2022.05.17.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A felhőkarcolók építése összefügg a gazdasági válságokkal

3 min read
<span class="inline inline-left"><a href="/node/57286"><img class="image image-preview" src="/files/images/220px-Empire_State_Building_from_the_Top_of_the_Rock_0.jpg" border="0" width="113" height="150" /></a></span>A Barclays Capital felmérése szerint „baljós kapcsolat" áll fenn a felhőkarcoló-építkezések és az országokat sújtó gazdasági válságok között. A Barclays elemzői szerint ez nem véletlen: a gigászi tornyok építése ugyanis „sokszor helytelen tőkeallokációból származó fellendülés eredménye, amit gazdasági kiigazítás követ." A jelenség sokaknak Bábel tornyát juttathatja eszébe.

A Barclays Capital felmérése szerint „baljós kapcsolat" áll fenn a felhőkarcoló-építkezések és az országokat sújtó gazdasági válságok között. A Barclays elemzői szerint ez nem véletlen: a gigászi tornyok építése ugyanis „sokszor helytelen tőkeallokációból származó fellendülés eredménye, amit gazdasági kiigazítás követ." A jelenség sokaknak Bábel tornyát juttathatja eszébe.

A Barclays Capital felmérése szerint „baljós kapcsolat" áll fenn a felhőkarcoló-építkezések és az országokat sújtó gazdasági válságok között. A Barclays elemzői szerint ez nem véletlen: a gigászi tornyok építése ugyanis „sokszor helytelen tőkeallokációból származó fellendülés eredménye, amit gazdasági kiigazítás követ." A jelenség sokaknak Bábel tornyát juttathatja eszébe.

A brit befektetési bank által közzétett jegyzék szerint a világ első, akkoriban rekordmagasságúnak számító „toronyháza", a New York-i Equitable Life, amely 1873-ban készült el, ötéves amerikai gazdasági recesszió idején épült (1912-ben leégett). A New York-i Empire State Building építési munkálatai az 1929-es gazdasági világválság idejére estek. A 110 emeletes chicagói Willis (korábban Sears) Tower 1973-as befejezésekor a világ legmagasabb épületének számított; építése egybeesett az olajválsággal és az amerikai dollár aranyhoz rögzített árfolyamának megszűnésével.

Ázsiában az első felhőkarcolók a Kuala Lumpurban felépített 88 emeletes Petronas Ikertornyok voltak. Az építkezés 1997-ben ért véget, abban az évben, amikor a földrész újabbkori történelmének legsúlyosabb gazdasági válságát élte. Közel-Keleten a világ jelenlegi legmagasabb épülete, a 829,8 méter magas dubai Burj Khalifa a napjainkban is tartó gazdasági világválság miatt a szomszédos Abu Dhabitól kapott dollármilliós kölcsönökkel tudta csak megnyitni kapuit 2010 januárjában.

A Barclays elemzői szerint mindez nem véletlen: a gigászi tornyok építése ugyanis „sokszor helytelen tőkeallokációból származó fellendülés eredménye, amit gazdasági kiigazítás követ." Ez megfontolandó lehet a britek számára, hiszen Londonban 2012 májusban tervezik átadni Nyugat-Európa leendő legmagasabb toronyházát, a Shard London Bridge-et. Ugyancsak elgondolkodtathatja Kínát és Indiát, amelyek egymással versengve, dollármilliárdokért építik a felhőkarcolókat. Kína 2017 végére a jelenlegi 75-ről 141-re tervezi növelni felhőkarcolói számát. Ha a történelem nem hazudik – figyelmeztetnek a banki elemzők – a toronyépítések Kínában és Indiában is csupán „helytelen tőkeallokációból" származó fellendülés eredményei, amit néhány éven belül gazdasági „kiigazítás" fog követni – írja az Asia News.

 Az emberek „így szóltak egymáshoz: 'Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki!' A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul.  Azután így szóltak: 'Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak!' … Az Úr … szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését." (Ter 11,3-4; 8)

 Magyar Kurír

(mk)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.