A Szentatya által vezetett nagyheti szertartások néhány elemükben térnek csak el a másutt is követett gyakorlattól. Római sajátosság a colosseumi keresztút, illetve a húsvétvasárnap reggeli Resurrexit-rítus, és természetesen az Urbi et orbi áldás.

A Szentatya által vezetett nagyheti szertartások néhány elemükben térnek csak el a másutt is követett gyakorlattól. Római sajátosság a colosseumi keresztút, illetve a húsvétvasárnap reggeli Resurrexit-rítus, és természetesen az Urbi et orbi áldás.

Nagycsütörtök délelőtt a krizmaszentelési misét a Szent Péter-bazilikában mutatja be XVI. Benedek, a római egyházmegye mintegy 1600 papjával együtt. A szertartás során megáldja a szentségek kiszolgáltatásakor használatos olajakat. Az ehhez használatos olivaolaj idén Spanyolországból érkezik. Az edényeket két-két katekumen, beteg, bérmálkozó, illetve szentelésre váró diakónus viszi a pápa elé. A megáldott olajból kap majd az egyházmegye minden plébániája, továbbá – a pápa különleges ajándékaként – az aquilai egyházmegye is, mivel ott az idén földrengés miatt elmarad a krizmaszentelési mise.

Az esti szentmisét a Szentatya a hagyományoknak megfelelően székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában mutatja be. A szertartás során, Krisztus gesztusára emlékeztetve a pápa megmossa tizenkét lateráni kanonok lábát. A pápai misék gyakorlatától eltérően nagycsütörtökön van „perselyezés" is, aminek adományait az idén a gázai katolikus közösség megsegítésére fordítják.

Nagypénteken a vatikáni bazilikában celebrált szertartás során a pápai trónt a főhajóban, Szent Péter szobrával szemben állítják fel, akárcsak tavaly (más alkalmakkor a főoltár előtt szokott állni, és a felajánlási résznél viszik el onnan). A Szentatya cipőjét levéve járul majd a főoltár előtt elhelyezett, XIII. Leó idejéből származó feszület elé a kereszthódolatra. A szentbeszédet a hagyományoknak megfelelően a Pápai Ház Szónoka, Raniero Cantalamessa kapucinus atya tartja.

Az esti colosseumi keresztút során az idén az indiai Guwahati szalézi püspöke, Thomas Menamparampil elmélkedéseit olvassák fel. A Hong Kong-i érsek által készített tavalyi elmélkedések után XVI. Benedek ismét az ázsiai egyház nehéz helyzetére kívánja ezzel a figyelmet irányítani. A keresztút egyes stációinál a keresztet Agostino Vallini bíboros helynök, két római fiatal, egy család, két indiai szerzetesnő és egy indiai lány, egy fogyatékos, egy tolószékes mozgássérült, két afrikai lány és a szentföldi ferences kusztódia két szerzetese viszi majd.

A húsvéti vigília a Szent Péter-bazilika előcsarnokában kezdődik, késő este, a tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya megáldásával. A szertartás során a Szentatya öt felnőttnek – köztük egy kínai asszonynak – szolgáltatja ki a keresztség és a bérmálás szentségét, majd az első szentáldozásban részesíti őket.

Húsvétvasárnap a pápa a – szokás szerint holland virágokkal díszített – Szent Péter téren mutatja be az ünnepi szentmisét. Előtte kerül sor a húsvéti pápai liturgia jellegzetes elemére, a Resurrexit-rítusra (feltámadási szertartás).

A 2000-ben felelevenített szertartás a középkorra megy vissza, amikor a pápa a lateráni palota kápolnájában őrzött ősi Krisztus-kép, az ún. Acheropita (vagyis nem emberkéz által festett ikon) előtt rótta le hódolatát húsvét reggelén. Péter utódaként felidézte azt a jelenetet, amikor feltámadása reggelén Krisztus megjelent Péter apostolnak. Guido Marini pápai szertartásmester közlése szerint az idén a Resurrexit nem a misében kap helyet, hanem – az előző évek gyakorlatától eltérően, és a középkori gyakorlathoz igazodva – közvetlenül előtte.

A Szentatya kinyitja az aranyozott Krisztus-ikon két szárnyat, a diakónus éneke pedig hírül adja az Úr feltámadását: „Surrexit Dominus de sepulcro, qui pro nobis pependit in Ligno" (Feltámadott sírjából az Úr, aki értünk függött a keresztfán). Mire a pápa hasonlóképpen válaszol: „Surrexit Dominus vere et apparuit Simoni" (Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak).

Az eddigiektől eltérően XVI. Benedek idén rövid homíliát is mond (korábban az Urbi et Orbi üzenetre tekintettel ez elmaradt). A Húsvéti Urbi et Orbi üzenetet a pápa a bazilika erkélyéről olvassa fel, majd onnan adja áldását Rómára és a világra, illetve üdvözli az összesereglett zarándokokat, s a televíziós közvetítés nézőit saját nyelvükön.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük