A Katasztrófavédelem Számít Az önkéntes Egyesületekre

A Budapesti Olimpiai Központ Körcsarnokában tartotta 2012. január 14-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az önkéntes tűzoltó egyesületek első országos találkozóját. Az eseményen részt vettek a katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói és igazgató-helyettesei, tűzoltósági főfelügyelői, valamennyi kirendeltség-vezető és a tűzoltóparancsnokok.

A több mint ezerfős rendezvény résztvevőit Bérczi László tű dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő köszöntötte, majd elöljáróban arra emlékeztetett, hogy a hivatásos tűzoltóságok január elsejével a katasztrófavédelem rendszerébe integrálódtak, és ezt rengeteg egyeztetés, másfélszáz jogszabály átdolgozása előzte meg. A főfelügyelő a mostani országos értekezlet céljáról szólva elmondta, azon az önkéntes egyesületeket foglalkoztató kérdéseket igyekeznek a katasztrófavédelem vezetői megválaszolni.

A rendezvény nyitóelőadását Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója tartotta, aki ezt a találkozót egy új időszak kezdetének nevezte, amely a szándékok szerint perspektívákat vázol fel az önkéntes szervezetek számára. Ez azért nagyon fontos – szögezte le a főigazgató, mert az önkéntes egyesületek rendkívüli értéket képviselnek a tűzvédelem rendszerében, azok tagjai ugyanis szabadidejükben igyekeznek a bajbajutottak segítségére lenni. A katasztrófavédelem vezetésének eltökélt szándéka, folytatta beszédét Bakondi György, megtalálni annak a módját, hogyan lehet az önkéntes egyesületek súlyát, társadalmi elismertségét növelni, miként lehet a hivatásosokkal való partnerséget erősíteni. Ehhez, mint mondta, ki kell alakítani azokat a kereteket, amelyek a következő száz évre biztosítják ezen egyesületek tevékenységének hátterét. Ehhez a tábornok szerint meg kell szólítani a fiatalokat, össze kell hangolni a hivatásosok és az önkéntesek tevékenységét, de ugyanezt kell tenniük az egyes önkéntes szervezeteknek egymás között is. Ennek fontosságára a főigazgató megtörtént példákon keresztül hívta fel a jelenlévők figyelmét, majd arra emlékeztetett, hogy az önkéntesek sokszor előbb vannak azoknak az információknak a birtokában, amelyek akár a baj megelőzéséhez szükséges lépések megtételéhez lehetnek elegendőek. Ahhoz azonban, hogy ezek az információk a megfelelő időben a megfelelő helyre eljussanak, szemléletváltásra van szükség, többek között az öngondoskodást illetően is – figyelmeztetett a főigazgató, hozzátéve: az ország szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, hogy az önkéntesek jól szervezetten tevékenykedjenek.

Ezt követően a tábornok a katasztrófavédelemben 2010 óta zajló változásokat ismertette az országos értekezlet résztvevőivel. Beszélt azokról a jogszabályi változtatásokról, amelyek a megtörtént esetek, így a borsodi árvíz, a vörösiszap-katasztrófa, a West Balkán tragédia tanulságainak felhasználásával történtek meg. A törvények és szabályzók kidolgozásakor a megelőzésre helyeződött a hangsúly, éppen ezért az önkéntesekkel való együttműködésben is meg kell találni azokat a hatósági feladatokban meglévő kapcsolódási pontokat, amelyekkel ezek a szervezetek is támogathatják a prevenciót – jelentette ki a főigazgató. Követendő példának nevezte a polgárőrök tevékenységét, akik sok településen más önkéntesekkel egy csapatban dolgoznak saját településük biztonsága érdekében. A főigazgató ezután arról szólt, hogy számos megyében működik már önkéntes mentőszervezet, amelyek speciális felkészültségükkel és eszközeikkel tesznek helyi közösségükért, éppen ezért különösen fontos a velük való szoros együttműködés. Mint mondta, hasonló kapcsolatra törekszik a katasztrófavédelem az önkéntes karitatív szervezetekkel, illetve az önkéntes tartalékos katonai szervezetekkel is.

