A nyolcadik utas után A bolygó neve: Halál is visszatér a mozivászonra. A klasszikus Alien mozibemutatójának sikerét követően a széria következő része, A bolygó neve: Halál is visszatér a mozivásznakra. James Cameron kultfilmjének rendezői változatát január 15-től limitált vetítéssorozatban láthatják az Alien-univerzum rajongói, Budapesten a Corvin-moziban és országszerte a megyeszékhelyek többségén vetítik.

 

A nyolcadik utas után A bolygó neve: Halál is visszatér a mozivászonra. A klasszikus Alien mozibemutatójának sikerét követően a széria következő része, A bolygó neve: Halál is visszatér a mozivásznakra. James Cameron kultfilmjének rendezői változatát január 15-től limitált vetítéssorozatban láthatják az Alien-univerzum rajongói, Budapesten a Corvin-moziban és országszerte a megyeszékhelyek többségén vetítik.

 

A tavaly szeptemberben mindössze bő négy hétig vetített, klasszikus Alienre országszerte több mint 10.000 néző váltott jegyet, ezzel bőven meghaladva a filmmel szembeni elvárásokat. A jubileumi vetítéssorozat sikere lehetővé tette, hogy az Alien-sorozat következő része, A bolygó neve: Halál is visszatérjen a hazai mozivásznakra.

 

„This time, it's war" – szólt az Aliens angol nyelvű plakátszlogenje, s a legtöbb promóciós szöveggel ellentétben ez tényleg nem túlzott. Cameron pontosan tudja, mi kell a népnek: nem egyszerűen csak rombolás, hanem kvintesszenciális, dimenziókat kitágító pusztítás. De mindez értelemmel és érzelemmel felruházva.

Az Aliens tökéletes mintapéldánya a cameroni mozinak; nagyszabású látványmozi, egy robogó kamion, amelyből valaki kitépte a féket. Legutóbb még az űr még elnyelhette a sikolyokat, ezúttal azonban robbanások sorozata szaggatja fel az időtlen csendet. A nagy hangzavarban odalett volna a tökéletes egyedüllét paranoiája? Nem. Inkább átalakult. A paranoia megmaradt, csak új testet öltött: az egyedüllét félelmét felváltotta a tömeges invázió rémülete. Ráadásul a széria mindkét főszereplője, Ripley és az Idegen is mutat tetszetős újdonságokat, s ezek azok a dolgok, melyek kiemelik az Alienst a lelketlen folytatások tengeréből.

 

„Ez már háború!" – hangzik a film szlogenje, utalva arra, hogy James Cameron nem egyszerűen folytatta Ridley Scott zsigerekig ható űrhorrorját, hanem teljesen újraértelmezte azt: észvesztő tempót diktáló, nagyszabású akciómozit készített, amelyben Ripley-nek (Sigourney Weaver) és egyre fogyatkozó létszámú csapatának egy egész fészekaljnyi idegen lénnyel – köztük a félelmetes anyakirálynővel – kell megküzdenie a túlélésért. A Legjobb speciális effektek kategóriájában két Oscar-díjjal is jutalmazott filmet a mai napig kultikus népszerűség övezi, feszült ritmusú, látványos akciójelenetekkel teli sztorija közel harminc év elteltével is szinte odaszegezi a mozinézőt a székéhez. A történet szerint 57 évvel később egy mentőhajó rátalál az űrben sodródó, hibernált Ripley-re, aki hazaérkezvén döbbenten szembesül a ténnyel, hogy időközben embereket telepítettek a bolygóra, ahol anno megtámadta őket az idegen szörnyeteg. Miután váratlanul megszakad minden kapcsolat a kolóniával, Ripley-t egy csoport állig felfegyverzett kommandós kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, azonban landolás után nem sokkal elszabadul a pokol…

https://www.youtube.com/watch?v=xqhd2Jc-efo

 

A történet:

A mentőkabin 57 éve sodródik az űrben. Fedélzetén a Nostromo teherhajó egyetlen túlélője, Ripley (Sigourney Weaver) alszik mélyhűtött állapotban, ha hihetünk Cameronnak, akkor lidércnyomástól mentesen. Csak a vakszerencsén múlik, hogy felfedezik hajóját, mielőtt az kisodródna az ismert űrből. A hadnagyot nem a szép új világ fogadja: családja, barátai már rég halottak, egykori munkaadója, a Társaság rajta kéri számon a Nostromo pusztulását, s éjszakánként immáron rémálmok gyötrik. Megdöbbenése óriási, mikor megtudja, hogy a bolygóra, ahol az idegen tojásokat találták, telepesek költöztek: terraformálók, akik lakhatóvá szeretnék varázsolni a planétát. Azon már csöppet sincs meglepve, mikor a Társaság embere, a simulékony Burke (Paul Reiser) közli vele, hogy elveszítették a kapcsolatot a telepesekkel. A Társaság katonai kommandót szervez a probléma kivizsgálására, s Burke arra kéri Ripley-t, hogy tartson velük. A nő először nemet mond, de sokadik, péniszfejű barátja közreműködésével készült rémálmából ébredve rádöbben, hogy csak akkor tudja legyőzni félelmét, ha újra szembenéz vele. Az állig felfegyverzett katonákat, technikusokat magába foglaló csapat célja halálosan szimpla: kutasd fel és öld meg! Hozzáállásuk sem kevésbé primitív, pláne nem (ön)veszélyes: miért is hallgatnának arra az egyetlen emberre, aki találkozott már valaha az idegenekkel? Durva ecsetvonással felvázolt zsoldosok ők, G.I. Joe ivadékok, akik tesztoszteront reggeliznek és adrenalint szarnak. Ripley természetesen kívülállónak érzi magát a csapatban, s egyre sápadtabban veszi tudomásul, hogy még a vezetés is életveszélyesen naiv. A bolygóra megérkezvén természetesen azt találják, amire a még a hátsó sorban smúzoló párocska is helyesen tippelt volna: a telepesek bázisát idegenek rohanták le, túlélőknek semmi nyoma. Egyetlen túlélőre bukkannak csupán, egy kislányra , aki varázslatos módon túlélte az inváziót. A katonák behatolnak a bázis mélyére, s valami olyasmit találnak, amire még Ripley sem volt felkészülve.

