Két hét múlva indul a Szilasfood-Lucullus Góbi Expedíció, amely 1000 kilométert tervez megtenni lóháton a világ egyik legnagyobb pusztaságában. Az expedíció célja a nomád gasztronómia megismerése, amelyet a Budapesti Mûszaki Egyetem és a Semmelweis Egyetem által támogatott tudományos kutatások kísérnek.

Két hét múlva indul a Szilasfood-Lucullus Góbi Expedíció, amely 1000 kilométert tervez megtenni lóháton a világ egyik legnagyobb pusztaságában. Az expedíció célja a nomád gasztronómia megismerése, amelyet a Budapesti Mûszaki Egyetem és a Semmelweis Egyetem által támogatott tudományos kutatások kísérnek.

Nagyszabású kalandra készül az Északi-sarki paprikás csirke projekttel és a Budapest-Bamako rallyversenyének afrikai tevetarhonyájával ismertté vált Lucullus Baráti Társaság: a gasztronómiai egyesület két hét múlva expedíciót indít a Góbi-sivatagba. A Szilasfood-Lucullus Góbi Expedíció hét fõbõl álló csapata 1000 kilométert tervez megtenni lóhá-ton 30 nap alatt Belsõ-Ázsia legendás, Európa számára szinte teljesen ismeretlen történelmi vidékein, hogy betekin-tést nyerjen a nomád gasztronómia rejtelmeibe, és tudományos kutatásokat végezzen. Célba éréskor, július 10. körül a délnyugat-mongóliai Altáj településen paprikás csirkével ünnepli meg a sikert a Társaság. Az expedíció kalandjait a Danubius Rádióban, a Duna TV Reggeli mûsorában, valamint a www.gobi.hu we-boldalon lehet majd nyomon követni. Július elsõ hetében az érdeklõdõk nyilvános beszélgetés keretében, személye-sen tehetnek fel kérdéseket mûholdas kapcsolaton keresztül az Expedíciónak az Alexandra Pódiumon, majd rögtön a hazaérkezést követõen a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Nomád gasztronómia és tudományos kutatások

A Szilasfood-Lucullus Expedíció fõ célja, hogy megismerje a lovas nomád gasztronómia hagyományait, és a nomád létezéssel való azonosulás élményén keresztül betekintést nyerjen az egykori pusztai világhódítók birodalmainak a mindennapjaiba. A gasztronómiai kutatáson túl az expedíció orientalista, orvosi és rádiótechnikai méréseket végez, és a kutatási eredményeket elektronikus hordozókon dokumentálja, amelyek háttérbázisát a magyar expedíciós kutatá-sokban egyedülálló, speciálisan erre a célra az Alexandra Könyvkiadó leányvállalata, az eTan Elektronikus Tananyag Zrt. által kifejlesztett digitális könyvtár biztosítja. A tudományos kutatásokban az expedíció partnere a Budapesti Mûszaki Egyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint az ELTE orientalista és pszichológus hallgatói.

1000 kilométer lóháton a Góbi-sivatagban ? különleges kultúrmisszió

A Szilasfood-Lucullus Expedíció mintegy nyolchónapos fizikai, lovas, szakmai felkészülést követõen indul útnak, amelyben a csapat orvosi, katasztrófahelyzet-kezelési felkészítését a Magyar Vöröskereszt Gyõri Elnöksége felügyelte. A 2007. június 8-án Budapestrõl elinduló Expedíció a Góbi-sivatag mongóliai szakaszán vonul keresztül, Dalanzadgad és Altáj települések között. Az út elsõ, mintegy 400 kilométeres része kõsivatagokon, a Khongoriin Els homokdûnéin és az Ikh Bogd hegység sziklás szirtjein vonul át. Ezután a csapat a sós tavak vidékére jut el, amelyet az egykori nomád birodalmak szent hegységének, az Altájnak a füves lankái követnek. A mintegy 1000 kilométeres utat lóháton tervezi megtenni az Expedíció, amely július 12-én ér haza. Az expedíció Magyar Nemzeti Múzeum Dzsingisz Kán kiállítása megbízásából különleges kulturális missziót hajt végre a magyar-mongol barátság jegyében.

Történelmi legendák vidéke: a Góbi-sivatag

A Góbi a Dél-Magyarországnak és Vajdaságnak megfelelõ Északi szélesség 40. és 46. foka között helyezkedik el, a sivatagot kettészeli a mongol-kínai határ. A közhiedelemmel ellentétben a sivatagnak csak mintegy 3%-t képezik homoksivatagok, a többi területet homokdûnék, sziklamezõk, kanyonok, holdbéli hegységek, sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amirõl a világ legnagyobb dinoszaurusz ásatásai, több ezer éves sziklarajzok és õsi települések romjai tanúskodnak. Az elsivatagosodást követõen is meghatározó világtörténelmi epizódok sora zajlott ezen a vidéken. Itt vonultak végig a hunok és Dzsingisz kán mongoljainak kínai hadiösvényei, erre vezettek át a Selyemút karavánjai, és számos magyar Belsõ-Ázsia kutató – többek között Kõrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Stein Aurél – ezen a vidéken vélte felfedezni õseink hazáját. A Góbiban több ezer éve élnek nomádok, akik megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsõséges klímájához, és a napi akár 80°C hõingadozáshoz.

A Góbi expedíció útvonala

Mongol területen végigvonuló expedíciónk a Góbi keleti kapujából, Dalanzadgad településrõl indul. Az út elsõ, mintegy 400 kilométeres része kõsivatagokon, a Khongoriin Els homokdûnéin és az Ikh Bogd hegység sziklás szirtjein vonul át. Ezután a csapat a sós tavak vidékére jut el (érintve az Orog Nuur és a Boon Tsagaan Nuur tavakat), amelyet az egykori nomád birodalmak szent hegységének, az Altájnak a füves lankái követnek. Útvonalunkat úgy terveztük, hogy utánpótlásunk valamint az esetleges légi mentés biztosított legyen.

Az expedíció idõzítésérõl

A Góbi-sivatag idõjárására szélsõséges kontinentális klíma a jellemzõ. A hosszú télen akár mínusz ötven fokos fagyok alakulhatnak ki, míg tavasszal és õsszel homokviharok söpörnek végig a tájon, ami kevés lehetõséget ad az állatok regenerálódására. Egyedül a nyári hónapok alkalmasak hosz-szabb sivatagi tartózkodásra. Expedíciónkat ennek megfelelõen idõzítettük.

2007. június 8-án indulunk el Budapestrõl, ahonnan Moszkván keresztül repülõvel jutunk el Ulánbátorba. A sivatagi menet június 11-én indul, majd a tervek szerint július elsõ hetében ér véget Altájban. Az expedíció július 10. környékén ér vissza Ulánbátorba. Magyarországra 2007. július 12-én érkezünk vissza.

Technikai megvalósítás

Expedíciónkat lóháton hajtjuk végre annak érdekében, hogy minél közelebbi élményekhez jussunk a nomád kultúrák mindennapjaival kapcsolatban, és valódi fizikai benyomásokat szerezzünk a nagy távolságok legyõzésérõl. Az expedíciót Ulánbátorból egy UAZ kisteherautóval szállítjuk Dalanzadgad településre.

Itt mintegy 10 ló, 2 teve, 2 helyi lovas vezetõ várja csapatunkat. A teherautó a gyors elõrehaladást és a költséghatékonyságot szolgálja: a csapat élelmiszer-ellátmányát, a vizet, a tábori felszerelést valamint a távközlési berendezéseket és egyéb technikai eszközöket szállítja. Ló váltásra kétszer kerül sor az út során, 10 napos intervallumokban (Bayanlig-Orog Nuur, valamint a Boon Tsagaan Nuur környékén). Az expedíció fõbb mérföldköveinek a közelében járási központok és repülõterek vannak, amelyekrõl szükség esetén igényelhetõ légi mentés.

Történelmi legendák vidéke: a Góbi-sivatag

A Góbi a Dél-Magyarországnak és Vajdaságnak megfelelõ Északi szélesség 40. és 46. foka között helyezkedik el, a sivatagot kettészeli a mongol-kínai határ. A közhiedelemmel ellentétben a sivatagnak csak mintegy 3%-t képezik homoksivatagok, a többi területet homokdûnék, sziklamezõk, kanyonok, holdbéli hegységek, sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amirõl a világ legnagyobb dinoszaurusz ásatásai, több ezer éves sziklarajzok és õsi települések romjai tanúskodnak.

Az elsivatagosodást követõen is meghatározó világtörténelmi epizódok sora zajlott ezen a vidéken. Itt vonultak végig a hunok és Dzsingisz kán mongoljainak kínai hadiösvényei, erre vezettek át a Selyemút karavánjai, és számos magyar Belsõ-Ázsia kutató – többek között Kõrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Stein Aurél – ezen a vidéken vélte felfedezni õseink hazáját. A Góbiban több ezer éve élnek nomádok, akik megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsõséges klímájához, és a napi akár 80°C hõingadozáshoz.

A Góbi expedíció útvonala

Mongol területen végigvonuló expedíciónk a Góbi keleti kapujából, Dalanzadgad településrõl indul. Az út elsõ, mintegy 400 kilométeres része kõsivatagokon, a Khongoriin Els homokdûnéin és az Ikh Bogd hegység sziklás szirtjein vonul át.

Ezután a csapat a sós tavak vidékére jut el (érintve az Orog Nuur és a Boon Tsagaan Nuur tavakat), amelyet az egykori nomád birodalmak szent hegységének, az Altájnak a füves lankái követnek. Útvonalunkat úgy terveztük, hogy utánpótlásunk valamint az esetleges légi mentés biztosított legyen.

Az expedíció idõzítésérõl

A Góbi-sivatag idõjárására szélsõséges kontinentális klíma a jellemzõ. A hosszú télen akár mínusz ötven fokos fagyok alakulhatnak ki, míg tavasszal és õsszel homokviharok söpörnek végig a tájon, ami kevés lehetõséget ad az állatok regenerálódására. Egyedül a nyári hónapok alkalmasak hosz-szabb sivatagi tartózkodásra. Expedíciónkat ennek megfelelõen idõzítettük.

2007. június 8-án indulunk el Budapestrõl, ahonnan Moszkván keresztül repülõvel jutunk el Ulánbátorba. A sivatagi menet június 11-én indul, majd a tervek szerint július elsõ hetében ér véget Altájban. Az expedíció július 10. környékén ér vissza Ulánbátorba. Magyarországra 2007. július 12-én érkezünk vissza.

Technikai megvalósítás

Expedíciónkat lóháton hajtjuk végre annak érdekében, hogy minél közelebbi élményekhez jussunk a nomád kultúrák mindennapjaival kapcsolatban, és valódi fizikai benyomásokat szerezzünk a nagy távolságok legyõzésérõl. Az expedíciót Ulánbátorból egy UAZ kisteherautóval szállítjuk Dalanzadgad településre. Itt mintegy 10 ló, 2 teve, 2 helyi lovas vezetõ várja csapatunkat. A teherautó a gyors elõrehaladást és a költséghatékonyságot szolgálja: a csapat élelmiszer-ellátmányát, a vizet, a tábori felszerelést valamint a távközlési berendezéseket és egyéb technikai eszközöket szállítja. Ló váltásra kétszer kerül sor az út során, 10 napos intervallumokban (Bayanlig-Orog Nuur, valamint a Boon Tsagaan Nuur környékén). Az expedíció fõbb mérföldköveinek a közelében járási központok és repülõterek vannak, amelyekrõl szükség esetén igényelhetõ légi mentés.

AZ EXPEDÍCIÓ RÉSZTVEVÕI

 SIPOS TAMÁS expedícióvezetõ

 a Lucullus BT egyik alapítója, elnöke. Budapesten született 1976-ban. 1999-ben végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) Public Relations szakán. 2000-ben alapította a Thalassa-Group Public Relations ügynökséget, majd 2003-ban az IDS Europe média- és üzleti elemzõ vállalatot. 2004-ben elvégezte a New York Film Academy forgatókönyvírói tanfolyamát (Los Angeles, Universal Studios).

A 2003-ban létrejött Lucullus Baráti Társaság, Magyarország legnagyobb ínyencklubjának alapító tagja és elnöke. A mára legendássá vált Lucullus expedíciók, a "Paprikás csirke az Északi-sarkon", valamint a szaharai "TarhonyaRally Racing Team" fõszervezõje, kommunikációs vezetõje.

A világ valamennyi kontinensét körbeutazta, rendszeresen sportol. Angolul, németül és oroszul beszél.

 Túroczi Gábor szóvivõ

 a Lucullus BT egyik alapítója Jászberényben született 1977-ben. 2000-ben végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) diplomataképzõ szakán. Ezt követõen megszerezte a Budapesti Gazdasági Fõiskola PR-szakértõ másoddiplomáját, és marketingképesítést szerzett az itthoni International Business School (IBS) iskola és a New-Yorki székhelyû Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) közös kurzusán.

2001-2003 között a Headline PR kommunikációs ügynökségnél dolgozott, majd a Provident Financial Rt. kommunikációs munkatársaként tevékenykedett. Jelenleg független PR tanácsadóként dolgozik.

A Lucullus Baráti Társaság alapító tagja, alelnöke, szóvivõje. A "Paprikás csirke az Északi-sarkon" expedíció résztvevõje, aki harmadik hazánkfiaként tûzte ki másodszor a magyar lobogót a világ tetején, amit az elsõ, Északi-sarkon megfõzött étellel, egy tál paprikás csirkével ünnepelt meg.

Jelentõs utazási tapasztalattal bír. Mintegy 13 évig élt Oroszországban. Rendszeresen sportol (úszás, túrázás). Angol, orosz, finn nyelven beszél.

JARABEK BENCE közgazdász a LUCULLUS BT tagja

Esztergomban született 1973-ban. 1999-ben végzett a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján, pénzügy szakirányon, és 2006-ban szerezte meg vállalatgazdálkodási diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem REK képzésén.

A fõiskola elõtt a vendéglátóiparban elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerzett, Magyarországon és külföldön egyaránt (Danubius Hotels Ramada Hotel). 2005-ben megalapította saját export-import kereskedelmi és tanácsadó vállalkozását, amelyben jelenleg tevékenykedik. Eddigi munkája során több kiemelkedõ nemzetközi és hazai piacvezetõ cégnél mûködött közre akvizíciós, hálózatfejlesztési és pénzügyi szakértõként (MOL, Porsche Hungária, Raiffeisen Bank). 2004-ben csatlakozott a Lucullus Baráti Társasághoz, 2006-ban a "Paprikás csirke az Északi-sarkon" projekt helyettesítõ utazója volt.

Sokat utazik, rendszeresen sportol. Szenvedélyesen követi a nemzetközi kulináris irányzatok fejlõdését. Angolul, németül beszél.

NÉHER MÁRTON rádiótechnikus

Csornán született, 1985-ben. 1998-tól foglalkozik rádiós kommunikációval. 2004-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetem villamosmérnök hallgatója, a Schönherz Zoltán Kollégiumi Rádióamatõr klub vezetõje, a magyar rádiós élet aktív résztvevõje. Az egyetem mellett dolgozik, több szerver és hálózat rendszergazdája.

Rendszeresen sportol  (falmászás, túrázás, úszás), gyakran utazik (bejárta Szlovákiát, Ausztriát,  Franciaországot, Írországot).  Folyéko-

DR. BATMUNKH ENKHJARGAL orvos

Mongóliában született 1977-ben. 1995-1996 között a Mongol Orvostudományi Egyetemre járt, majd Magyarországra költözött, és 1997-ben elvégezte a Kodolányi János Fõiskola Magyar Nyelvi Intézetének képzési programját. 2003-ban szerezte meg az orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetem (SOTE) általános orvosi karán. 2003 óta a SOTE Doktori Iskola PhD hallgatója. PhD munkájával több magyarországi és nemzetközi konferencián sikeresen szerepelt. 2005 óta dolgozik az International Ambulance Kft.-nél ügyeletes orvosként.

Rendszeresen sportol. Mongol az anyanyelve, ezen kívül magyarul, angolul, oroszul beszél.

 Dr. Agoston Viktor Antal

1978-ban született Budapesten. 2003-ban végez a SOTE-n, majd PhD-kutatásokat végez a Szentágothai Doktori Iskola keretein belül. A  Cost B30  WG2,  EU  munkacsoport tagja.  Tanult a  szudáni University   Of  Khartoum   és   a   dániai   University   Of  Southern Denmark orvosi karán. Mentõorvos, az Országos Mentõszolgálatnál teljesít szolgálatot 2002-óta. Vizsgázott hegy-, és sziklamászó, az FTSK Excelsior Hegymászó Klub tagja. Rendszeresen mászik hazánkban, a Magas-Tátrában, Horvátországban, Ausztriában és Svájcban.

Szerzõ a 2006-ban a "Sí-tábororvosok Kézikönyve" címmel megjelent utazás-orvostani könyvben, sí-tábororvos oktató és elõadó. Az SOS Hungary mentõszolgálattal együtt dolgozva széleskörû utazás-orvostani tapasztalatra tett szert. Angol nyelven beszél és fordít.

VARGA FERENC mongolista

Szentesen született 1978-ban. 2004-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem mongol szakát, azóta a mongol nyelvészeti doktori programon vesz részt. Mongóliában 2000-tõl kezdõdõen rendszeresen kutat, öt útján összesen közel egy évet töltött el az országban. Rendszeresen publikál mongolisztika és nomád íjászat témában. Több kiállítást szervezett (?Csodálatos Mongólia", Kunszentmárton; ?Khan Kentei – avagy Dzsingisz kán szülõföldje", Budapest, Magyarok Világszövetségének Székháza), és rendszeresen tart elõadásokat az ELTE-BTK-n.

Jelenleg önálló mezõgazdasági vállalkozását vezeti a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Mongolul, kazakul, angolul beszél.

FOTO:Nagy Gábor.