A fiatal vállalkozók nem pesszimisták — közel 4.000 résztvevőt sikerült aktivizálni egy hét alatt

A „képességek és innováció", „a vállalkozás" és „a nemzetköziesedés" területein vagyunk a legjobban elmaradva az uniós átlagtól. A világ 100 országának fiatalságát mozgósító „Global Entrepreneurship Week" és az ennek keretében Magyarországon megrendezett Fiatal Vállalkozók Hete is ezekre a területekre összpontosít. Hazánkban minden eddiginél nagyobb sikerrel zárult a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvénysorozat, amelynek alkalmával közel 4.000 résztvevő tett szert országszerte információkra, új partnerekre, inspirációra és ötletekre a jövőbeli terveik megvalósításához.

A „képességek és innováció", „a vállalkozás" és „a nemzetköziesedés" területein vagyunk a legjobban elmaradva az uniós átlagtól. A világ 100 országának fiatalságát mozgósító „Global Entrepreneurship Week" és az ennek keretében Magyarországon megrendezett Fiatal Vállalkozók Hete is ezekre a területekre összpontosít. Hazánkban minden eddiginél nagyobb sikerrel zárult a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvénysorozat, amelynek alkalmával közel 4.000 résztvevő tett szert országszerte információkra, új partnerekre, inspirációra és ötletekre a jövőbeli terveik megvalósításához.

Az Európai Unió „Vállalat és Ipar" főigazgatósága tavaly áprilisban tette közzé „SME Performance Review 2009" néven azt a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország az említett három területen jelentősen elmarad az uniós átlaghoz képest. A világ vezető vállalkozói és közgazdászai felismerték azt a pontenciált, amelyet a fiatalok képviselnek az üzleti életben, ám a jelenlegi teljesítmény többszörösére lenne képes egy-egy nemzetgazdaság, ha megfelelő körülményeket és kellő szakmai támogatást biztosítanának a fiataloknak az ötleteik megvalósításához.
A Fiatal Vállalkozók Hete Magyarországon ösztönzi és segíti a fiatalokat a céljaik elérésében. A rendezvénysorozatot hazánkban harmadik alkalommal rendezte meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége.

Egy hét leforgása alatt a vállalkozókedvű aktív hazai fiatalságot sikerült megmozgatnia az eseménysorozatnak, amelynek keretein belül csaknem 30 magas színvonalú rendezvényt szervezett a FIVOSZ felkészült csapata. A résztvevő vállalkozó kedvű és vállalkozó fiatalok körében nyoma sem volt a ,,híres" magyarországi pesszimista vállalkozói szemléletnek.

„A fiatal vállalkozók tisztában vannak a nehézségekkel, de optimisták, a kitörési pontokat keresik. Az újonnan vállalkozást alapító fiatalok elképesztő lendületét meg lehet őrizni, ha megfelelő hátteret és fórumot biztosítunk számukra." – foglalta össze a hét tapasztalatait Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke.

 A legnagyobb sikert a Global Energy Zöld Vállakozások Napja, a Pénzügyi Intelligencia Nap és az Innováció Napja aratta, ám a Női Vállalkozói Nap is kivételes fogadtatásnak örvendett. Az előadókkal folytatott 15 perces konzultációs lehetőségek is nagyon népszerűek voltak, mivel a résztvevők saját ötleteikről, nehézségeikről tudták kérdezni az előadókat. Nagy sikert arattak a kapcsolatépítő kávészünetek is, ahol szervezett módon ismerkedhettek meg egymással a fiatal managerek és cégvezetők. Az előző évekhez képest jóval több hölgy érdeklődött, ami azt sejteti, hogy hazánk nem kizárólag a szép hölgyek, hanem a szép vállalkozó hölgyek révén is elhíresülhet.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége 2011-ben további színes és tartalmas programokkal segíti az ország gazdasági utánpótlás nevelését Budapesten, a vidéki nagyvárosokban és külföldön egyaránt.

Magyarországnak szüksége van a vállalkozói szektor élénkítésére, mivel az 1.000 lakosra jutó KKV-k száma 55, ami ugyan meghaladja az Uniós 44-es átlagot, mégis a KKV-k a legtöbb területen alulmaradnak az Unióban mért átlagnál. Ez strukturális különbségekből adódik, mivel a magyar gazdaságban a KKV-kben foglalkoztatottak száma magasabb, azonban a létrehozott hozzáadott érték alacsonyabb, miközben a Magyarországon működő vállalatok megközelítőleg fele részidős vállalkozásként tevékenykedik. Javasolt a 0,5-ös együtthatóval számolni, amely miatt az 1.000 lakosra jutó kis- és középvállalatok száma kb. 28-ra tehető.

A minősítés szerint Magyarország „a megértő adminisztráció", „a finanszírozás"nés „az egységes piac" követelményeit illetően éri el az EU-átlag színvonalát." – forrás: Statisztikai Tükör, 2009/109, ,,A kis- és középvállalatok és a vállalkozás helyzete", a KSH összeállításában.