 

A mostani vetítéssorozat különlegessége, hogy először látható mozivásznon James Cameron rendezői változata, amit 1986-ban a Fox stúdió a hossza miatt nem engedett a mozikba. A Ripley alakításáért Oscar-jelölést kapott Sigourney Weaver azonban a rendező mellé állt, és kilátásba helyezte, hogy nem fog több Alien-filmet vállalni, ha nem mutatják be Cameron verzióját. Végül hosszas tárgyalások után a mozikban a vágott verziót játszották, de később lemezen a rendezői változat jelent meg először. Maga James Cameron sokkal inkább ezt a közel húsz perccel hosszabb és így számos plusz jelenettel gazdagodott, 154 perces verziót tartja a saját filmjének.

 

A 18 millióból forgatott film az első körben 80 milliót jövedelmezett, és 7 kategóriában Oscar-jelölést kapott. (A legjobb hang- és vizuális effektekért járó Oscarokat meg is kapta.) Számos kritikus és rajongó szerint jobb lett, mint az első rész, márpedig folytatásokkal ilyesmi ritkán történik meg. James Cameron „A" kategóriás rendező lett, immáron nem kellett kilincselnie a filmterveivel, hanem a nagy stúdiók versenyeztek a kegyeiért. (részletek az Aeonflux blogról)

 

A hazai moziközönség január 15-től kezdve limitált vetítéssorozatban láthatja a filmet, eredeti nyelven, magyar felirattal, digitálisan felújított képpel és hanggal. A bemutatót követő hetekben Budapesten minden nap játsszák a Corvin mozi nagytermében, vidéken pedig a megyeszékhelyek többségén, többek közt Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Szolnokon, Szombathelyen, Egerben, Miskolcon és Nyíregyházán is vetítik, az alternatív mozis tartalmak és kultfilmek – köztük a klasszikus Alien, a Halloween és a Beatles: Egy nehéz nap éjszakája – bemutatására specializálódott Pannonia Entertainment forgalmazásában.

A vetítések teljes helyszínlistája az Alien-mozifilmek magyarországi Facebook oldalán olvasható.

https://www.facebook.com/anyolcadikutas

 

A film, mely megjárta a világ összes mozivásznát, videotékáját és TV csatornáját, 29 év után ismét visszatér oda ahol született, ahova készítették, a mozik hatalmas vásznaira.

Akik eddig nem látták a moziban azoknak azért, akik meg látták azoknak már csak nosztalgiából is, meg kell nézniük ezt az abszolút akció-klasszikust. Ráadásul ezúttal a forgalmazó Pannonia Entertainment a rendezői változatot mutatja be Magyarországon, melyet ekkora mozivásznon még nem láthattunk.

 

A bolygó neve: Halál – Rendezői változat (Aliens – Director's Cut)

feliratos amerikai sci-fi akciófilm, 153 perc, 1986 (18)

Rendező: James Cameron

Szereplők:

Sigourney Weaver (Ellen Ripley); Lance Henriksen (Bishop); Carrie Henn (Rebecca "Newt" Jorden); Bill Paxton (Hudson); Michael Biehn (Dwayne Hicks); Paul Reiser (Carter Burke);

William Hope (Gorman)

 

Bemutató: 2015. január 15.

Budapesten a Corvin moziban, illetve a vidéki nagyvárosokban:

Szeged Belvarosi Mozi, Gyöngyös Cinema Bridge, Eger Agria Plaza, Cegléd Urania Mozi, Jászberény Lehel Filmszínház, Szolnok TiszaPART Mozi, Celldömölk Celldömölki KMKK Artmozi, Szombathely Agora- Savaria Filmszínház, Szentgotthárd Csákányi László Filmszínház, Nyíregyháza Krúdy Gyula Art Mozi, Debrecen Apolló Mozi, Miskolc Művészetek Háza, Szentendre P'Art Mozi, Pápa Petőfi Mozi, Pécs Apollo Mozi.           

Magyarországon bemutatja a Pannónia Szórakoztató Kft.

 

www.pannonia-entertainment.com

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük