http://www.medtronic.hu/http://www.medtronic.hu/ A Kolonics Györggyel történt szomorú események kapcsán a szélesebb közvélemény – sajnálatos módon – újabb orvosi szakkifejezést volt kénytelen megtanulni: az olimpikonnal a hirtelen szívhalál végzett. A szakorvosok által „tömeggyilkosnak" nevezett jelenség az Egyesült Államokban annyi áldozatot szed évente, mint a tüdőrák, a mellrák és HIV/AIDS együttvéve.

 

http://www.medtronic.hu/http://www.medtronic.hu/ A Kolonics Györggyel történt szomorú események kapcsán a szélesebb közvélemény – sajnálatos módon – újabb orvosi szakkifejezést volt kénytelen megtanulni: az olimpikonnal a hirtelen szívhalál végzett. A szakorvosok által „tömeggyilkosnak" nevezett jelenség az Egyesült Államokban annyi áldozatot szed évente, mint a tüdőrák, a mellrák és HIV/AIDS együttvéve.

A hirtelen szívhalál (Sudden Cardiatic Arrest – SCA) előrejelzése szinte lehetetlen. Mint a fenti tragikus példa is mutatja, még a legegészségesebbnek tűnő sportolók sem kerülhetik el. A bajbajutottakon hatékonyan az elektrosokk képes segíteni, amely külső, vagy pedig (stopperóra méretű) beültethető defibrillátor formájában menthet életet. A hirtelen szívhalál bekövetkeztekor a beteg élete jó eséllyel csak akkor menthető, ha a segítség 4 percen belül megérkezik. Mivel ezt a kiérkezési időt a mentőszolgálatok még a legfejlettebb országokban sem képesek mindenhol garantálni, a túlélés esélyeit legjobban az ún. laikus újraélesztők bevonásával lehet növelni.

Az elmúlt időszakban a Magyar Oxyológiai Társaság, a Magyar Resuscitatios Társaság, valamint a Magyar Kardiológusok Társaságának aritmia és pacemaker munkacsoportja olyan kutatási programba kezdett, amely azt vizsgálta, mi történik a sikeres újraélesztésen átesett betegekkel az egészségügyi ellátórendszerben. A kutatók főként arra keresték a választ, hogy vajon az újraélesztettek megkapják-e azt az ellátást, amely fokozott biztonságot és a hosszabb túlélés esélyét nyújtja számukra, vagyis valóban kapnak-e második esélyt. A felmérés eredményeit hamarosan publikálják.

A jelenséggel márpedig komolyan, és behatóan kell foglalkozni, hiszen számos országhoz hasonlóan Magyarországon is a hirtelen szívhalál az elsőszámú halálok.

"Hirtelen szívhalál következtében naponta 70, évente 25 ezer honfitársunk hal meg. A betegség látszólag egészséges fiatalokat is érint, bármilyen megelőző tünet nélkül." – mondja Dr. Földesi Csaba a „Gottsegen György" Országos Kardiológiai Intézet osztályvezető főorvosa. „Gyakrabban azonban olyan 40-60 éves embereket fenyeget, akiknél a koszorúér-betegség tünetei egy ideje már jelen vannak (fáradékonyság, időszakos szegycsonttáji fájdalmak, légszomj). Mindenképpen érdemes ezekre a tünetekre odafigyelni, időben orvoshoz fordulni." Az Intézet kiválóan felkészült szakemberei évtizedek óta segítenek a betegség diagnosztizálásban, kezelésében. „A gyógyszeres terápián túl értágításra, és olyan speciális szívritmus-szabályozó beültetésére (beültethető cardiális defibrillátor – ICD) is lehetőséget biztosítunk, amely képes gyorsan azonosítani a szív rendellenes működését, és adott esetben az életveszélyes állapotot egy elektromos sokk segítségével megszüntetni. Így ezek az emberek még évtizedekig produktív, hasznos tagjai lehetnek társadalmunknak."

A szakemberek véleménye szerint hangsúlyt kell fektetni a képzésre, az információ hatékony átadására. Hiszen mindenkinek jár(na) egy második esély! A legtöbbször minden előjel nélkül fellépő hirtelen szívhalál leküzdésében a felvilágosítás és a megfelelő színvonalú oktatás kettősének kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani. A hirtelen szívhalál ugyanis nem szívroham. Ez utóbbit egy eltömődött ér okozza, melynek következtében a szívizomzathoz nem jut el a szükséges vérmennyiség. Ezzel szemben a hirtelen szívhalál a szív elektromos zavara: a pumpálás vezérléséhez elengedhetetlen elektromos jel nem megfelelő mivolta okozza. Tegyük hozzá, hogy a betegek 20%-ánál a hirtelen szívhalál lehet a koszorúsér-betegség első tünete.

A veszélyeztetettek körébe tartoznak azok, akik korábban szívinfarktust kaptak, a szívbetegek, akiket már megmentettek egy hirtelen szívhaláltól, akik családjában történt már hirtelen szívhalál, illetve a szív egyéb betegségeiben szenvedők. Akár ki vagyunk téve a fentiekben említetteknek, akár nem, érdemes szakorvosi kivizsgálást kérnünk. A kardiológus szakorvos – diagnózisa felállításához – a következő vizsgálatok közül választhat:

        – Echocardiogram – mely azt vizsgálja, milyen hatékonysággal pumpál a szív

        – Electrocardiogram (EKG) – mely a szív elektromos aktivitását rögzíti

        – Mellkasi röntgen – mely a szív méretét és alakját méri fel

        – Fizikai felmérés – mely az erőkifejtés közben tapasztalható szívfunkciókat fedi fel

        – Szívkatéterezés – mely a szívben meglévő nyomást, illetve az artéria eltömődését ellenőrzi (invazív, tehát műtéti eljárással)

        – Szív CT vizsgálata – mely nem invazív, mégis részletes információkkal szolgál

Megelőző, hajlamfeltáró vizsgálatokkal akár megfordíthatóvá is válhat a hirtelen szívhalál felé vezető folyamat, amennyiben az érintett személy önképzését külső vagy implantálható defibrillátorral kombinálva készül fel életének meghosszabbítására. Ez utóbbi készülékek bizonyítottan képesek kezelni a hirtelen szívhalálhoz vezető extrém gyors ventikuláris szívaritmiát.

A beültethető kardioverter-defibrillátor kisméretű, a mellkas felső részébe, a bőr alá ültethető elektronikus szerkezet, amely a vénákon keresztül bevezetett elektród(ák) révén képes ingerelni, és ez által összehúzódásra késztetni a szívizmot, illetve képes nagyenergiájú sokk leadására, amivel megszüntethető a szívritmuszavar. Az érvényes orvos-szakmai ajánlások alapján ezt a készüléket kötelező beültetni minden, kamrafibrilláció vagy pulzus nélküli kamrai tachikardia miatt sikeresen újraélesztett beteg esetében, mivel az említett szívritmuszavarok megismétlődése nagyon valószínű. Magyarországon az utóbbi években egyre több kardioverter-defibrillátor került beültetésre: míg 2003-ban 37 beültetés, addig 2006-ban már ennek közel duplája, 63 beültetés jutott 1 millió főre vetítve. Ez a szám azonban még mindig elmarad a nyugat-európai átlagtól.

A külső defibrillátorokat rövid betanítást követően laikusok is kiválóan képesek használni. Az uzsonnás doboz méretű készülék tapadókorongos elektródáin keresztül rövid, de erőteljes elektromos stimulációt ad a szívnek, ezzel zökkenti vissza a normális ritmusba. Kijelzőjéről a használót segítő információk sem hiányoznak: folyamatosan instruálja a használót az elkövetkező lépésekről. Megfelelő használat mellett a készüléket egyszerűen és biztonságosan lehet kezelni. Reméljük, a magyarországi médiában is egyre többször hallunk majd arról, hogy a készülék életeket mentett meg: nemcsak sportarénákban, fitnesz klubokban, hanem iskolákban, egyetemeken és életünk egyéb, más helyszínein is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük