L. Simon László (FIDESZ), a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnökeL. Simon László (FIDESZ), a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke

Az önkormányzati rendszer újraszabályozása során a helyhatóságok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények sorsát is megnyugtatóan rendezni kell – ennek koncepcióján dolgozik közösen a Fidesz kulturális kabinetje és a kulturális kormányzat – nyilatkozta L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának kormánypárti elnöke a Duna Televízió reggeli műsorában. A politikus azt mondta: a művelődési házaknak még ma is alapvető szerepük van vidéken a kultúraközvetítésben, a levéltári rendszert pedig újra kell definiálni és meg kell erősíteni, tekintettel alapvető nemzeti feladataira és az e-levéltár rendszerének tervezett bevezetésére is. 

 L. Simon László (FIDESZ), a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnökeL. Simon László (FIDESZ), a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke

Az önkormányzati rendszer újraszabályozása során a helyhatóságok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények sorsát is megnyugtatóan rendezni kell – ennek koncepcióján dolgozik közösen a Fidesz kulturális kabinetje és a kulturális kormányzat – nyilatkozta L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának kormánypárti elnöke a Duna Televízió reggeli műsorában. A politikus azt mondta: a művelődési házaknak még ma is alapvető szerepük van vidéken a kultúraközvetítésben, a levéltári rendszert pedig újra kell definiálni és meg kell erősíteni, tekintettel alapvető nemzeti feladataira és az e-levéltár rendszerének tervezett bevezetésére is. 

Az önkormányzati rendszer egyik legfontosabb része az általa fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények hálózata; erről nem sokat beszélnek a közvéleményben – nyilatkozta az önkormányzati rendszer kormányzati átalakításának koncepciója kapcsán kialakult közéleti és szakmai vitához kapcsolódva  L. Simon László a Reggel a Dunán stúdiójában.

Eközben azonban a Fidesz kulturális kabinetje valamint a kulturális kormányzat közösen dolgozik azon a koncepción – ennek az önkormányzati törvénymódosítás és az ágazati törvénymódosítások alapját is kell képeznie – , hogy mi legyen a fenti csoportba tartozó intézményekkel: a levéltárakkal, a múzeumokkal, a könyvtárakkal, a művelődési házakkal és központokkal.

A kérdésre, hogy még folyik-e élet ezekben a vidéki művelődési házakban és központokban, L. Simon László azt mondta: természetesen igen. Hozzátette: ha a KSH a kultúrával kapcsolatban is folytatna más területekhez hasonló kutatásokat, akkor kiderülne, hogy igenis élnek ezek a létesítmények. "Megvannak a belső számok és eredmények arról, hogy a művélődési házak intézményrendszere ma a legnagyobb kulturális kiszolgáló hálózat; legtöbben még ma is  művelődési házakon keresztül találkoznak a kultúrával, a kulturális élménnyel" – tette hozzá a fideszes politikus.

Vannak olyan kistelepülések, ahol nincs is más művelődési lehetőség, miközben az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy minden állampolgárnak egyformán joga a művelődéshez és a kultúrához való hozzáférés – tette hozzá L. Simon László, aki szerint a vidék megtartása szempontjából a gazdasági szempontok mellett legalább ennyire fontos, hogy "ne a kocsma legyen a közösségi tér", hanem a templom, a mellette működő közösségi tér és művelődési házban működő könyvtár.

Az önkormányzati vezetők arról beszélnek, hogy az iskola és a kórház fenntartása is megerőlteti a települést. Honnan lesz akkor pénz a kulturális intézményhálózatokra? – kérdezte a Reggel a Dunán riportere.

Azt tudom mondani, amit Klebelsberg Kunó mondott egykor: még egyetlen ország sem ment amiatt tönkre, hogy a kultúrára áldozott – reagált a fideszes politikus. Nem tudunk magyar identitásról és nemzeti politikáról beszélni, ha nem definiáljuk elsődlegesen ezen belül a kultúra szerepét; de ebbe sok minden beletartozik, nem csak a pénzkérdések – tette hozzá.

L. Simon László kijelentette: vannak feladatok, amiket át kell venni az államnak a kultúra területén is az önkormányzatoktól. A kérdésre, hogy az államnál mitől lesz több pénz a feladatokra, a politikus azt mondta: nem feltétlenül több pénzre van szükség. Példaként említette a levéltárakat: az országos levéltár, a fővárosi levéltár, a tizenkilenc megyei és a négy városi levéltár összesen nem visz el hétmilliárd forintnál többet; összehasonlításként a magyar közmédia rendszerre hatvanöt milliárd forintot fordít évente az állam. Az összes magyar levéltárra pedig, ami nélkül nincs magyar állam, hiszen minden, azzal kapcsolatos minden történeti és mai dokumentumot ezek őriznek és dolgoznak fel.

"Ennek az egész rendszernek az újragondolása, újra definiálása és megerősítése nemzetstratégiai kérdés. A magyar levéltári rendszerből például egy forintot sem szabad kivenni, sőt, áldozni kell még rá pénzt, mivel előttünk áll egy fontos kormányzati célkitűzés, az e-levéltári rendszer beindítása" – nyilatkozta L. Simon László a Reggel a Dunán stúdiójában.

 

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük