A karácsonyfa díszei

Reneszánsz festők karácsonyi vásznain nem láthatunk fenyőfát. Kizárólag Máriát az újszülött Jézussal, szenteket, a három királyt, állatokat, ritkábban tájképet. A fenyőfa csak később jelenik meg, díszek nélkül, legfeljebb almát, diót, édességet tettek alája. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonvásáron levő birtokán 1824-ben ugyancsak díszek nélkül.

A világ első feldíszített karácsonyfáját Angliában Viktória brit királynő és imádott férje Albert herceg állította 1848-ban. Egy ismeretlen művész megfestette a jelenetet, a képet közölték az újságok. A családja körében ábrázolt uralkodó tetszett a briteknek, megnövekedett Viktória népszerűsége, amely erősen megfogyatkozott zárkózott magatartása okán. Hamarosan elterjedt a fenyőfa díszítése egész Európában.

A legfelül található dísz a csillag alakú csúcsdísz, amely a betlehemi csillagot jelképezi. De lehet a templomok tornyára emlékeztető hegyes végű csillogó dísz is. A karácsonyfa nélkülözhetetlen elemei közé tartoznak a gömbök is, amelyek a paradicsomi fa almáját jelképezik. Zenélő változata is létezik, nekünk is van ilyen, de ennek jelképét ne firtassuk.

Régebben a fa kivilágítására gyertyákat használtak, ezt felváltotta a színes villogó izzósor. Népszerű ezenkívül a csillagszóró is. A színes girlandok, szalagok, láncok és angyalhajak részben a paradicsomi fára tekeredő kígyót, részben a teremtést átszövő időszálakat jelképezik.

Persze rá lehet aggatni kis játékokat, autót, babát, angyalkát, miniatűr tárgyakat. Nem hiányozhat a fáról egy igazi hungarikum, a szaloncukor. Ezt mi találtuk ki, de elterjedt egész Európában. Tízéves koromban azt mondták szüleim, válasszak egyet a fán lévő díszek közül. Kiszemeltem egy apró aranyszínű kancsót. Aztán megmutatták, hogy egy töltőtoll is csüng a fán, ami akkor nagy ajándéknak számított.

Ma már a karácsony nem csak vallási ünnep, december 25-e és 26-a hivatalos állami ünnep is, természetesen két munkaszüneti nap.