Révay András: Dinamizmus, humanizmus

Budapestnek huszonhárom kerülete van. A magyar építészet legrangosabb elismerését viszont mindezidáig csak kettő kapta meg közülük. A Ferencváros után másodikként, az idén a XIII. kerület nyerte el a díjat.

Budapestnek huszonhárom kerülete van. A magyar építészet legrangosabb elismerését viszont mindezidáig csak kettő kapta meg közülük. A Ferencváros után másodikként, az idén a XIII. kerület nyerte el a díjat.

A díj átvételekor a kerület vállalta, hogy a bronzplakett másolatát bárki által láthatóvá teszi, közterületen is elhelyezi. A Hild emlékfalat a Hollán Ernő utca elején 2009-ben kialakított, látványosan parkosított sétáló utcában, a Szent István körúthoz közelebb eső részen állították fel. A hely kiválasztása nem volt véletlen. Szinte lehetetlen ugyanis, hogy aki erre jár, a Körútról be ne nézzen az utcába. Vonzza a szemet a szökőkút, a mögé telepített díszbokrok sora és a virágmező. Korábban ez itt nem létezett, a kerületben ez az első „klasszikus" utcából átalakított sétálóutca. A környéken lakók körében hamar népszerűvé vált, most is sokan gyülekeztek és amíg az ünnepség megkezdődött, a várakozókat Geiger György Kossuth-díjas trombitaművész szórakoztatta.

A kerületi Önkormányzat az elmúlt tizenöt-húsz esztendőben a dinamizmus, a humanizmus, az értékőrzés és a megújulás jegyében végezte munkáját – hangsúlyozta dr. Tóth József polgármester, országgyűlési képviselő. A két fogalompár egymásnak nem ellentmondó, egymást nem kizáró, sokkal inkább segítik egymást. A dinamizmus nemcsak az építészeti kultúrára, hanem a szolgáltatásokra, és a humanizmus nemcsak a szolgáltatásokra, hanem az építészetre is vonatkozott. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Főváros XIII. kerülete április 26-án Százhalombatán, a Magyar Urbanisztikai Társaságtól átvehette a Hild-díjat. Ez nagy megtiszteltetés, hiszen a várostervezésben, városépítésben, a városfejlesztésben végzett munkáért kaptuk a díjat.

Átvételekor vállaltuk, hogy másolatát közterületen helyezzük el, ott, ahol a kerület lakói is büszkék lehetnek rá. Az önkormányzat számára az elmúlt évtizedekben fontos volt a hitelesség, gondot fordítottunk arra, hogy a fejlesztők és a fejlesztés érdekeit összehangoljuk. A legnehezebb feladat az volt, amikor a lakosság érdekeit összhangba kellett hozni az építők szándékaival. Jól ismert jelenség, hogy amíg „az én házam" megépül, addig nincs probléma. Ha az enyém már felépült és mellettem is építeni akarnak, akkor az engem már zavar. Ez sokszor megmutatkozik, a kerületi Önkormányzat ezért hosszú-, közép- és rövid távú tervek alapján dolgozik. Ezek lehetnek egy, öt vagy akár húszesztendős tervek is. A hosszú távú tervekben a lakásépítkezés és a kereskedelmi szolgáltató egységek megépítése szerepel. A lakások száma például ötvennégyezerről hetvenkétezerre növekedett a XIII. kerületben. Volt olyan esztendő, amikor egyetlen évben százötvenezer négyzetméter területű kereskedelmi vagy irodaépület jött létre.

A dinamizmust jól jelző számok mellett nem elhanyagolható, hogy a kerületben a lakóhelyi, munkahelyi és a rekreációs igények is egyszerre jelentkeznek. Így például az irodaházak területén közszolgálati célokat is betöltő zöldfelületeket, máshol pedig jó minőségű, sportolásra alkalmas területeket alakítottunk ki. A Hild-díjjal ezt a munkát ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság. A Váci útról ma már, mint irodafolyosóról, irodaház-bulvárról beszélhetünk és erről tudományos tanácskozás is volt a kerületben. A díjak, amiket lakóházak orvosi rendelők kaptak, mutatják a fejlődést, ami a kor szellemének megfelelően a kerületben megvalósult.

Az emlékfal felállítását ünneplőket Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke is köszöntötte. A társaságot 1966-ban alapították, tagságát széles körű szakmai közönség, építészek, mérnökök, szociológusok, közgazdászok, geográfusok, kertészek adják. Mindazok a szakemberek, akik a települések tervezése, fejlesztése területén dolgoznak. E sokszínű társaság tevékenysége mentes mindenféle politikától – mondta el az elnök – ugyanakkor igyekeznek szakmai segítséget nyújtani az állami és önkormányzati szerveknek. A Hild-díjat 1968-ban alapította a Társaság, máig ötvenhét település kapta meg. Budapest ugyan kapott már díjat, 1973-ban a főváros egyesítésének centenáriumán, de akkor ebbe talán némi politika is vegyült. A rendszerváltás óta ilyenről szó nem lehet, bizonyára ezért is van a díjnak nagy becsülete. Korábban – 1996-ban – a Ferencváros kapta meg, az idén a XIII. kerület másodikként nyerhette el. Óriási fejlődés ment itt végbe és a kerület mindezt úgy hajtotta végre, hogy közben az életminőség javult, a lakók jobban érzik magukat, a közterületek szebbek lettek. Várhatóan a díj ösztönzést ad arra, hogy a kerület életének irányítói továbbra is ezt az utat kövessék.