Bakondi György beszéde következő részében a változások okairól tájékoztatta az összegyűlteket. Mint mondta, az előző években a közösségi érdekek háttérbe szorultak az egyéni érdekekhez képest, és ezzel egy időben az öngondoskodás is gyengült, mindez a köztestületi tűzoltóságoknál is éreztette hatását, lemorzsolódott azok önkéntes háttere. Erőtlenné vált a megelőzést szolgáló hatósági fellépés is, jogköröket veszített a katasztrófavédelem, létszámát és pénzügyi lehetőségeit tekintve is meggyengült. Így fordulhatott elő, hogy nem volt rálátása a panelprogramra éppúgy, mint az országon áthaladó veszélyes szállítmányok jó részére sem. Az elmúlt hónapok munkája azt célozta – mondta el a tábornok, hogy sok más mellett új alapokra helyeződjék a vízgazdálkodás, a szórakozóhelyek működtetése, vagy éppen a kritikus infrastruktúrák védelme. Meg kellett teremteni a hivatásos szervezet egységes irányítási rendszerét, emellett az eszközellátottságában és felkészültségében is heterogén szervezetet homogénné kell tenni. Változtatni kellett a védelemigazgatás és a polgári védelem rendszerén is. Ennek szellemében készült a január elsejével hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény, amelyet a főigazgató rendszerváltás értékűnek nevezett. Annak értelmében a katasztrófavédelem, hatáskörét és illetékességi területét tekintve az ország egészét lefedi, de nagyon fontosnak nevezte a tábornok, hogy minél több önkéntes kapcsolódjon be ebbe a munkába. A közösségért tenni akaró emberek speciális tudásának megszerzését, felkészítését támogatni fogja a szervezet, ezért tavasztól egységes képzési rendszerbe integrálva oktatják majd őket, és igazolványt is kaphatnak. Az évi 120 millió forintos működési támogatás mellett védőfelszerelésekkel, eszközökkel látják majd el őket a hivatásos tűzoltóságok segítségével – tette hozzá Bakondi György. A cél az, mondta a tábornok, hogy valamennyi településen jelen legyünk

A főigazgató által megfogalmazott célok megvalósításának konkrét lépéseit az egyes szakterületi vezetők vázolták fel. Elsőként Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő beszélt arról, milyen módon és milyen eszközökkel kívánja a szervezet elérni, hogy egy jól képzett, eszközökkel jól ellátott beavatkozói állomány dolgozzon a tűzvédelem területén. Ő is hangsúlyozta, hogy az önkéntes egyesületek tagjai helyismeretükkel mekkora segítséget jelenthetnek a helyszínre érkező hivatásos tűzoltóknak. A főfelügyelő ezután leszögezte, hogy hazánk mentő tűzvédelmének biztosítása alapvetően a hivatásos tűzoltóságok feladata, azonban az állam bizonyos katasztrófa-, illetve tűzvédelmi feladatokat civil szervezetek bevonásával kíván ellátni. Ilyenek például a speciális mentőszervezetek és a tűzoltó egyesületek. A hivatásos tűzoltóságok – áprilistól 105 hivatásos tűzoltó-parancsokság és 65 katasztrófavédelmi kirendeltség működik majd, és mellettük három év alatt 64 katasztrófavédelmi őrs is segíti a tűzvédelmet – működési területükön folyamatosan biztosítják a települések tűzvédelmét, ám helyenként a vonulási idő aránytalanul magas, ennek csökkentéséhez, a fehér foltok lefedettségének javításához a jelenlegi gazdasági körülmények között elengedhetetlen az önkéntes mozgalom közreműködése. Az önkéntes tűzoltóknak nincs tűzoltás-, műszaki mentés vezetési jogosultságuk, szögezte le a főfelügyelő, tehát erő- eszközeik a műveletirányító tervben nem tervezhetők, de ha jól működnek, jelentős segítséget jelentenek a lakosság biztonsága érdekében végzett munkában. Tavaly a tűzoltóságok 69 ezer 830 vonulást hajtottak végre, ebből a regisztrált 298 Önkéntes Tűzoltó Egyesület több mint 2800-szor avatkozott be.

Bérczi László végezetül arról beszélt, hogy Magyarország katasztrófavédelmi feladatainak ellátásában továbbra is fontos szerepe van az önkéntes szervezeteknek, köztük a tűzoltó egyesületeknek is. A tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet alapszabályukban vállaló ÖTE-k a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal kötnek együttműködési megállapodást, szakmai tevékenységüket a hivatásos tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi kirendeltségek ellenőrzik.

Az önkéntes tűzoltó egyesületeknek a polgári védelmi kötelezettség alapján megalakuló szervezetekkel való együttműködéséről Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő beszélt. Elöljáróban kijelentette, hogy a magyar katasztrófavédelemnek szüksége van az önkéntesekre, de mint mondta, ugyanez fordítva is igaz. Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik, az állam és a katasztrófavédelem szervezete mellett az állampolgároknak is feladatai vannak, éppen ezért szorosan együtt kell működni. „Szabadidőnket időnként fel kell áldoznunk, a szeretteinket soha ne kelljen! – mondta a főfelügyelő. Ezt követően a védelmi rendszer különböző időszakokban – megelőzés, beavatkozás, helyreállítás – való működését vázolta, majd a kockázatok kezeléséről és a települések új kockázati besorolásáról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A főfelügyelő részletesen ismertette a veszélyelhárítási tervezés különböző szinteken történő lépéseit és feladatait, illetve a veszély- és katasztrófahelyzetben irányadó jogszabályok legfontosabb elemeit vette sorra. Az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek, illetve a katasztrófavédelmi gyakorlatok szerepének fontosságáról is szólt a tábornok, külön kitérve a minősített mentőszervezetek tevékenységére.

A felszólalók sorában következő Kossa György tű. ezredes, országos iparbiztonsági főfelügyelő elsőként a világban, illetve hazánkban bekövetkezett legjelentősebb ipari katasztrófákat idézte fel, hozzátéve: Magyarországon évente átlagosan 40-60, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos, valamint 20-30 veszélyes üzem területén bekövetkező esemény fordul elő. A főfelügyelő ezután az utóbbi idők legnagyobb hatású eseményéről, a 2010-es vörösiszap-katasztrófáról és annak következményeiről beszélt. Mint mondta, az ekkor szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak a katasztrófavédelem rendszerének korszerűsítéséhez, az iparbiztonsági főfelügyelőség megalakításához, a hatáskörök bővítéséhez és a szakterület területi szinten történő megerősítéséhez. Az ezredes úgy vélte, hogy az önkéntes egyesületek e területen is fontos feladatokat láthatnak el, többek között a lakosság tájékoztatásában, a hivatásos tűzoltók munkájának segítésében, vagy éppen az egyes szaktevékenységekben való közreműködéssel. Éppen ezért Kossa György célszerűnek nevezte a különböző gyakorlatokba való bevonásukat.

Dr. Demény Ádám tű. alezredes, a Gazdasági Ellátó Központ igazgatója az önkéntes tűzoltó egyesületek gazdálkodásával, valamint az egyes műszaki feladatokkal összefüggő aktualitásokról beszélt. Az egyesületek pályázati és támogatási rendszerében bekövetkező változásokról elmondta, az elmúlt esztendőben a támogatás a BM fejezeti kezelésű előirányzatok között, önálló soron szerepelt, 120 millió forinttal. A főigazgatóság és a Magyar Tűzoltószövetség közös pályázata alapján történt a forrás elosztása, a támogatási döntést a BM OKF főigazgatója hagyta jóvá, és a folyamat végén 315 egyesület kapott pénzt. Pályázni működési, fenntartási kiadásokra, oktatásra, képzésre, technikai fejlesztésre, tűzoltó gépjármű vásárlására, felújítására, illetve szertár építésére, felújítására lehetett. A tavalyi támogatási pénzzel január 20-ig kell az egyesületeknek elszámolniuk. Az idei esztendőben változás, hogy a költségvetésben már nem önálló előirányzati soron szerepel, hanem az „Önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek támogatása" jogcímből áll rendelkezésre 120 millió forint. Nem lesz normatív támogatási elosztás, viszont szigorodik a köztartozások előzetes ellenőrzése. A pályázat értékelésénél egyebek mellett számításba veszik, hogy az egyesület mekkora területet fed le, ott hányan laknak, hány vonulásuk volt az elmúlt években, mennyi idő alatt érnek oda az illetékes hivatásos, vagy önkormányzati tűzoltók, fehér foltnak minősül-e a terület, ahol dolgoznak, van-e együttműködési megállapodásuk, de a döntéshozók figyelembe veszik a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság és az MTSZ megyei tagszervezetének véleményét is. A GEK igazgatója a tűzoltó egyesületek technikai fejlesztéséről elmondta, hogy a január elsejétől hatályos szabályozás szerint nem lehet átadni az egyesületeknek azokat a technikai eszközöket, amelyek a katasztrófavédelmi szervezet átalakítása során feleslegessé váltak, de még használhatóak. A megoldást, mint mondta, a tűzvédelmi törvény módosítása jelenthetné. Az alezredes beszélt a megkülönböztető jelzés igénylésének menetéről is. Ilyen berendezés felszereléséhez akkor nem kell hatósági engedély, ha az adott gépjármű a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóságok közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített járműve. Az előadásban szó esett a fizetős útszakaszokról is: nem kell úthasználati díjat fizetni a megkülönböztető jelzés használatára jogosult gépjárművek esetében, illetve akkor, ha a kárelhárításban résztvevő járművek olyan konvojban haladnak, amelyet megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjármű vezet fel. Ügyelni kell arra, hogy az eddigi, ingyenes autópálya-használatot nyújtó egyéb jogosultságok január elsejétől megszűntek.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényről, annak céljáról és a hatályba lépéssel együtt járó változásokról Dr. Gyurka Tímea tű. őrnagy, az Igazgatási Főosztály helyettes vezetője tartott előadást. Mint mondta, az új szabályozással a jogalkotó sok más mellett azt kívánta elérni, hogy az egyesülési jogot szélesebb körben lehessen gyakorolni, egységes szerkezetbe kerüljenek a könyvvezetési és beszámolási szabályok, illetve hogy a közhasznú tényleg közhasznú legyen. A törvény a civil szervezetek támogatására Civil Információs Centrumokat hoz lére, számukra a költségvetési forrásokat a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja majd, ide kerül a megszűnt szervezetek vagyona is.

A szakmai előadásokat követően Dr. Bende Péter ny. tű. vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke szólt a rendezvényen jelenlévőkhöz. Mint mondta, ennek az eseménynek is az együttműködés a kulcsszava, ugyanúgy, ahogyan a káreseteknél is erre van szükség, hiszen egy rendszer akkor lesz hatékony, ha a benne résztvevők szervezetten dolgoznak. Az elnök ezután arra az elemzésre hívta fel a figyelmet, amely szerint Ausztria erős önkéntes tűzoltó mozgalma miatt tart ott, ahol, az ugyanis olyan társadalmi erő, amelynek gazdasági hatásai vannak.

Az országos értekezletet Bakondi György azzal zárta, hogy az országos mellett a megyei és helyi szintű együttműködést is erősíteni kell, ehhez is hiteles, mi több stratégiai partnernek tekinti a Magyar Tűzoltó Szövetséget. Mint mondta, együtt könnyebben elérhető, hogy az egyének közösségért érzett felelősségének fogalma valós tartalommal telítődjön.