztikák szerint 2012-ben ez volt a legfelkapottabb magánállatkert az országban. Köszönhető az itt született oroszlánkölyköknek, valamint Buboréknak, a kis vízilónak, bár időközben hároméves és tekintélyes súlyú lett. Ami még nagyobb ritkaság, a kihalófélben lévő, gyönyörű szibériai tigris, „akinek" nemzetközi híre akkora, hogy visszajáró külföldi vendégeket vonz. Az Abonyi Szabadidőparkban lovagolni és solymászni lehet.
Ceglédbercelről Polónyi Péter mutatta be a Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesületet és a kisvárost, amelyet az okiratok 1281-ben említettek először. II. József császár telepítette be a németeket, de azok hamarosan a kolera áldozatai lettek. A második betelepítés már sikeresebb volt, virágzó mezőgazdasági város épült (ezért a címerében rozmaringot és birsalmát látunk), a vasút megindulása is sokuknak adott munkát. A II. világháborúban azokat a németeket, akiket nem vittek el malenkij robotra, azokat javaikat hátrahagyva, kiűzték a területről. Sokan mégis visszatértek, ezért november 4-én megrendezik a Berceli Búcsút a báránytánccal. Hagyományőrzői igyekeznek a német kultúra emlékeit felkutatni és ápolni. A tárgyakat a Pesti úti Falumúzeumban mutatják be. Büszkék a Mayer Jakab tervezte, 1904-ből származó katolikus templomra, az 56-os kopjafákra, az újonnan, közadakozásból épült református templomra, az első, uniós támogatásból épült Napsugár Óvodára, a borászatukra, az Eötvös József Iskolában folyó zenei és néptáncos képzésre, a fúvószenekarra, a Szabadidőparkra és színpadára, ahol a Gerje-menti Sváb Pikniket tartják. Van kerékpárútjuk és kiváló Cserszegi Fűszeres boruk.
Bognár István vállalkozó és családja szórakoztató amatőr tanyát, Gokart Parkot létesített. A kezdeti 800 méteres, majd a 2004-ben kibővített 2800 méteres pályán fiatalok próbálják ki gokartokon a későbbi autós-motoros vezetési gyakorlatot, a sebesség mámorát. A Bognár család minden tagja gondoskodik a reklámról és a vendéglátásról. Az elmúlt évben már kétezer vendéget tudtak fogadni.
A Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpontról Győrfi Ildikó beszélt. Építését 2003-ban kezdték el a Széchenyi Terv támogatásával, eleinte strandfürdőnek készült. Mára szálláshelyekkel, 17 csúszdás aquaparkkal, egyedülálló ingacsúszdával, gyógyászati részleggel, úszó- és gyógymedencékkel, homokos sportpályákkal hatalmas szabadidős paradicsommá növekedett. Kikapcsolódást és feltöltődést ígér. Területén elegáns és olcsóbb éttermek, büfék, standok gondoskodnak a vendégekről. 2007-ben a termálvizüket gyógyvízzé nyilvánították. A fürdő ma már szaunákkal, wellness kezelésekkel és OEP által finanszírozott gyógyászati részleggel áll rendelkezésre. Megszállhatunk kempingben, szállodában vagy apartmanokban. Sok vendéget vonzanak a kempingtalálkozók, ahová főleg Hollandiából és a Benelux államokból érkeznek. 2010 óta tartják a Latin és Koktél Fesztivált. Először csak a salsa-iskolák jöttek, majd az összes latin tánc kedvelői, több ezer fő.
A csinos fiatalasszony három gyereke miatt telepített a ceglédi telkére gyümölcsös- és zöldséges kertet, eközben az államigazgatásban dolgozott. Azután túl sok lett a munkája, s csak az egyiket tudta felvállalni, a lekvárokat. Termékeiből a felesleget, ha nem sikerült helyben értékesíteni, a gyümölcsöket befőzte, a zöldségeket tartósította és különféle szörpöket készített. Ma már százféle lekvárt és zöldségkrémet árul, hozzá százféle ételreceptet is kínál. Készít kompótokat, hús mellé pikáns lekvárokat, padlizsánkrémet, lecsót és diabetikus termékeket – ami csak egy része a hatalmas választéknak. Ezzel sikeres üzletasszony lett.
A ceglédi híres csíramálé készítője arra hivatkozik, hogy városa igazi mezőgazdasági település, tehát van búzája is. A búza – azon kívül, hogy a kenyerünk alapanyaga – csírája nagyon egészséges, minden tartalmaz, ami szükséges az emberek jólétéhez és egészségéhez. Tulajdonképpen adalékanyagok nélküli édesség. Az íze kiváló, bárki megkóstolhatja! Füle Ferencné magának teremtett munkahelyet a csíramáléval. Az eladásból gyarapítja az új eszközöket, a modern gépeket a termeléshez. Teljesen gépesítette a munkákat. Őseink, ha már szűkében voltak a friss zöldségeknek, február-márciusban csíramálét ettek. Mivel a búza érése után, a vetésforgó elve alapján, még megél a földben a sütőtök is, amiből hosszú technológiai folyamat révén, saját aszalással készít kókuszreszelékbe forgatott sütőtök-golyókat. Füle Ferencné családja már szinte csak ezzel foglalkozik, édesítés nélkül készít csíramálét és sárga tök-golyókat. Nála minden a természettől származik. A termékei nagyon finomak!
Jónás József, az újszilvási Bolyhos és Fia Bt. pálinkaház marketingvezetője mutatta be, majd kóstoltatta a termékeit. A 2600 fős településen olyan Pálinkafesztivált rendeznek két napon át, amelyen húszezer vendég megfordul! Bolyhos László tulajdonos készített először a világon olyan 50 fokos ágyas-pálinkát, amit nemcsak a gyümölcsön érlel, hanem az üvegekbe is tesz belőle néhány darabot. Azóta sokan utánozzák ezt a terméket. Pálinkája egyben családtörténet is. 1994-ben minden vagyonát feltette a főzdére. És bejött a beruházás, ma már 500 milliós forgalmat bonyolít a csinos, jól felszerelt üzem, sőt, megfelel a legszigorúbb uniós elvárásoknak is.
A ceglédi kistérség borait Klément György hegybíró ismertette. A jó löszös talajon, sok napsütés mellett termelik a szőlőt. Az idei termés kisebb volumenű, de kiváló minőségű borokat eredményezett. A térség 10 kilométerén belül sok borászat él meg. Vezérfajta a Cserszegi Fűszeres. A Molnár és Társa pincészet 2010-ben száraz Cseszegi Fűszeresével aranyérmet kapott. Emellett készítenek Traminit és vörösborokat is. A Pünkösdi Nyitott Pince Napok alkalmából három buszjáratot indítanak a kistérség pincéihez, amelyek eredetileg a Klarissza-rend dézsmapincéi voltak. Remek, minőségi boraikat megfizethető árakon kínálják.
Imregi Tibor, az Imregi Családi Vendéglő ügyvezetője a ceglédi laskát népszerűsítette. Vendéglőjüket a laskára alapították, de persze sok más finomság is kapható náluk. A laskáról többen tévesen azt gondolják, hogy gombaféle – persze laskagomba is van, de ezen a vidéken tésztát jelent, amiből készíthető slambuc vagy lebbencs egyaránt. Mivel a ceglédiek közül sokan dolgoztak a vasútnál, vagy ingáztak Pest felé, magukkal vitték a hűtés nélkül is jól elálló, elkészített laska több fajtáját, mert igen laktató étel akár szalonnán pirítva, akár kolbásszal vagy más egyébbel gazdagítva. Természetesen rendeznek Cegléden Laskafesztivált, ahol megfőzik a város laskáját, s újabban Imregiék az óriáspalacsinta sütését is bevállalták egy hatalmas, két személy forgatta serpenyőben.
A ceglédi Békebeli Cukrászat ötvözi a külföldi tapasztalatokat és a világtrendeket a hazai színvonalas hagyományokkal, mindezt szívvel-lélekkel, az innováció jegyében teszi. Üzletükben nincs adalékanyag, mesterséges színezék, állati zsír – a vajon kívül. A tejtől és a tejtermékektől a gyümölcsökig csak helyi termelőktől vásárolnak alapanyagokat. Külön gondolnak az allergiásokra, a liszt-érzékenyekre és a cukorbetegekre. Előállították a kedvünkért Kossuth kedvenc tortáját és a narancsos, vaníliás, csokoládés pudingot.
Cegléd városát a műemlékek és a fenti termékek kedvéért is érdemes felkeresni! A termelők mindegyike szolgált a feltálalt különlegességek receptjeivel is. A város Tourinform Irodája elérhető a www.tourinform.hu weboldalon, a cegled@tourinform.hu e-mail címen vagy a +36-1-438-80-80-as telefonszámon.
DOBI ILDIKÓ