Charles Simonyi és az õt szállító ûrhajó legénysége

Nem jelent volna ez a cikk meg, ha egyik kollegám nettelefonon nem hivott volna fel a MOM Üzletközpont sarkáról. Egy úriember hoszan, majdnem elszédülve filmez valamit az égen. No nem UFO jelenés volt, és nem is Simonyi. Hanem a Vénusz, ami a városi körülmények között is megdöbbentõen fényes tud lenni egyes esetekben. Az úriember vagy 5 percig filemezett, majd elégedetten távozott. Utána pedig az ISS szépen átkocogott égi pályáján. Ami természetesen nem került a videóra

 Charles Simonyi és az õt szállító ûrhajó legénysége

Nem jelent volna ez a cikk meg, ha egyik kollegám nettelefonon nem hivott volna fel a MOM Üzletközpont sarkáról. Egy úriember hoszan, majdnem elszédülve filmez valamit az égen. No nem UFO jelenés volt, és nem is Simonyi. Hanem a Vénusz, ami a városi körülmények között is megdöbbentõen fényes tud lenni egyes esetekben. Az úriember vagy 5 percig filemezett, majd elégedetten távozott. Utána pedig az ISS szépen átkocogott égi pályáján. Ami természetesen nem került a videóra

Április 7-én magyar idõ szerint 19 óra 31 perckor Charles Simonyi, a második magyar ûrhajós, az ötödik ûrturista elindult a Nemzetközi Ûrállomásra, csaknem kéthetes ûrutazására. Mialatt a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén tartózkodik, az ISS rendszeresen elrepül Közép-Európa fölött. A pálya számunkra kedvezõ helyzete miatt április 9-étõl naponta egy vagy két alkalommal ezek az átvonulások a koraesti órákra esnek, így az ûrállomás szabad szemmel is látható hazánkból. Sajnos a korai vonulások megfigyelését az alkonyi szürkület zavarja, a késõiek megfigyelését viszont az nehezíti, hogy az ûrállomás hamar belemerül a Föld árnyékába. (Megfigyelésére akkor van lehetõség, amikor nálunk már sötétedik, a mintegy 320-350 km-rel fölöttünk repülõ ISS-t viszont még süti a Nap.) Mindamellett Simonyi Károly fedélzeten tartózkodása idején néhány alkalommal – természetesen derült idõ esetén – Magyarország területérõl is jól látható az ISS. Ezek megfigyeléséhez adunk az alábbiakban útmutatót a www.heavens-above.com honlap elõrejelzései alapján. Az ûrállomás néhány perc alatt vonul végig az égen, és az alább ismertetendõ átvonulások mindegyike során fényesebb lesz az égen látható legtöbb égitestnél, az ISS-t általában csak a nyugati égbolton látható Vénusz ragyogja túl.

Április 11-én az ISS nagyjából a Palermo – Tirana – Szófia – Ogyessza útvonal mentén repül el Délkelet-Európa fölött. Hazánkból nézve 20 óra 12 perc körül tûnik fel a délnyugati égbolton. Mire délkeletre ér (20:15), körülbelül 30 fok magasan látjuk a látóhatár fölött, ekkor Szófia fölött repül el. 20:17 körül keleti irányban belép a Föld árnyékába.

Különös szerencsének mondható, hogy április 12-én, az Ûrhajózás napján Éppen Magyarország fölött repül el az ISS. Nagyjából a Korzika – Firenze – Zágráb – Nagykanizsa – a Balaton déli partja – Ráckeve – Nyíregyháza – Kijev vonal fölött repül el, de Magyarországról szinte bárhonnan nézve lényegében a fejünk fölött (a zenit közelében) látjuk elrepülni. 20 óra 32 perc körül tûnik fel a nyugati-délnyugati égbolton, 20:35 körül repül el a fejünk fölött, majd 20:37 körül kelet-északkeleti irányban belép a Föld árnyékába.

Április 13-án az Alpok – Mont Blanc – Zugspitze – Salzburg – Dél-Csehország – Brno – Znojmo – Magas-Tátra – Krakkó – Kijev vonal fölött repül. Hazánkból nézve 20 óra 52 perc körül tûnik fel a nyugati égbolton, 20:55 körül észak-északnyugati irányban már 53 fokkal jár a látóhatár fölött (ekkor nagyjából Csehország, Lengyelország és Szlovákia hármas határa környéke fölött repül), majd 20:57 körül kelet-északkeleti irányban belép a Föld árnyékába.

Április 13-án 22:28 körül (egy teljes Föld körüli keringés múlva) ismét feltûnik az északnyugati látóhatár fölött, de szinte azonnal belép a Föld árnyékába, így miközben Lengyelország középsõ része fölött elrepül, láthatatlan marad.

Április 14-én a Párizs – Frankfurt – Drezda – Varsó vonal fölött repül. Hazánkból nézve 21 óra 13 perc körül tûnik fel az északnyugati égbolton, de csak 36 fok magasra emelkedik a látóhatár fölé (21:15, északi irányban), majd hamarosan belép a Föld árnyékába.

Április 15-én ismét az Alpok – Magas-Tátra vonal fölött repül. Hazánkból nézve 19 óra 57 perc körül tûnik fel a nyugati égbolton, 20:00 körül észak-északnyugati irányban már 58 fokkal jár a látóhatár fölött (ekkor nagyjából a Kis-Kárpátok környéke fölött repül), majd 20:03 körül kelet-északkeleti irányban eltûnik a látóhatár környékén. Ez lesz a hét elsõ olyan átvonulása, amelyet egyáltalán nem zavar a Föld árnyéka.

Aki Charles Simonyi visszatérése után is szeretné esténként – vagy más idõszakokban hajnalonként – megfigyelni a Nemzetközi Ûrállomást, az a http://www.heavens-above.com/  honlapról letöltheti a saját lakóhelyére vonatkozó elõrejelzéseket.

Sikeres rekordkísérlet –

2007. április 12., 1.20

Április 12-én magyar idõ szerint 0.55 és 1.05 között legalább 20 magyar nyelven beszélõ amatõrrádiós szót az ûrállomás fedélzetén tartózkodó Dr. Charles Simonyival. Ezzel már sikeres az éjjeli magyar rekordkísérlet! A bejelentkezett amatõrök pontos számát a következõ órák során összesítik.

A kapcsolat szervezése még november közepén kezdõdött, koordinálásával Dr. Gschwindt András, a Mûegyetemi Rádióklub vezetõje foglalkozott. A szervezés február környékén kezdett nagyobb ismertséget kapni szakmai körökben, március közepére már 32, végül 34 amatõrrádiós jelentkezett be erre a rekordkísérletre. Mindannyian magyar nyelven beszélõ rádiósok, hárman Szerbiából, négyen Szlovákiából, a többiek Magyarországról jelentkeztek be, a legkülönbözõbb megyékbõl.

A 34 résztvevõ közül az egyik a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tartózkodott. Ez az iskola lesz a helyszíne annak a rádióamatõrkapcsolatnak, amely során hat középiskolás (illetve egykori középiskolás) diák teszi fel egy-egy kérdését Charles Simonyinak. A hat diák közül három a Természet Világa Diákpályázatán Charles Simonyi édesapja, Simonyi Károly által alapított A kultúra egysége különdíj kategória nyertesei. Ennek a kapcsolatnak a pontos idõpontja 2007. április 13., hajnali 01.15. A kapcsolat sikerült.

 A rádiófelvételt MP3-ban 12,8 MB az alábbi linkról lehet letõlteni

 A szervezõk – a Természet Világa, a Magyar Asztronautikai Társaság és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum – április 13-án este nyolckor egy másfél órás programban mutatják be a kérdezõ diákokat, lejátsszák a rádiófelvételt és négy izgalmas, az ûrturistához kapcsolódó elõadás is elhangzik majd a hazai szakemberektõl.

Az esemén az Ûrvilág oldalain:

http://urvilag.hu/article.php?id=2095 

A 34 amatõrrádiós egyikének, Hildebrand Krisztiánnak közleménye alapján írjuk az alábbiakat.

A rádióamatõr forgalmazás feltétele a vizsga és az annak alapján kiadott hatósági engedély. Charles Simonyi ûrutazására készülve rádióamatõr vizsgát is tett, és ennek alapján kapta meg a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóságtól a HA5SIK hívójelet, amelyet a kísérlet során is használni fog. A hívójel elején szereplõ „HA” Magyarország nemzeti jele. Ez lesz az elsõ alkalom, hogy magyar rádióamatõr hívójelet hallhattunk a Nemzetközi Ûrállomásról.

A magyarországi és a környezõ országok magyar lakta területeirõl résztvevõ kísérletezõ 34 rádióamatõr hívójele elõzetes jelentkezés alapján került fel arra a listára, amelynek alapján Charles Simonyi szólította õket. Mivel az ûrállomás észak-nyugatról dél-keleti irányban haladt át a Kárpát-medence fölött, a listán is a földrajzi elhelyezkedés sorrendjében szerepeltek az állomások. Charles Károly elõbb a nyugat-magyarországi rádióamatõröket fogja szólítani, és így halad a keletebben lakók felé.

Mivel a kísérlet célja az volt, hogy az alig 10 percnyi rendelkezésre jutó idõ alatt minél több összeköttetés jöjjön létre, maguk a -beszélgetések- igen rövidek voltak. Az állomások a hívójelükön kívül egy igen rövid, számokkal kifejezett, úgynevezett RS-skála szerinti vételjellemzést adtak, illetve üdvözték az ûrhajóst.

Az összeköttetésekre a 145 MHz-es, vagy másképp 2m ultrarövidhullámú rádióamatõr sávon, FM üzemmódban került sor, így viszonylag egyszerû földi berendezésekkel is létrehozható az összeköttetés. A felkészültséget leginkább az ûrállomás pályájának kiszámítása, a viszonylag rövid idejû láthatóság, a megfelelõ antennák megválasztása, az antenna kétirányú mozgatása, és a Doppler-effektus korrekciója igényelték.

(Hildebrand Krisztián alapján)

Az éjjel kiadott anyag a szervezés kulisszatitkairól [letöltés itt]

A rádiókapcsolat hangfelvétele [letöltés itt]

A Nemzetközi Ûrállomás láthatósága [április 12]
Sikeres rekordkísérlet! – Közlemény [április 12.]

Közlemény – április 11.
Közlemény – április 10.
A Nemzetközi Ûrállomás láthatósága [április 10.]
Közlemény – április 9.

A kérdést feltevõ diákok bemutatása

Fekete Soma
Fekete Soma 1983-ban született Sopronban. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Jelenleg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építõmérnöki karának ötödves hallgatója, építõmérnöki szoftverek felhasználója. 2002-ben a Természet Világa Diákpályázatán A kultúra egysége különdíj kategóriában elsõ helyezést ért el "Mi az a szimmetria?" címû munkájával. Egy évvel késõbb "Requiem a 250 éves Brennberg-bányáért, avagy a magyar szénbányászat bölcsõjénél" címû írásával nyert elsõ díjat.

Magyari Dóra
Magyari Dóra 1991-ben született Budapesten. Édesapja dr. Magyari Béla kiképzett ûrhajós. Jelenleg a Puskás Tivadar Távközlési Technikum 10. évfolyamos tanulója, a diákönkormányzat elnöke. 2006-ban Kazinczy érmet nyert az Édes Anyanyelvünk Országos Tanulmányi Versenyen. Diákújságíró.

Molnár Gyula
Molnár Gyula 1980-ban született Budapesten. 1996-ban elsõ helyezést ért el a Simonyi Károly Országos Elektrotechnikai Versenyen. 1999-ben kitûnõ technikusi képesítõ vizsgát tett a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban. A Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán szerzett diplomát, jelenleg a Vízmûvek Rt. rendszermérnöke. Nõs.

Petz Erika
Petz Erika 1985-ben született Marosvásárhelyen. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematika – informatika szakán érettségizett. Jelenleg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanul párhuzamosan két helyen: mûszaki informatikai szakon illetve nemzetközi gazdálkodás szakon. A Természet Világa 2003-as Diákpályázatán A kultúra egysége különdíj kategóriában elsõ helyezésben részesült "A Vénusz-átvonulás és nyelvünk finnugor rokonsága – Hell Miksa és Sajnovics János expedíciójáról" címû munkájával. 2004-ben részt vett a "Hewlett Packard Global Business Challenge 2004" alkalmazott számítógépes közgazdaságtan nemzetközi döntõjén az USA-ban.

Sas Péter
Sas Péter 1985-ben született Dunaújvárosban. 2002-ben megnyerte a Simonyi Károly Országos Elektrotechnikai Versenyt, 2003-ban a fizika OKTV-n 3. helyezett, 2004-ben a matematika OKTV-n 2. helyezett, 2005-ben megnyerte az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt. Kitûnõ technikusi képesítõ vizsgát tett a Puskás Technikumban. Jelenleg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának másodéves villamosmérnök szakos hallgatója.

Somogyi Tímea
Somogyi Tímea középiskolás diák, Baján született 1988-ban, jelenleg a bajai Szent László ÁMK szakközép iskolájában tanul környezetvédelmi
és vízgazdálkodási szakon, szabadidejében is szívesen foglalkozik ezzel a témával. Tanulmányait a Kaposvári Egyetemen gazdasági
és vidékfejlesztési agrármérnöki szakon szeretné folytatni. A Természet Világával egy tanára révén ismerkedett meg. Pályamûvével elsõ díjat nyert a 2006-os Diákpályázaton A kultúra egysége kategóriában. Dolgozatának címe: "Péter Rózsa, a matematika Nagyasszonya".

Hogyan mûködik a rádiókapcsolat?

Az ûrállomásról

A Nemzetközi Ûrállomás 300-400 km közötti Föld feletti magasságban kering. 91 perces keringési ideje és 51,6 fokos pályahajlása azt eredményezi, hogy a Föld legnagyobb részérõl látható idõnként az átvonulása (minden egyes keringése alatt kicsivel arrébb fordul a Föld, így az ûrállomás "lábnyoma" végigtapogatja a földfelszínt). A gyors keringés miatt egy adott földrajzi pont felett kevesebb, mint 10 percig látható egy átvonulás. Ha ez napnyugta utáni órákban vagy hajnalban történik, szabad szemmel is megpillanthatjuk (ilyenkor a Nap fénye a Földre már nem jut le, a magasan lévõ ûrállomást viszont még egy darabig megvilágítja), egy nagyon fényes csillaghoz hasonlít.

Az amatõrrádiózásról

A rádió megjelenése óta vannak amatõrök is. Amatõrnek számít az, aki nem hivatásszerûen foglalkozik rádiózással, hanem csak érdeklõdésbõl, szakmai tudása viszont profi szintû is lehet. Az amatõrök szakmai tudásuk fejlesztésére éppúgy, mint szórakozásból ûzik hobbijukat. Saját fejlesztéseik a szakmába is átmennek. A fiatal rádióamatõrök pedig jó mérnökökké válhatnak. Összeköttetéseikrõl naplót vezetnek, és különösen büszkék a távoli kontinensekkel való kapcsolatra, ezeket egyéni nyugtázólapok küldésével igazolják és teszik emlékezetessé.
Kezdetben ez szabályozatlanul folyt, a különbözõ adók egymást zavarták, ezért minden országban létrehoztak a rádiózást szabályozó hatóságokat. Ma szigorúan meg van szabva, hogy milyen frekvencián ki milyen tevékenységet folytathat. Ma csak az számít rádióamatõrnek, aki vizsgán bizonyította szakmai hozzáértését és kiváltotta az engedélyt. Az amatõrök számára ma külön frekvenciák vannak fenntartva, ahova mások, pl. mûsorszóró rádiók nem mehetnek. Rádiózni megtanulni nem ördöngösség – alapfokon bárki elsajátíthatja a szükséges tudást egy helyi rádióklubban, ahol a szükséges berendezések is rendelkezésre állnak. Akár általános iskolások vagy nyugdíjasok is lehetnek rádióamatõrök. Ma a világon kb. három millió rádióamatõr van, ebbõl kb. 8000 Magyarországon.

Rádiókapcsolat az ûrállomással

Az ûrhajósok jelentõs része rádióamatõrvizsgát is tesz és rendszeresen létesítenek kapcsolatot a földiekkel. Ennek részben pszichológiai oka van (közérzet javítása), részben oktatási célja, ilyenkor iskolákkal létesítenek kapcsolatot. Ennek a hagyománynak a részeként fog Charles Simonyi rádiózni a Puskás Technikumban összegyûlt diákokkal.
Az ultrarövidhullámú rádiójelek hasonlóan terjednek, mint fény, vagyis egyenes vonalban látniuk kell az ûrállomást az összeköttetéshez. Így kb. 8-9 perc áll rendelkezésre a kapcsolathoz. A kapcsolatot a 2 méteres amatõrsávon hozzák létre. Talán meglepõ, de az ûrállomás eléréséhez nem szükséges óriási teljesítmény: 5 wattos adóval már el lehet érni, bár a jobb minõség eléréséhez most kb. 100 wattot fogunk használni, valamint irányított antennát. A magyar amatõrök már hetek óta készülnek a kapcsolatra, tesztelik a rádióberendezéseiket és az antennaforgatókat. Az interneten megtalálhatóak az ûrállomás (és a különbözõ mûholdak) aktuális pályaelemei, amelyeket egy megjelenítõ programba betáplálva megtudhatjuk, hogy adott napon a mi állomásunk felett mikor és milyen pályán fog áthaladni egy ûreszköz. Ez a program fog segíteni a forgatható antenna írányon tartásában. A rádiókapcsolat során a rádiós szobában csak kevesen lesznek jelen: a rádió operátora, az antennaforgató vezérlõje, tartalék emberük és a kamerás. A többiek egy elõadóterembõl figyelhetik a tévén lesugárzott jelet (a lényeg persze a hang lesz, a videón csak az operátorokat láthatjuk). A rádiót csak amatõr engedéllyel rendelkezõ operátor üzemeltetheti, így az azzal nem rendelkezõ diákok kérdéseit is õ fogja tolmácsolni. A kérdéseket persze elõre el kellett küldeni, hogy fel tudjon rájuk készülni, és akkor is tudjon válaszolni, ha nem értené jól a mi adásunkat. Mivel a kapcsolatra fordítható idõ elég rövid, ezért lehet, hogy nem is mondjuk el a kérdéseket élõben, csak megkérjük, hogy mondja el a válaszait. Ezen kívül az összeköttetés része, hogy az operátorok megbeszélik, hogy milyen minõségben veszik egymás adását, és nyugtázó lap küldésérõl biztosítják egymást. Egy földi összeköttetésnél ezen kívül lenne idõ még a technikai berendezések ismertetésére is, esetleg az idõjárásról vagy más szakmai témáról beszélgetni. A rádiózástól nagyon eltérõ témákról amatõrfrekvencián nem szabad beszélni (pl kereskedelmi tevékenység).

A Hogyan mûködik a rádiókapcsolat fejezetet készítette: Horváth Márk

A rendezvény honlapja

http://www.termeszetvilaga.hu/radiokapcsolat

Linkek

Charles Simonyi ûrutazásával foglalkozó honlap
A Magyar Asztronautikai Társaság honlapja
A Puskás Tivadar Távközlési Technikum honlapja
A Természet Világa honlapja
Horváth Márk jelen rádiókapcsolattal foglalkozó szakoldala

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/ / Magyar Asztronautikai Társaság / Hildebrand Krisztián rádióamatõr / Puskás Tivadar Távközlési Technikum/ T-com csoport / BME Mûegyetemi Rádióklub/ Horváth Márk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük