A mezőgazdasági miniszterek tanácsa 2008. március 17-én közös „kívánságlistát" hagyott jóvá a közös agrárpolitika állapotfelmérésével kapcsolatban, néhány fontos kérdésben jelezve a Bizottságnak, hogy meddig mehet el a hivatalos javaslatok kidolgozásakor. A tagállamok a nemzeti tejkvóták 2 százalékos emeléséről is döntöttek.

 

A mezőgazdasági miniszterek tanácsa 2008. március 17-én közös „kívánságlistát" hagyott jóvá a közös agrárpolitika állapotfelmérésével kapcsolatban, néhány fontos kérdésben jelezve a Bizottságnak, hogy meddig mehet el a hivatalos javaslatok kidolgozásakor. A tagállamok a nemzeti tejkvóták 2 százalékos emeléséről is döntöttek.

A 27 uniós tagállam agrárminiszterei hétfőn tanácsi következtetések elfogadásával próbáltak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy az a közös agrárpolitika állapotfelméréséről májusban előterjesztendő hivatalos javaslataiban messzemenően figyelembe vegye a kormányok aggodalmait. „A sokszor eltérő nézetek ellenére sikerült egységes platformot kialakítanunk" – közölte elégedetten a tanácsülést követően Istok Jarc, az EU elnökségét betöltő Szlovénia mezőgazdasági minisztere. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára pedig úgy vélekedett, hogy a tanácsi következtetések „kellő alapot teremtenek ahhoz, hogy a tagállamok Bizottsággal szembeni érdekérvényesítő képessége javuljon". A tagállamok a szavazáskor tartózkodó cseh és a lett delegáció kivételével egyhangúan támogatták a közösen lefektetett elveket.

Az Európai Unió mezőgazdasági biztosa az ülést követően úgy vélte, hogy a közös platform teljesen az Európai Bizottság által elképzelt irányba megy. Mariann Fischer Boel szerint bár mindenki „kívánságlistával" érkezett az ülésre, jó jel, hogy mindenki „ugyanabban a boltban akar bevásárolni". Úgy vélte, hogy a szöveg jó kiindulási alap ahhoz, hogy a tagállamok idén novemberre nyélbe üssék az alkut a 2003-as közös agrárpolitikai reform állapotfelméréséről.

Ezt annál is fontosabbnak nevezte, mert 2009-től, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől az Európai Parlamentnek is döntő szava lenne a jogalkotásban, ami a biztos szerint az alkufolyamat elhúzódását vetítené előre és azt, hogy érdemben nem lenne hatásuk a 2013-ig javasolt változtatásoknak. Mások arra mutatnak rá, hogy ha az agrárminisztereknek nem sikerül időben megállapodniuk a mezőgazdasági politika finanszírozási szükségleteiről, akkor ezt jövőre a költségvetési felülvizsgálat keretében elvégzik helyettük a pénzügyminiszterek. A Bizottság májusban rukkol elő hivatalos javaslataival az állapotfelmérésről, a tagállamok ezt követően vitatják meg a tervezetet.

Bár az agrártanács által elfogadott iránymutatások jogilag semmire sem kötelezik az Európai Bizottságot, Forgács Barnabás szakállamtitkár szerint olyan Magyarország számára fontos pontokban, mint a direkt támogatások termeléstől való további elválasztása, és a támogatások felső határának meghúzása, figyelembe kell, hogy vegye a miniszterek üzenetét, és ennek megfelelően módosítani fog tavaly novemberben nyilvánosságra hozott elképzelésein. Szakértők ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a támogatások felső határának kérdésében egy múlt héten kiszivárgott bizottsági anyag tanúsága szerint Fischer Boel már puhított az álláspontján, amikor készségét jelezte arra, hogy a nagygazdaságoktól elvett pénzt a szóban forgó tagállamok a vidékfejlesztési pillérben használhassák fel, ám úgy, hogy a társfinanszírozási kötelezettségtől eltekintenének. „Ez már kedvező elmozdulás az eddigi elképzeléshez képest" – jelezték tagállami források.

Az EU27-ek közös konklúziójukban figyelmeztettek, hogy a mezőgazdasági üzemeknek folyósított kifizetések felső határának jelentős csökkentése negatív hatást gyakorolna egyes tagállamokban a mezőgazdasági termelésre (lásd alább). Erre ráerősítve a magyarok, a csehek, a szlovákok, a németek, a lengyelek és a bolgárok külön közös nyilatkozatban jelezték, hogy számukra továbbra sem elfogadható a támogatások csökkentése a nagyméretű mezőgazdasági üzemek számára. „Mindaddig ellenezzük, hogy egyáltalán vitát folytassunk a kérdésről, amíg nem érjük el a régi tagállamok támogatási szintjét" – szögezte le az FVM szakállamtitkára.

Az agrárminiszterek azért is síkra szálltak közös nyilatkozatukban, hogy a tagállamok egészen 2013-ig megőrizhessék, vagy igényeik szerint adaptálják a közvetlen kifizetések összevont támogatási rendszerét (SPS), miközben egyetértettek a Bizottságnak azzal a javaslatával, hogy az új tagállamok egészen 2013-ig megtarthassák az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS). Az agrárminiszterek a közvetlen támogatások Bizottság által ajánlott további 8 százalékos modulációjával kapcsolatban arra hívták fel Brüsszel figyelmét, hogy minden finanszírozási lehetőséget vizsgáljon meg a javaslat kidolgozásakor.

Az agrárminiszterek a nemzeti tejkvóták 2 százalékos növelésében is megállapodtak. Magyarország – bár csak 80-85 százalékig használja ki a rendelkezésére álló éves kvótát – a bővülő világpiaci keresletet és az EU érdekeit szem előtt tartva támogatta a kvóták növelését, ami Forgács szakállamtitkár szerint érdemben nem változtat a megtermelhető magyar mennyiségen.

A KAP állapotfelméréséről szóló tanácsi következtetések

  • A Tanács szerint meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a politikai eszközöknek az új kihívásokhoz és a változó körülményekhez való alkalmazása és a gazdák, illetve más szereplők azon jogos igénye között, hogy kiszámítható szabályok között hozhassák meg üzleti döntéseiket.
  • A tagállamok meggyőződése, hogy az állapotfelmérésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a KAP fokozott mértékben megfeleljen a társadalom általános elvárásainak és a világpiaci trendeknek, megőrizve egyúttal az európai mezőgazdasági modellt.
  • Az EU27-ek konklúziójukban arra is emlékeztetnek, hogy az Európai Tanács szerint az adminisztratív terhek csökkentése az európai gazdaság élénkítésének lényeges eszköze. A Bizottságnak az állapotfelmérés során konkrét intézkedéseket kellene beazonosítania ennek a célnak az elérésére.
  • A mezőgazdasági miniszterek üdvözlik az összevont gazdaságtámogatások rendszere (SPS) egyszerűsítésének és jelenleginél jobb hatékonyságának perspektíváját. Ezzel összefüggésben üdvözlik a Bizottság novemberi közleményének azt a javaslatát, amely a 2013-ig tartó időszakban megengedné a tagállamoknak az összevont támogatási rendszer végrehajtására általuk választott modell fenntartását vagy kiigazítását egy egységes (átalány) ráta irányába, lehetővé téve ezáltal a tagállamoknak, hogy figyelembe vegyék a sajátos helyzetüket. A Tanács arra is felkéri a Bizottságot, hogy intézkedéseket javasoljon az összevont támogatási rendszer működésének további egyszerűsítésére. A miniszterek azzal az elképzeléssel is egyetértenek, hogy az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó országok 2013-ig még fenntarthassák ezt a modellt (Magyarország már jelezte, hogy 2009-ben át kíván térni az SPS-re, erről legkésőbb idén augusztusig kell hivatalosan értesíteni a Bizottságot).
  • Az agrártanács elismeri, hogy a keresztmegfelelés bevezetése a megreformált KAP meghatározó részét képezi és kulcsfontosságú a közvélemény politikai támogatásának biztosításához. Arra is emlékezteti a Bizottságot, hogy az agrártermelők és az államigazgatás bürokratikus terhei összességében nem növekedhetnek emiatt, sőt ahol csak lehet, csökkenniük kell. A tagállamok üdvözlik a Bizottságnak azt a szándékát, hogy kiszelektálja a jelenlegi keresztmegfelelési szabályok közül azokat, amelyek nem függenek össze közvetlenül a fenntartható gazdálkodással, továbbá figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátos és eltérő viszonyait. A kormányok a jelenleg SAPS-rendszert alkalmazó tagállamok azon kérésének figyelembe vételére kérik a Bizottságot, hogy hosszabb átmeneti időszakot kapjanak a kötelező keresztmegfelelési szabályok bevezetésére.
  • A mezőgazdasági miniszterek miközben a minimális támogatási határok megszabásánál szabad kezet kérnek a tagállamoknak, úgy vélik, hogy a nagy összegű kifizetések bármilyen jelentős csökkentése „számottevő nem kívánatos következményekkel járna néhány tagállamban" (ez utalás a Bizottság tervére, hogy felső határt szabjon a közvetlen kifizetéseknek).
  • A következtetések arra emlékeztetnek, hogy a támogatások termeléstől való elválasztása központi eleme volt a 2003-as KAP-reform modelljének, egyúttal tudomásul véve a Bizottságnak azt az álláspontját, hogy a termelésfüggő támogatás továbbra is releváns lehet ott, ahol az agrártevékenység gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból fontos. A Tanács ezért felkéri a Bizottságot, hogy egy eseti hatástanulmány alapján mérje fel a további elválasztás előnyeit és kockázatait és lehetséges alternatívákat dolgozzon ki.
  • A tagállamok üdvözlik a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a releváns rendelet 69-es cikkének módosításával speciális támogatási intézkedéseket hozzanak létre, hogy „a tagállamok ezek alapján rugalmas és átlátható módon kezeljék bizonyos régiók és szektorok különleges szükségleteit" (az említett 69-es cikk arra a lehetőségre vonatkozik, hogy a tagállamok a közvetlen jövedelemtámogatások 10 százalékát visszatarthatják és saját hatáskörben dönthetnek a felhasználásukról).
  • A miniszterek nyilatkozata fontosnak nevezi, hogy a KAP olyan mechanizmusokat tartalmazzon, amelyek hatékony biztonsági hálót nyújtanak a termelőknek.
  • A Tanács további részleteket szeretne megtudni a Bizottság szándékairól a KAP piaci támogatási eszközeinek lehetséges adaptációját illetően, jelesül a gabonaágazatban és egy részletes hatástanulmány elkészítésére kéri ezeknek a módosításoknak a kínálatra és a keresletre gyakorolt hatásait illetően.
  • Az EU27-ek tudomásul veszik, hogy a tejkvóták jelenlegi rendszere 2015-ben lejár és üdvözlik a Bizottság javaslatát a rendszer fokozatos kivezetésére, illetve az átállásra egy piacorientáltabb és kiszámíthatóbb politika jegyében. A Tanács szerint ennek a kritériumnak a tejkvóták fokozatos csökkentése felelne meg esetleges kísérőintézkedésekkel, valamint a piaci intézkedések megfelelő alkalmazásával.
  • A következtetések üdvözlik a Bizottságnak a kötelező területpihentetés eltörlését célzó tervét, amivel egyidőben biztosítani kell az ugaroltatásból származó környezetvédelmi előnyök megtartását.
  • A miniszterek elismerik annak fontosságát, hogy a mezőgazdaság hatékonyan alkalmazkodjon a változó versenykörnyezethez és hogy szembenézzen az ezzel kapcsolatos kockázatokkal. Ezzel összefüggésben nyugtázzák, hogy a Bizottság választható kockázatkezelő intézkedések kidolgozását tervezi, köztük olyan lépéseket, amelyek az agrártermelők, a magánszféra aktív bevonását feltételezik. A tagállamok azt is tudomásul veszik, hogy a Bizottság a 2013 utáni időszakra a kockázatkezelés általánosabb felülvizsgálatát tervezi.
  • A tagállamok egyetértenek azzal az értékeléssel, miszerint a mezőgazdaság az éghajlatváltozás, a bioenergia, a vízgazdálkodás és a biológiai sokszínűség területén új kihívásokkal néz szembe és erre átfogó választ tartanak szükségesnek, és az innováció szerepét is hangsúlyozzák. Az EU27-ek szerint figyelmet érdemel az uniós bioenergia ágazat ösztönzése.
  • Az agrártanács felkéri a Bizottságot, hogy a modulációt is ideértve vizsgáljon meg minden finanszírozási lehetőséget a fent említett „új és már jelenleg is jelentkező kihívások" kezelésére, köztük a vidékfejlesztési intézkedéseket is.
  • A következtetések végül felkérik az Európai Bizottságot arra, hogy 2008 májusában (2008. május 20-án) jogszabályi javaslatot terjesszen elő a közös agrárpolitika állapotfelméréséről.

Nyilvánosak lesznek az agrárkifizetések

2008. március 20. – EUvonal

Egy frissen elfogadott jogszabálycsomag értelmében – a korábbi gyakorlattól eltérően – a jövőben kötelezően nyilvános lesz az uniós mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeinek listája, valamint az ezzel kapcsolatos legfontosabb adatok is kutathatók lesznek.

A Bizottság által szerdán jóváhagyott szabályozás értelmében évente legkésőbb április 30-ig közzé kell majd tenni az előző pénzügyi évre vonatkozó, uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesülők részletes adatait. Az első határidő, melyre a tagállamoknak fel kell állítaniuk egy az interneten keresztül elérhető adatbázist, 2009. április 30-e. A létrehozandó adatbázisban szerepelnie kell majd a kedvezményezettek nevének, címének, valamint annak, hogy milyen összegben részesültek közvetlen jövedelemtámogatásban vagy egyéb piaci támogatásban az EU közös agrárbüdzséjéből. Az adatok az eredeti közzétételtől számított két évig a honlapon maradnak majd.

Tekintettel az EU tagállamai között fennálló szervezeti különbségekre, az egyes tagállamok maguk dönthetik el, mely intézmény felel a honlap létrehozásáért és üzemeltetéséért. A tagállamok – amennyiben úgy döntenek – részletesebb információkat is közzétehetnek. Több tagállam már meg is kezdte az uniós mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó listák közzétételét. A Bizottság egy saját honlapot hozott létre, ahonnan valamennyi tagállam adatai kutatóak lesznek, innen részben már most is elérhetők bizonyos tagállamokra vonatkozó adatok. A közösségi honlap a következő linkre kattintva érhető el: http://ec.europa.eu/agriculture/funding/index_hu.htm

Az új szabályozás a Bizottság átfogó átláthatósági kezdeményezésének része, amelynek célja, hogy az uniós intézmények nyitottabbá és hozzáférhetőbbé váljanak az uniós állampolgárok számára. Az intézkedések által a lakosság több információval rendelkezhet az uniós költségvetés felhasználásáról, valamint ezáltal növekszik az EU-intézmények elszámoltathatósága is.

A nemzeti honlapok beindítása jelentős előrelépést jelent majd abban a több éves huzavonában, melyben a tagállamok és az uniós intézmények vitatkoztak az adatok nyilvánosságra hozataláról. Bizonyos országokban korábban hatalmas botrányok törtek ki annak kapcsán, hogy az uniós kasszából nem a leginkább rászoruló termelők részesültek, hanem nagyobb mezőgazdasági konszernek, illetve számos (akár kormányzati) visszaélésre is fény derült. E visszás helyzet orvoslására indítottak  európai oknyomozó újságírók még 2005-ben egy honlapot, mely az erre vonatkozó publikus tagállami információkat rendszerezte és adta közzé. A kezdeményezést – mely a mostani szabályozás értelmében jövő áprilistól okafogyottá válik – a londoni EU Transparency nevű civil szervezet koordinálja.

BruxInfo