2010. július 22-ei ülésén az Országgyűlés elfogadta a Közbeszerzési törvény módosítását. A változtatással a kormány célja az volt, hogy az új kabinet hivatalba lépése után a lehető legrövidebb időn belül olyan átmeneti szabályozást alakítson ki, amely helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsíti a közbeszerzési eljárásokat, növeli az eredményes eljárások számát, valamint gátat szab a gazdaságot megbénító körbetartozásnak és visszaszorítja a korrupciót.

 

2010. július 22-ei ülésén az Országgyűlés elfogadta a Közbeszerzési törvény módosítását. A változtatással a kormány célja az volt, hogy az új kabinet hivatalba lépése után a lehető legrövidebb időn belül olyan átmeneti szabályozást alakítson ki, amely helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsíti a közbeszerzési eljárásokat, növeli az eredményes eljárások számát, valamint gátat szab a gazdaságot megbénító körbetartozásnak és visszaszorítja a korrupciót.

A közbeszerzési eljárásoknak, valamint a magyar közbeszerzési rendszernek igen jelentős szerepe van az Európai Uniós források felhasználásában, a források gazdasági szereplőkhöz történő eljuttatásában, ezért a kormány egy új állami közbeszerzési rendszer kiépítésén dolgozik. Az ősztől meginduló átfogó kodifikációs eljárást széleskörű szakmai párbeszéd előzi meg, illetve az átláthatóságot biztosító elektronikus eljárás bevezetésének teljeskörű vizsgálata. Ezt követően léphet majd életbe egy teljesen új Közbeszerzési törvény.

Ugyanakkor a jelenlegi eljárások bonyolult rendszerének egyszerűsítése, a pályázati források gyorsabb lehívása, a korrupció visszaszorítása, valamint a hazai kis- és középvállalatok részvételi és nyerési esélyeinek növelése érdekében azonnali intézkedésre volt szükség, ezért kezdeményezte a kormány a közbeszerzési szabályrendszer jelenlegi módosítását.

Az eljárási rend egyszerűsítése, a formai követelmények meghatározása és az alkalmasságra vonatkozó előírások újraszabályozása rendkívül fontos szerepet kap a visszaélések megakadályozása szempontjából. Mindezek és a részajánlattétel kötelezővé tétele elősegítik a kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban. A körbetartozásra vonatkozó új szabályok pedig a részvétel mellett a kis- és középvállalkozásoknak járó ellenszolgáltatások kifizetését is garantálják. A módosítás szabályokat fogalmaz meg az eredménytelen közbeszerzési eljárások, illetve az érvénytelen ajánlatok számának csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tétele érdekében is.

A Közbeszerzési törvény 2010. július 22-én elfogadott módosításának főbb pontjait ismerteti.

A korrupció visszaszorítását szolgáló módosítások:

 

•1.      Az új szabályozás megnöveli az ajánlati felhívás és dokumentáció megtámadásának határidejét, csökkenti az ezzel kapcsolatos jogorvoslati eljárás díját, és erre az időszakra is kiterjeszti az előzetes vitarendezés lehetőségét.

•2.      A szabályozás leírja az ajánlat elvárható formai követelményeit és kizárja, hogy az ajánlatkérők ennél bonyolultabbat írjanak elő.

•3.      A korrupció visszaszorítását szolgálja az elektronikus közbeszerzés lehetővé tétele is, ugyanis felismerhetővé teszi az ajánlatok és általában a közbeszerzési eljárás iratainak utólagos módosítását és így az eljárás eredményének befolyásolását.

•4.      Megszűnik az a szabályozás, amely alapján eddig eredménytelenné kellett nyilvánítani az eljárást, ha csak egy érvényes ajánlat volt.

•5.      A módosítás a hiánypótlást kizárólag a lehető legszükségesebb mértékben korlátozza és minden más esetben lehetővé teszi.

•6.      A módosítás az ajánlati biztosíték miatti érvénytelenséget arra az esetre korlátozza, amikor az ajánlati biztosítékot az ajánlattételi határidőre nem, vagy nem az előírt összegben bocsátják rendelkezésre.

•7.      Az össze nem fűzött ajánlatokat a bontáskor össze kell fűzni, így az egyik kiskapu, melyeket az egyik ajánlattevővel összejátszani kívánó ajánlatkérők eddig kihasználtak, megszűnik.

•8.      Bővül a közbeszerzési eljárás irataiba történő betekintés lehetősége, különösen jelentős, hogy már az ajánlatok bontásakor is be lehet a jövőben tekinteni a felolvasó lapba, amely az ajánlati árat és a többi elbírálási szempont mennyiségi adatait tartalmazza.

A kis-és középvállalkozások ajánlattételi és nyerési esélyeinek növelését célzó javaslatok:

 

•1.      A kötelező részajánlattétel szabályainak pontosítása lehetővé teszi, hogy a KKV-k is részt vehessenek uniós forrásból támogatott közbeszerzésekben is.

•2.      Könnyebbé válik a nemrég alakult vállalkozások részvétele.

•3.      A kkv-kat támogatja az a módosítás is, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetében a 100 millió feletti, építési beruházásnál pedig az 1 milliárd feletti árbevételű cégeket az ajánlatkérő kizárhatja a közbeszerzésből.

•4.      A jövőben legfeljebb 5%-os mértékben lesz lehetséges a szerződéskötés utáni időszakra vonatkozó biztosítékokat megkövetelni.

Az ajánlattételt egyszerűsítő szabályok:

 

•1.      Csökkennek az ajánlatkérők pénzügyi és műszaki alkalmasságának feltételei.

•2.      Egyszerűsödnek az adminisztrációs elvárások.

•3.      A törvénymódosítás az önkormányzati szektor szemszögéből számos előnyös rendelkezést tartalmaz, amely az európai uniós irányelvekhez való teljesebb konformitást biztosítja, csökkentve ezzel az Unió által indítandó szabálytalansági eljárásokat és visszafizetési kötelezettséget. Ilyen például az egybeszámítási kötelezettségre vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, az Irányelvi rendelkezésekhez történő igazítása. Az új szabályozás rugalmasabbá teszi kifejezetten az építési beruházásokra vonatkozó eljárásokat, amelyekben a KKV-k nagyobb szerephez juthatnak és növekszik a nyerési esélyük is.

•4.      Az ajánlattevők által benyújtandó iratok száma csökken.

•5.      A jövőben nem kötelező hivatalos közbeszerzési tanácsadók igénybevétele és a hirdetményellenőrzés.

•6.      Az új szabályozás a kisebb értékű beszerzéseknél ismételten lehetséges lesz hirdetmény közzététele nélkül három ajánlatot kérni.

•7.      Az eljárási határidők lerövidülnek. (pl. az eredményhirdetés és a szerződéskötés közötti határidő)

•8.      A közösségi értékhatár felét elérő építési beruházásoknál a jövőben az egyszerűbb nemzeti eljárásrend alkalmazandó.

A körbetartozás visszaszorítását szolgáló módosítások:

 

•1.      Az irreális megajánlások, a kirívóan alacsony ármegajánlások kérdéskörének jogszabályi rendezése is megvalósul. Ezáltal lehetővé teszi a tisztességes piaci ár elérését, az alvállalkozói kifizetések elmaradásának megakadályozását. Építési beruházások esetén kifejezetten kötelezővé teszi az alvállalkozók első ütemben történő kifizetését. A generálkivitelező ugyanis a saját munkadíját csak akkor kapja meg, miután teljes körűen igazolja az alvállalkozója kifizetését.

•2.      Kizáró ok lesz, ha egy ajánlattevő nem, nem teljesen vagy késedelmesen fizette ki az alvállalkozóját. Ezen szabályozáson keresztül ismételten a hazai KKV szektor támogatása nyilvánul meg.

•3.      Az alvállalkozókkal kapcsolatos, ajánlatban közlendő adatok köre bővül: 10% feletti alvállalkozó tekintetében közölni kell azt az arányt is, amelyet teljesíteni fog a szerződésből. Ha az ajánlattevő az alkalmasságát 10% alatti alvállalkozóval igazolta, akkor a 10% alatti alvállalkozók nevét, címét is közölnie kell. Így az ajánlatkérő számára ellenőrizhető lesz, milyen arányú lesz az alvállalkozók általi teljesítés és a releváns alvállalkozók személye is.

•4.      A jövőben, ha egy szervezet 25%-ban vagy azt meghaladó mértékben vesz részt a szerződés teljesítésében, akkor az ajánlatban nem szerepelhet alvállalkozóként, hanem ajánlattevőnek kell minősíteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük